Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-23 / 34. szám

V. évfolyam 1910. augusztus 23. 34. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekéit felölelő város-politikai és társadalmi lap. U Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ...................................... Ю korona. Fé l évre ... ........................ .......... 5 Főszer kesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhiyatali telefon 119—35. A községi takarékpénztár sorsa. Már több mint egy esztendeje hever a belügyminisztériumban a székesfőváros községi takarékpénztárának közgyűlési- lég megalkotott alapszabályzata anélkül, hogy a minisztérium részéről akár a jóváhagyás, akár az elutasítás tekinteté ben bármiféle döntés történt volna. Most, hogy a katonatisztek adósságának ren­dezése valóra vált, ismét felmerül a főváros tisztviselői adósságának kérdése, amely feladat megoldására legalkalma­sabb volna a községi takarékpénztár. A főváros az alapszabályok felterjesztése óta a belügyminisztériumtól ebben az ügyben semmiféle intézkedést nem kapott, úgy hogy a községi takarékpénztár a levegőben lebeg, mint Mahomed kopor­sója. A takarékpénztár létesítését a köz­gyűlés elhatározta, az alapszabályokat megalkotta, de azért a takarékpénztárt felállítani nem lehet, mert a város anyagi megterheléséről lévén szó, a vonatkozó közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyásra szorul. Értesülésünk szerint nincs is kilátás arra, hogy a belügyminiszter a székes­fővárosi községi takarékpénztár ügyé­ben a közel jövőben döntsön. TJtdna jártunk a dolognak és megtudtuk, hogy a belügyminiszter a községi takarékpénztárak ügyében felfüggesztette a döntést, иду hogy semmiféle intézkedés ez ügyekben nem tör­ténik. Oka ennek a halogatásnak az, hogy egyszerre több vidéki város és község is elhatározta községi takarék- pénztár létesítését és felterjesztette az alapszabályokat. Ezek nagy eltéréseket mutatnak és a községek anyagi meg­terhelése tekintetében a legkülönfélébb formákat tartalmazzák. A belügyminisz­tériumban kételyek merülnek fel aziránt, vájjon a kontemplált kockázatos üzlet­ágak felveendők-e a községi takarék- pénztárak üzletkörébe, daczára annak, hogy a már fennálló községi takarék- pénztárak — számszerint vagy tizenöt — a legszebb anyagi eredménnyel dol­goznak. Még jobban fázik a községi takarék­pénztáraktól a pénzügyminisztérium, ahol a bankok és takarékpénztárak részéröl megmozdult a befolyás az uj konkur- rensek ellen Minden uj községi takarék- pénztár a már fennálló pénzintézeteknek jelent erős versenytársat. Hatósági jelle­génél fogva a községi takarékpénztár természetszerűleg nagy bizalmat élvez a közönség- részéről és minden kommu- nális takarékpénztár a betétek tekintélyes részét vonná el a részvénytársulati pénz­intézetektől. De nemcsak a betétüzlet terén veszedelmes konkurrens a köz­ségi takarékpénztár, hanem a hitelezési üzlet terén is, mert nem lévén kizárólag nyerészkedésre alapított vállalat, kisebb kamatláb ellenében nyújthat segélyeket. Azonkívül a városok és községek pénz­ügyeinek ellátását is magához ragadná a községi takarékpénztár, ami által a pénzintézetek ismét jövedelmező és ké­nyelmes üzlettől fosztatnának meg. Nem csoda tehát, ha a pénzügy- miniszterre a hitelintézetek részéről or­szágszerte nyomás gyakoroltatik a köz­ségi takarékpénztárak engedélyezése el­len. A belügyminiszter pedig ez ügyben a szakminiszter nélkül intézkedni nem akar. Annál kevésbé, mert az ország több mint ezer pénzintézetének nagy hatalma a választásokon mindig meg­nyilatkozik. Most is vagy húsz pénzinté­zeti ember került bele a parlamentbe, akik ott a községi takarékpénztárak ellen a leghevesebb ellentállást fogják kifej­teni. Ez ügyben Bikády Antal képviselő már interpellácziót intézett a belügy- és pénzügyminiszterhez, sürgetvén a kor­mánynál heverő községi takarékpénz­tárak alapszabályának jóváhagyását, de választ nem kapott. Ebből is látszik, hogy a minisztériumban az ügyet halo­gatni akarják. A főváros azonban nem nézheti tétlenül, hogy a miniszter urak egy ily fontos ügyben fumigálják a törvényható­ság határozatát és önkormányzati jogá­nak érvényesítését a legnagyobb erély- lyel szorgalmaznia kell. A községi taka­rékpénztárból a székesfőváros tetemes jövedelmet fog húzni, amelyről a főváros háztartása sem a miniszter urak. sem a bankhatalmasságok, sem pedig politikai szempontok kedvéért le nem mondhat. Az alapszabályok dolgában a miniszter­nek döntenie kell; nem teheti jégre ad infinitum az ügyet. Jobbra vagy balra meg kell hoznia határozatát. Plauzibilis indokok a községi takarékpénztár jóvá- hagyásának megtagadására fenn nem forognak és ezért a belügyminiszter a dolgot kényelmesebb oldaláról fogja fel és heverteti az egész ügyet. Ezt a fő­város nem nézheti nyugodtan további hanem sürgető feliratban követelnie kell, hogy a miniszter végre annyi huza-vona után hozza meg a döntést. A főváros országgyűlési képviselőinek —- akiknek jó­része közremunkált a községi takarékpénztár megalkotásánál —• minden erejüket latba kell vetni a belügyminiszternél a székesfővá­ros községi takarékpénztárának érdekében. Ez kötelessége azoknak, akiket a fővárosi polgárság bizalma országos képviselő, mandátumhoz juttatott. Almády Géza fővárosi tanácsnoknak 0 Felsége a királyi tanácsosi czimet adomá­nyozta. A királyi kitüntetés alapjául az uj királyi tanácsosnak a közjótékonyság terén szerzett érdemei szolgálnak. Az utóbbi idők­ben tömegesen elharapózott királyi kitünte­tések sorában ezt a kitüntetést nem lehet a megszokott mértékkel mérni. Almády királyi tanácsossága nem mosolyt avagy bosszanko- dást keltett — mint a legtöbb újabb kitün­tetés — hanem általános önömet és megelé­gedést. Itt valóban érdemek jutalmazását látja a polgárság, amely Almády-ba.n a főváros kormányzatának egyik legfáradhatatlanabb, legbuzgóbb és leglelkiismeretesebb munkását tiszteli. Ha a főváros közjótékonysága az utóbbi órában a szegénysegélyezés és ala­mizsna osztogatás primitiv formájából átala­kult czéltudatos szocziális községi politikává: az nem csekély mértékben az Almády Géza soha nem nyugvó modern szellemének köszönhető. A legújabb beruházások sorában számos népjóléti intézményt találunk, amelyek a kitüntetett tanácsnok inicziativájának köszö­nik létüket. Almády emellett koncziliáns modorával, szerénységével és jeles egyéni tulajdonainál fogva a legszélesebb körökben köztiszteletnek örvend és igazán ama kevesek

Next

/
Thumbnails
Contents