Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-04 / 27. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST nek elsőrangú érdeke, hogy a gázfogyasztási használati czikkek ára igen olcsó legyen. Már pedig az Auer-társaság óriási drágán adja el e ezikkeket és ebhői származik a nagy nyeresége. A fővárosi gázmüvek az első években a gáz árát aligha mérsékelheti, az egyetlen kedvezmény tehát, hogy a kellékek árát rekukálja igen lényegesen. Ezért szükséges, hogy a főváros maga csináljon fel- szerelési üzletet, a melyhez Ripka dr. szeiinl 500,000 korona elégséges volna. Azonkívül a megállapodás megbénítaná az összes többi berendezési vállalatokat és nagyon károsítaná a gépfelszerelési ipart. Dr. Ripka különvéleménye sok értékes szempontot tartalmaz és a kérdés lényegét minden oldalról megvilágítja, de ezúttal konklúzióit még sem tudjuk elfogadni, mert főszempontnak azt tartjuk,hogy az egyezség folytán a főváros egy csapással oly jól bevezetett üzlethez jut, amelylyel az óriási befektetéssel létesítendő gázgyári üzletnek prosperitásához feltétlenül megkivántató propagandát érdekének megfelelően kifejtheti. Emellett a befektetendő tőke kitűnő jövedelmezősége biztosítottnak látszik. Dr. Ripka számítását a részvények belértékéről meg- czáfolja az a körülmény, hogy a részvények tőzsdei ái folyama hosszú idő óta állandóan 600—700 korona körül mozog és ha az osztalék le is szállna a legutóbbi évek 25%-áról a felére, még akkor is busásan megér a részvény 300 koronát. Minden aggály megdől azzal szemben, hogy a főváros gyümölcsöző befektetéssel teljesen kész és bevezetett berendezési üzlet részesévé lesz. Hogy a meglehetősen kiéleződött vitától — melynek folyamán az ellenvélemények minden érvet kimerítettek — melyik nézet kerül ki győztesen, azt a legközelebbi szerdai közgyűlés fogja eldönteni. Ä Nicholson-féle telekügy. Azok között az ügyek között, a melyek az utóbbi időben a főváros gazdálkodásával kapcsolatban port vertek fel: a Nicholson- féle telkek kérdése kétségtelenül a legérdekesebb. Mint a főváros állal annakidején nagyban űzött telekeladások legtöbb esetében, úgy a Nicholson-féle telkek eladásánál is a főváros azzal a tulajdonjogi korlátozással adta el a telkeket, hogy az ingatlanok mindenkori tulajdonosa az ingatlanokat fel nem oszthatja és azokat csupán gyári czélokra használhatja. A főváros fejlődésének most ezek a telkek az útjában állanak és ezért a főváros érdeke elsősorban, hogy a gyár onnan eltávozzon és a telkekre bérházakat építsenek. Ezen czél csak két módon érhető el. Az egyik az, hogy a főváros visszavásárolja Nicholsonéktól a telkeket, mely esetben a mai tulajdonos diktálná a feltételeket; a másik az, hogy a Nicholson-gyár kötelez- tessék a gyár kitelepítésére és az ekként üresen álló telkek bérházakkal való beépítésére. A főváros — igen helyesen — az utóbbi módot választotta. Ennek az útjában áll a fentemlitett tulajdonjogi korlátozás, a melyet tehát a fővárosnak meg kell szüntetnie. Minthogy Nichol- sonék hajlandók a gyár eltávolítására és a telkek egy részének záró határidőn belül való beépítésére, felajánlottak, hogy a fővárosnak a tulajdonjogi korlátozás megszűntetetéseért 100.000 koronát fizetnek. Ennek az alkunak a mérlege tehát ekként alakul: A gyár abba a helyzetbe jut, hogy telkeit házhelyekre felosztva beépíthesse bérházakkal és ezáltal a telkek értéke kétségtelenül nagy mértékben megnövekedik. Ezzel a haszonnal szemben a fővárosra nézve az a kétségtelen előny hárul, hogy a Nicholson-gyár a főváros fejlődésének utjából el távoli t tátik, a felszabaduló telkek fele bérházakkal beépíttetik és ugyanis a tehermentesen megkapja a Tüzér- utcza folytatólagos megnyitására szükséges területet; a Fóti-utnak a gyári telkek közé eső szakaszát — melyet a főváros annakidején használatul engedett át a gyárnak — a gyár szabaddá teszi. Ezenfelül kap a város még 100.000 korona készpénzt. Ez az összeg megfelel annak a minusnak, a mennyivel annakidején a Nicholson-gyár olcsóbban kapta meg a fővárostól a telkeket, és a mely összegben benne van a tulajdonjogi korlátozás által okozott értékcsökkenés, valamint az annakidején e korlátozás folytán megtakarított vételár kamatos kamatja. A főváros tehát e 100.000 koronával ugyanabba a helyzetbejut, mintha annakidején a telkeket akkori forgalmi érték szerint és tulajdonjogi korlátozás nélkül adta volna el Nicholsonéknak. Végeredményben a fővárosra