Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-29 / 35. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST eszközök soha sem ronthatják le a magas vámok drágító hatását. És ezért az osztrák kormány intézkedései legfeljebb csak nekünk árthatnak, de Ausztriának nem használnak. Viszont pedig nem segítünk magunknak, ha majmoljuk az osztrák példát. A közvetítő kereskedelem árfelsrófoló törekvései ellen volna egy mentőeszköz, tudniillik a czéltudatos és energikusan keresztülvitt husbojkott, ennek szervezése azonban nem hatósági feladat és csakis társadalmi utón volna keresztülvihető. Épitőspekulánsok merénylete. A fővárosban tudvalevőleg igen nagy építkezés folyik és már az augusztusi bérnegyedkor számos uj ház vált lakhatóvá. Mindamellett egy egész csomó uj lakás maradt üresen, holott notórius lakásínség dühöng még mindig a fővárosban. Közelebbről vizsgálván e sajátszer ü jelenséget, hamarosan rájövünk, hogy mi az oka a lakások üresen maradásának. A háziurak modern bérpalotákat építtettek, modern komforttal és fényűzéssel és e lakások árát roppant magasan szabták meg. A lakáskereső közönség jórésze ezeket az árakat megfizetni nem tudta és igy az uj lakások daczára tovább szenvedi a lakásnyomor gyötrelmeit. Megoldás az lett volna, ha a háziurak magas házbérköveteléseikből engedtek volna, a mi viszont azért nehéz, mert az uj bérházak oly drágán épültek és oly nagy igényekre rendeztettek be, hogy az olcsó bérek mellett a tulajdonosok számadásukat nem találtak volna meg. Különösen Budán észlelhető ez a folyamat. A távolabb fekvő részeken, valamint a Fehérvári-ut mentén számos újonnan épült modern bérpalota áll üresen. A háziurak megrökönyödésükben most furcsa lépésre vetemedtek. Látván, hogy a bankok szívesen folyósítanak építési kölcsönöket, és tudván, hogy az építkezés leghathatósabb előmozdítója az olcsó bankkölcsön: azzal a figyelmeztetéssel fordultak a budapesti pénzintézetekhez, hogy szüntessék be az építkezési kölcsönöket, mert különben rövidesen beáll az a helyzet, hogy a lakások üresen maradván, a háziurak képtelenek lesznek bérjövedelem hiányában a kölcsöntörlesztési részleteket betartani. Nem tudjuk, hogy e figyelmeztetés hatása alatt, de tény, hogy a pesti bankok az építési kölcsönök folyósítását — ha nem is teljesen beszüntették — de legalább lassú tempóban végzik. Mindenesetre közrejátszik ebben az a körülmény, hogy a záloglevelek elhelyezése igen megnehezült és hogy kevés kilátás van a záloglevélpiacz közeli megjavulására. A rohamos építkezések ideje a kölcsönök megnehezülésével alighanem véget ért, a mi nagy baj volna, mert a lakásuzsora korántsem ért véget és az eddigi építkezések még nem elegendők a lakásszükséglet kielégítésére. A bankok — ugylátszik — fékezni akarják a nagyarányú építkezést, mert attól tartanak, hogy megismétlődhetik a 90-es esztendőkben lezajlott építési válság, amelynek oka a tulkönnyü hitelezés volt. A budai háziurak figyelmeztetése semmiesetre sem maradt hatástalan és sok építtető fogja megérezni a bankok e kellemetlen meghátrálását. A háziurak levonhatják magukra nézve azt a tanulságot, hogy nem fényes, luxuriöz, elegáns palotákat kell épiteniök, hanem a kis- és középpolgárság egyszerű igényeinek megfelelő olcsó lakásokat, a melyekre roppant nagy szükség van és a melyek semmieselre sem maradnának üresen. A bankok pedig ezt az építkezést akként mozdíthatnák elő, hogy távolabbi vidékeken csakis ily épületekre nyújtanának kölcsönöket; elegáns, modern bérpaloták építéséhez pedig csak úgy adnának kölcsönt, ha azok megfelelő belső területen építtetnek. Építkezésre szükség van. Csak a meglévő szükséglethez alkalmazkodjanak az építtetők. Nem méregdrága íejedelmi lakásokat építsenek, hanem sok két- és háromszobás oly lakást, a melyenk bére arányban áll egy polgári család szerény, jövedelmével. Az oly lakások nem maradnak üresen. ___________ A hétről. A főváros munkásai. A székesfőváros üzemeiben alkalmazott munkások helyzete — ugylátszik — kielégítő, mert a lámpa- gyujtogatók sztrájkja óta bérmozgalom közöttük elő nem fordult. A községi üzem ellenesei azzal szoktak többek közt a várositás ellen érvelni, hogy a nagy tömegű munkások bérkövetelései gyakran fognak az üzemek megzavarásával járni. A főváros eddigi magatartása munkásaival szemben olyan volt, hogy az ilyen sztrájkmozgalmak