Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-23 / 34. szám
V. évfolyam 1910. augusztus 23. 34. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekéit felölelő város-politikai és társadalmi lap. U Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ...................................... Ю korona. Fé l évre ... ........................ .......... 5 Főszer kesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhiyatali telefon 119—35. A községi takarékpénztár sorsa. Már több mint egy esztendeje hever a belügyminisztériumban a székesfőváros községi takarékpénztárának közgyűlési- lég megalkotott alapszabályzata anélkül, hogy a minisztérium részéről akár a jóváhagyás, akár az elutasítás tekinteté ben bármiféle döntés történt volna. Most, hogy a katonatisztek adósságának rendezése valóra vált, ismét felmerül a főváros tisztviselői adósságának kérdése, amely feladat megoldására legalkalmasabb volna a községi takarékpénztár. A főváros az alapszabályok felterjesztése óta a belügyminisztériumtól ebben az ügyben semmiféle intézkedést nem kapott, úgy hogy a községi takarékpénztár a levegőben lebeg, mint Mahomed koporsója. A takarékpénztár létesítését a közgyűlés elhatározta, az alapszabályokat megalkotta, de azért a takarékpénztárt felállítani nem lehet, mert a város anyagi megterheléséről lévén szó, a vonatkozó közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyásra szorul. Értesülésünk szerint nincs is kilátás arra, hogy a belügyminiszter a székesfővárosi községi takarékpénztár ügyében a közel jövőben döntsön. TJtdna jártunk a dolognak és megtudtuk, hogy a belügyminiszter a községi takarékpénztárak ügyében felfüggesztette a döntést, иду hogy semmiféle intézkedés ez ügyekben nem történik. Oka ennek a halogatásnak az, hogy egyszerre több vidéki város és község is elhatározta községi takarék- pénztár létesítését és felterjesztette az alapszabályokat. Ezek nagy eltéréseket mutatnak és a községek anyagi megterhelése tekintetében a legkülönfélébb formákat tartalmazzák. A belügyminisztériumban kételyek merülnek fel aziránt, vájjon a kontemplált kockázatos üzletágak felveendők-e a községi takarék- pénztárak üzletkörébe, daczára annak, hogy a már fennálló községi takarék- pénztárak — számszerint vagy tizenöt — a legszebb anyagi eredménnyel dolgoznak. Még jobban fázik a községi takarékpénztáraktól a pénzügyminisztérium, ahol a bankok és takarékpénztárak részéröl megmozdult a befolyás az uj konkur- rensek ellen Minden uj községi takarék- pénztár a már fennálló pénzintézeteknek jelent erős versenytársat. Hatósági jellegénél fogva a községi takarékpénztár természetszerűleg nagy bizalmat élvez a közönség- részéről és minden kommu- nális takarékpénztár a betétek tekintélyes részét vonná el a részvénytársulati pénzintézetektől. De nemcsak a betétüzlet terén veszedelmes konkurrens a községi takarékpénztár, hanem a hitelezési üzlet terén is, mert nem lévén kizárólag nyerészkedésre alapított vállalat, kisebb kamatláb ellenében nyújthat segélyeket. Azonkívül a városok és községek pénzügyeinek ellátását is magához ragadná a községi takarékpénztár, ami által a pénzintézetek ismét jövedelmező és kényelmes üzlettől fosztatnának meg. Nem csoda tehát, ha a pénzügy- miniszterre a hitelintézetek részéről országszerte nyomás gyakoroltatik a községi takarékpénztárak engedélyezése ellen. A belügyminiszter pedig ez ügyben a szakminiszter nélkül intézkedni nem akar. Annál kevésbé, mert az ország több mint ezer pénzintézetének nagy hatalma a választásokon mindig megnyilatkozik. Most is vagy húsz pénzintézeti ember került bele a parlamentbe, akik ott a községi takarékpénztárak ellen a leghevesebb ellentállást fogják kifejteni. Ez ügyben Bikády Antal képviselő már interpellácziót intézett a belügy- és pénzügyminiszterhez, sürgetvén a kormánynál heverő községi takarékpénztárak alapszabályának jóváhagyását, de választ nem kapott. Ebből is látszik, hogy a minisztériumban az ügyet halogatni akarják. A főváros azonban nem nézheti tétlenül, hogy a miniszter urak egy ily fontos ügyben fumigálják a törvényhatóság határozatát és önkormányzati jogának érvényesítését a legnagyobb erély- lyel szorgalmaznia kell. A községi takarékpénztárból a székesfőváros tetemes jövedelmet fog húzni, amelyről a főváros háztartása sem a miniszter urak. sem a bankhatalmasságok, sem pedig politikai szempontok kedvéért le nem mondhat. Az alapszabályok dolgában a miniszternek döntenie kell; nem teheti jégre ad infinitum az ügyet. Jobbra vagy balra meg kell hoznia határozatát. Plauzibilis indokok a községi takarékpénztár jóvá- hagyásának megtagadására fenn nem forognak és ezért a belügyminiszter a dolgot kényelmesebb oldaláról fogja fel és heverteti az egész ügyet. Ezt a főváros nem nézheti nyugodtan további hanem sürgető feliratban követelnie kell, hogy a miniszter végre annyi huza-vona után hozza meg a döntést. A főváros országgyűlési képviselőinek —- akiknek jórésze közremunkált a községi takarékpénztár megalkotásánál —• minden erejüket latba kell vetni a belügyminiszternél a székesfőváros községi takarékpénztárának érdekében. Ez kötelessége azoknak, akiket a fővárosi polgárság bizalma országos képviselő, mandátumhoz juttatott. Almády Géza fővárosi tanácsnoknak 0 Felsége a királyi tanácsosi czimet adományozta. A királyi kitüntetés alapjául az uj királyi tanácsosnak a közjótékonyság terén szerzett érdemei szolgálnak. Az utóbbi időkben tömegesen elharapózott királyi kitüntetések sorában ezt a kitüntetést nem lehet a megszokott mértékkel mérni. Almády királyi tanácsossága nem mosolyt avagy bosszanko- dást keltett — mint a legtöbb újabb kitüntetés — hanem általános önömet és megelégedést. Itt valóban érdemek jutalmazását látja a polgárság, amely Almády-ba.n a főváros kormányzatának egyik legfáradhatatlanabb, legbuzgóbb és leglelkiismeretesebb munkását tiszteli. Ha a főváros közjótékonysága az utóbbi órában a szegénysegélyezés és alamizsna osztogatás primitiv formájából átalakult czéltudatos szocziális községi politikává: az nem csekély mértékben az Almády Géza soha nem nyugvó modern szellemének köszönhető. A legújabb beruházások sorában számos népjóléti intézményt találunk, amelyek a kitüntetett tanácsnok inicziativájának köszönik létüket. Almády emellett koncziliáns modorával, szerénységével és jeles egyéni tulajdonainál fogva a legszélesebb körökben köztiszteletnek örvend és igazán ama kevesek