haszonként hárul a gyár által magára vállalt beépítési kötelezettség, a melyet egyébként csak igen költséges kisajátítás utján tudna a főváros esetleg kikényszeríteni. Ha ezzel szemben a Nicholson-gyár részvénytársaság jó üzletet csinál most a gyári telkeknek háztelkekké való átalakításával, ez a haszon teljesen legális, mert ugyanezt a hasznot elérte volna akkor is, ha annakidején tulajdonjogi korlátozás nélkül vette volna meg a telkeket annyival drágábban, amennyi a mostani 100.000 korona akkori tőkeértékének megfelel. A főváros tehát mindenképen jól jár, ezzel az üzlettel, mert már csakugyan elérkezett az ideje annak, hogy a Nicholson- gyár és környéke végre bekapcsoltassék a főváros fejlődésének az útjába. Hogy ez egyébbránt mennyire szükséges, azt igazolja a terézvárosi bizottsági tagoknak az az indítványa, a melyet hétfőn nyújtottak át a főpolgármesternek és amelyben azt kérik, hogy a Lehel-tér és a Nicholson gyár közötti szükségbarakkok sürgősen eltávolíttassanak. A Nicholson-gyár kitelepítésével ez a gyár a tővárosra nézve veszendőbe nem megy, minthogy a pénzügyi bizottság kimondotta, hogy a Nicholson-részvénytársaság az uj gyártelepet a főváros területén köteles felépíteni. ..........i .. kK ßflßi által biztosan meg fog győződni, wyj lUdwl IKI hogy legjobb a szabályozható nyakbőségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. A főváros villamossági telepe. A közvilágításnak a főváros kezében leendő összpontosítása a gázüzem községi kezelésbe vételével még korántsem fejeződött he. Mindenki tisztában volt vele, hogy a fővárosnak a villamos világításra is rá kell tenni a kezét. Aránylag elég gyorsan folytak ez ügyben a tanulmányok és a tanács már most — alig egy esztendővel a gázmüvek megváltásának kimondása után — konkrét javaslattal lép a közgyűlés elé. A kérdés megoldására két mód kínálkozott. Az egyik az, hogy a főváros megváltja a létező két villamos világítási vállalatot avagy azok egyikét. A másik az, hogy a főváros maga létesít villamossági telepet. Az utóbbi tekintetben felmerült az az eszme, hogy a soroksári Duna-ag vizierején fel- használásával létesítsen a főváros hatalmas áramfejlesztő-telepet. A tanulmányok és számítások a legkiválóbb szakerők bevonásával minden irányban megtörténtek és arra az eredményre vezettek, hogy a két villamos vállalat megváltása keresztülvihetetlen, mert a Budapesti általános villamossági részvénv- társaság megváltása csaknem 32 millióba, a Magyar villamossági részvénytársaság megváltása pedig 15 millió koronánál többe kerülne. A megváltás tehát egyelőre pénzügyi okoknál fogva nem czélirányos. A soroksári Duna-ág vizierejének felhasználásával létesítendő villamos mű még hosszú ideig el nem készülhet, mert a Duna-ág rendezési munkálatai még 4—5 évig eltartanak. A főváros addig nem várhat, hanem hozzá kell látnia a gőzüzemű villamostelep mentül hamarabb való felállításához. Ebben az értelemben fordul a tanács előterjesztéssel a közgyűléshez. Felhatalmazást kér a közgyűléstől e villamossági telep részletes terveinek és költségvetésének valamint az árajánlatoknak beszerzésére és ezek alapján a telep felállítására konkrét javaslatot óhajt majd tenni. Egyúttal egy külön bizottság kiküldését javasolja a villamos világítási kérdés megoldásának az előkészítésére, a gázkérdésben kiküldött bizottság analógiájára. Annak kimondását is kéri a közgyűléstől, hogy a soroksári Duna-ág rendezése folytán előálló vizieró felhasználásával létesítendő villamos-telep tárgyában a tanulmányokat folytassa és hogy a föld- mivelésügyi minister kéressék fel, hogy a Duna-ág szabályozási tervet a főváros hatóságával együttesen állapítsa meg. Közvilágításunk ügye ezzel hatalmas lépéssel jutott előbbre. A főváros uj villamosságitelepének megteremtése remélhetőleg biztosítva van és kommunális közműveink épülete egy erős pillérrel lesz gazdagabbá. A tanácsot valamint a középitési bizottságot ebben az ügyben tanúsított gyors, erélyes és alapos munkájáért a legnagyobb elismerés illeti meg. A hétről. A gróf Andrássy-féle telek. Köztudomású, hogy a főváros legutóbbi közgyülé- sén elhatározta a Zugló mellett levő gróf Andrássy-féle telkek megvásárlását. Azonban ez a vétel súlyos sérelmet ejt igen sok magánoson, a kik a tulajdonos állal benyújtott par- czellázási terv szerint már régen lefoglalóz- tak egyes telkeket, most pedig ettől elesnek. Az érdekelteknek vissza is küldték foglalóju-