elkerülhetők voltak és remélhető, hogy az eddigi humánus módszert követve, az a jövőben is igy lesz, amikor a főváros munkásainak létszáma a gázgyárak kommunalizálásával lényegesen megszaporodik. A főváros át fogja venni a gázgyárak jelenlegi munkáskarát és ez a munkásság igen helyesen már most szervezkedik, hogy a fővárossal szemben támasztandó követeléseit jóelőre körvonalozza. A munkások nyugdíjalap szervezését kérik és ezért memorandumban fordulnak a fővároshoz, amely összes kívánságaikat tartalmazza. A memorandumot küldöttség nyújtja át a polgármesternek és Heltai Ferencz gázgyári igazgatónak, akik bizonyára megtalálják a módját annak, hogy szeptember 15-re, a mikor a főváros a gázgyárakat átveszi, megelégedett és jogos követeléseiben kielégített munkástáborral kezdje meg a községi üzemü városi légszeszgyárak működését. A koleraveszedelem. Mindezideig megmaradtunk kiméivé az ázsiai kolera szörnyű rémétől. Ezúttal a sajtó félreverte a harangot és ezzel elérte azt, hogy a hatóságok minden óvóintézkedést megtettek a baj megelőzésére, Aggodalomra ez idő szerint ok nincsen, mert az előfordult gyanús megbetegedésekről kiderült, hogy azok veszélytelen esetek. Mindamellett az ázsiai járvány köröskörül fellépett és ezért hatóságaink nem elégedhetnek meg azzal, hogy eddigi babérjaikon nyugodva bíznak a baj veszélytelen voltában. A főváros közegészségügyi hatóságai részéről igazán dicséretes munka végeztetett és teljesen felvértezve nézünk elébe a fenyegető veszedelemnek. Ez azonban nem elegendő. A lakosságot ki kell oktatni az eddiginél is hathatósabban a táplálkozásban rejlő veszedelmekről. Különösen a dinnye, valamint egyéb nyers gyümölcs nagymérvű fogyasztását kell korlátozni, ha egyébként nem, bát dinnyéknek a nyílt piaczokon és főleg felvágott állapotban való eladásának teljes tilalmával. A gyümölcseladást is fokozottabb mérvben kell ellenőrizni, Igaz, hogy ezzel a legolcsóbb táplálék élvezésében akadályozzuk meg a tömegeket, csakhogy a jelen veszedelemmel szemben ez teljesen indokolt. A nép amugysem ad sokat az étrendi tanácsokra és bámulatos fatalizmussal teljesen mellőzi az óvrendszabálvok betartását. Ez indolenczia mellett a lakosság nagyon is íá- szorul arra a hatósági gyámkodásra, a mely a káros élelmiszerek forgalombahozatalának eltiltásában vagy meguehezitésében rejlik. Az iskolákban a tanítás megkezdődik, mert egyelőre semmi ok sincs a tanév megkezdésének elhalasztására. Jó volna, ha a tanítók az iskolákban kioktatnák a gyermekeket a mértéktelen dinnye- és gyümölcsevés veszedelmeiről és általában az észszerű hvgiénia követelményeiről. A gyermekek fogékony elméje az efféle kioktatásra sokkal alkalmasabb talaj, mint a munka fáradalmaiban elcsigázott szülők intelme. így a tanítók a kolera elleni védekezésnek hatékony tényezőivé válnának. Mindenesetre már most ki kell mondani, hogy a legelső koleraeset után a fővárosi iskolák nyomban bezárandók. кКРИН* áüal biztosan meg fog győződni, WlJjf lUJbllKl hogy legjobb a szabályozható I nyakbőségü férfiing. Ajánlja Véi'tes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. A malommunkások sztrájkja igen heves küzdelem után megszűnt, és a mint ez rendesen történni szokott: a káposzta is megmaradt és a kecske is jóllakot. A budapesti malmok többsége ismét teljes üzemmel dolgozik és a kenyér további drágulása liszthiány okából: elhárittatott. A munkások fellépése azt igazolja, hogy a kollektiv szerződések korántsem biztosítják az iparban a békét, mert a munkások abban a perczben szegik meg a szerződést, a melyben az rájuk kényelmetlennek mutatkozik. Mihelyt elég erőseknek érzik magukat a bérharczra, a munkások előállanak újabb követeléseikkel, akár megegyeznek e követelések a kollektiv szerződéssel, akár nem. A sztrájk folyamán — mint már annyiszor — a hatósági békéltetés jó szolgálatokat tett. A hatóság pártatlan képviselőjének mitigáló befolyása úgy a munkásoknál, mint a munkaadóknál érvényesült, ami igazolja a Kossuth- féle ipartörvénytervezetnek azt a felfogását, hogy a békéltetésre külön hatósági szervet Első magyar borotva-köszörülde! Az ores finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K , Angol 5 IC., használatra kész, jótállás mellett, haj- is szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti ezikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz.
