Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-16 / 33. szám
У. évfolyam 1910. augusztus 16. 33. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ....................................... 10 korona. pél évre ... ... ................ ... __ 5 , Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. soktól nem irtózik, éppen ezen a téren nem találja meg a helyes megoldást. Mindaddig, a mig Budapest székesfővárosa kellő külföldi propagandáról nem gondoskodik, ne várjuk azt, hogy a külföld rólunk tudomást szerezzen. Nem vagyunk barátai a túlságos bürokratizmusnak, de azért szükségesnek tartjuk egy idegenforgalmi hatósági szerv létesitését, a mely czéltudatosan végezné az idegenforgalom emelésére alkalmas és tervszerű intézkedéseket, főként pedig a megfelelő nagyszabású külföldi reklámról és propagandáról gondoskodnék. Ä közélelmezés javítása. Az utóbbi idők járványai a figyelmet ráterelték azokra a visszaélésekre, a melyek az élelmiszerek forgalombahozatal \ terén fővárosunkban elharapóztak. Nem elég, hogy roppant nagy élelmiszerdrágaság dühöng: a közönség egészségét és életét állandóan veszélyeztetik a hamisított, valamint a romlott tisztátalan élelmiszerek. Az élelmiszerek hamisítása ellen a meglevő törvény hiányai miatt czéltudatos és hathatós védekezés nem mindig lehetséges és nem marad más hátra,, mint a törvény által megszabott birságok szigorú, könyörtelen végrehajtására. E te- ' kíntetben is azonban a hatóságok gyakorlata eddig elégtelen volt nemcsak azért, mert a nagyok többnyire kibújtak a büntetés alól befolyásos patrónusaik a különböző klikkvezérek közbelépése folytán; hanem azért is, mert a bíráskodás ily kihágások ügyében nem volt egységes. Az egyes elöljáróságok egymástól függetlenül Ítélkeztek az élelmiszer- hamisitások eseteiben és a visszaesések nem tartattak kellőképen evidencziában. Ezen az anomálián van hivatva segiteni dr. Vaszilievits János h. polgármesternek legutóbb kibocsátott rendelete. A törvény értelmében az élelmiszerhamisito elzárással csak a harmadik esetben sújtható. Szükséges tehát, hogy valamennyi elöljáró tudomásai bírjon minden egyes ítéletről. Evégből a helyettespolgármester rendelete meghagyja az élelmiszerhamisitók központi nyilvántartását. Ez úgy valósittatik meg, hogy minden elöljáróság havonta jelentést tartozik tenni az élelmiszerhamisitási ügyekben hozott ítéletéről. E jelentésnek tartalmaznia kell az elitéit nevét és czégét, lakó- vagy üzlethelyiségének czimét és azt is, hogy miféle hamisításért büntettetek. Ez adatok alapján a városházán központi nyilvántartást vezetnek az összes hamisításokról, melyeknek adatai Régi nóta. Szent István napján legnagyobb a statisztika kimutatása szerint Budapesten az idegenforgalom. Pontosan megtudjuk, hogy ezen a napon vasúton, gőzhajón, kocsin — ennyi meg ennyi utas érkezett a fővárosba. Hát utasnak utas az a sok nép, de bezzeg távol áll a jó csizmás vidéki atyafi attól az idegentől, akit mi magunknak kívánunk, de a kinek a forgását vagy ötven esztendő óta szüntelen szavalás és irkálás, tanakodás és tanácskozás ellenére sem tudjuk előidézni. Nekünk nem olyan idegen kell, a ki a zsebéből szedi elő az elemózsiát és magával hozott kulacsból huzza az italt; hanem olyan müveit, tele pénz- tárczáju, költekező, pénzét itthagyó, finom nyugati utazó, a milyen nyaranta végigvonul a világ nagy városain, stácziót tartva a fürdőzés útjában. Régi siránkozásunk tárgya a hiányzó idegen. Pedig ha azon fordulna meg az idegenforgalom, hogy hol van a legtöbb éjjeli mulató, a legjobb czigány, a legkülönbb leány: úgy székesfővárosunk állana a legelső sorban! Egész költészete támadt nálunk az éjjeli Budapestnek és házi poétáink valóságos romantikával övezik székesfővárosunk éjszakai életét. Nagyon jó véleménynyel vannak ezek a pesti helyi poéták erről az éjjeli életről, de a nálunk megfordult idegenek e tekintetben más véleményen vannak, és ez a más véleményük egyik gatja az idegenek ideözönlésének. A kocsis által megzsarolt, a pmczér és vidám pinczérnő által megsarcolt külföldi sokkal többet mesél otthon efféle kalandjáról, mint Magyarország és Budapest összes szépségeiről. És ezért oda- künn Budapestet nem úgy emlegetik, hogy itt van a legszebb királyi várlak; hogy a budai hegyek vetekszenek Svájcz gyönyörűségeivel; hogy a város modern, tiszta: hanem úgy, mint a czigányok, pinczérek és kocsisok Eldorádóját és az idegenek veszedelmét. Kétségtelenül közrejátszik ebben nagyon sok rosszakarat, a melyet az idegenforgalomban viselt helyéről leszorult Bécs támaszt ellenünk czéltudatosan. Csakhogy mi semmit sem teszünk e rosszakaratú ferdítések ellensúlyozására és mindazt elhanyagoljuk, a mi alkalmas lehetne az idegent idevonzani. Itt van elsősorban szállodamizériánk. Notórius dolog, hogy Budapesten kevés a modern, tiszta európai komforttal berendezett szálloda. A ki nem gondoskodott jó előre valamelyik elsőrangú szállodában lakásról, annak többnyire séta- kocsizást kell végeznie a város szállodái körül, mig végre valamelyik zug- vagy garni-szállóban nyugalomra hajthatja fáradt tagjait. Budapesten határozottan elkelne vagy öt-hat nagy szálloda és csodálatos, hogy a magánvállalkozás mennyire idegenkedik ettől az üzlettől, a melynek pedig feltétlenül megvolna a boldogulás minden előfeltétele. A legnagyobb baj azonban e téren az, hogy minden siránkozás és panasz daczára egyáltalán nincsen czéltudatosan szervezve idegenforgalmunk emelésének ügye. A legkisebb osztrák mezővárosban van egyesület vagy bizottság erre a czélra, a mely a polgárság éber ön- kormányzati szellemével iparkodik városának idegenforgalmát fellenditeni. Ahol pedig magános egyesületek czélt nem érnek, ott a városok a maguk kommunális erejével teremtettek megfelelő szerveket az idegenforgalomnak. Nálunk sem hatósági, sem társadalmi szervei az idegenforgalom emelésének nincsenek. Ha néha-néha történik valami ezen a téren, az rendszertelenül, kapkodva történik, és egy csepp a tengerben. Nem áll rendelkezésünkre pontos kimutatás, de biztosra vesszük, hogy Grácz, Innsbruck, Salzburg összehasonlithatlanul többet költenek propagandára, és az idegenforgalmat emelni czélzó reklámra, mint a sokkalta nagyobb Budapest. A nemrég lezajlott aviatikái miting sikertelenségének a fő oka is a propaganda elégtelenségében rejlett. Igen csodáljuk, hogy polgármesterünk, a ki annyi üdvös kezdeményezésnek vetette meg alapját és a merész ujitá-