Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-17 / 3. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST sem helyénvaló, hogy a főváros kommunális politikáját a spekuláczió tőzsdei manőverekre használja fel. Fegyelmezett tőzsdén ez az eset be sem állhatna, mert a spekulánsokat a főváros érdekeire való tekintet feszélyezné az efféle merész tőzsdemanőverek keresztülvitelében. Bárczg István polgármester mindenesetre tanulhatott ebből a tözsdekampányból. Meg tanulhatta azt, hogy messzemenő terveiről, a melyek magánérdekkel függnek össze, csak igen óvatosan szabad nyilatkozni .de viszont ha már valami kiszivárgott a szándékból, úgy teljes nyíltsággal kell a dolgokat per- traktálni, nehogy oly homály keletkezhessék a melynek zavarosában a magánérdekek halászni próbálkoznak, ügy látszik, a villam- világitási üzem községesitése után tényleg reá kell kerülni a sornak a közlekedési vállalatok megváltására vagy legalább is arra, hogy a főváros valamely módon az eddiginél nagyobb és hatályosabb befolyást nyerjen e közlekedési vállalatok üzempolitikájára, mert aziránt nincs kétség, hogy a közlekedési vállalatok mai üzempolitikája sok javításra és reformra szorul. TÖRLEY. A városi közüzemek és azok szervezése. — Részletek dr. Ripka Ferencz főv. biz. tag f. hó 8-án tartott felolvasásából. — Az utóbbi időben örvendetes módon sűrűbben találkozunk azzal, hogy egyes fontos, a fővárost közelről érdeklő szakkérdésekről bizottsági tagok a nyilvánosság előtt előadásokat tartanak. Most legutóbb dr. Ripka Ferencz főv. biz. tag, a ki különösen a gázgyárak megváltása körül fejtett ki buzgó és igen értékes tevékenységet, a városi közüzemekről, tehát a kommunális politika egy aktuális és legérdekesebb kérdéséről tartott felolvasást az Attila-utczai elemi iskola tornatermében. Az előadó kedvelt egyénisége és a tárgy érdekessége nagy és illusztris társaságot vonzott és az előadás^ terme zsúfolásig megtelt a legelőkelőbb hallgatósággal, a melynek soraiban községi életünk csaknem valamennyi kiváló funkczionáriusát láttuk. Dr. Ripka ferencz előadása nagy alapossággal terjeszkedett ki a hazai és a külföldi viszonyok ismertetésére és nagymérvű beható tanulmányáról tett tanúbizonyságot. Fejtegetéseinek lényegét a következőkben adjuk vissza: Az ipari fejlődés első sorban a városok nagyarányú terjeszkedését és a városi lakosságnak gyors szaporodását eredményezte, aminek természetszerű következménye ama feladatok gyarapodása, melyek a városokra, mint az állami elet alapszerveire hárulnak. Igaz ugyan, hogy ez a gyarapodás a városok jövedelmi forrásait is bőségesebbekké tette, de korántsem gyarapodtak ezek olyan mérvben, mint aminő arányban a városoknak a közérdek kielégithetéséből folyó terheit növekedni látjuk. Ennek igazolásául szolgáljon Budapest példája, a hol a lakosszám 1874-től 1908-ig 304.407 lélekről 812,728-ra emelkedett, a városi kiadások pedig ugyanezen idő alatt 10,311.859 koronáról 46,441.571 koronára való emelkedést mutatnak; a lakosszám 270%-os emelkedésével szemben tehát a kiadások 4500/<ros emelkedése áll. Budapest adóssága ugyanezen idő alatt 19,921.775 koronáról 145,278.245 koronára, tehát 730°/0-al emelkedett. A technika vívmányai egyrészt, bizonyos elsőrendű szükségleteknek tökéletesebb kielégithetése utáni törekvés másrészt, olv intézmények létesítésére vezettek, melyekből idők múltán, a modernebb és praktikusabb felfogás térfoglalásával a városoknak uj és pedig olyan erőforrásai fejlődtek, melyek a közterhek fedezetéhez járulván, hivatvák arra, hogy az adózó polgárság terheit lényegesen csökkentsék. Kétségbevonhatatlan tény. hogy a közüzemek municipalizálásánál ma már nemcsak az a törekvés érvényesül, a mit Smith Ádám érint, hogy t. i. azok önmaguk fedezzék költségeiket, hanem mindinkább a jövedelemszerzési szempontok, továbbá fontos szociálpolitikai érdekek nyomulnak előtérbe. A mnicipalizálással szemben hallható ellenvetés abban a felfogásban gyökeredzik, hogy a közigazgatás rossz vállakozó s nehézkessége mellett lehetetlen a közüzemeket szakszerűen, hasznot hajtó eredményűvel és olyan agilitással kezelni, mint azt azoknak természete megkívánja. Én ezeket az ellenvetéseket a kommunalizálás rendkívül fontos kérdésével szemben el nem fogadhatom s azoknak alapján, a miket a gyakorlati életből lesz szerencsém önöknek előadnom, üres frázisoknak . tekintem. Hiszen a községnek ép úgy módjában áll a sikeres müködhetésnek feltételeit előteremteni, mint a magánvállalkozásnak; a község is biztosítani tudja annak az üzemnek a technika legmodernebb elvei szerint való létesítését és megszerezheti az üzemvezetéshez azt az elsőrendű szaktudást, a melyet a magánvállalkozás. Ez tisztán pénzkérdés'! És egy olyan község, a mely a municipali- I zálás nívójára tud emelkedni, kétségtelenül azt is átlátja, hogy a községi üzemek alkalmazottainak fizetésénél a magánvállalkozással egyenlő mértéket kelt alkalmaznia. A községi adminisztráczió nehézkességének a közüzemek üzletvitelére való kihatását az üzemek helyes szervezésével lehet és kell is kizárni. Annak illusztrálására, hogy a városi üzem igazgatója sikeres müködhetés tekintetében nincsen hátrányosabb helyzetben a magánvállalati igazgatónál, Hellai Ferencznek két eredményére hivatkozom: az egyik a szénkötés, a másik a csőszállítás biztosítása. Mindkét ügyletet kedvezőbb feltételek mellett volt képes lebonyolítani a városi gázgyárak igazgatója, mint a magánvállalati gázgyári igazgató. A korunkat átható modern szellem rövidesen fog azzal az ósdi felfogással, mely a gazdasági javak termeléséből kizárandónak tartja a városi kerületeket s az elért kedvező eredmények hatása alatt általánossá fog válni az a felfogás, hogy bizonyos első rendű szükségletek ellátására szolgáló üzemek egyáltalában nem is létesíthetők másként, mint kommunális alapon. Azt a kérdést, hogy mily üzemek, illetve vállalatok alkalmasak arra, hogy azok a városok és községek által léte- sittessenek, elvi tételekkel eldönteni nem lehet. Hogy valamely üzemet egyáltalában és mikor municipalizáljunk, mindig az adott körülmények és a gyakorlati élet követelményei állapítják meg. Éhből folyólag a községi életben hibáztatnom kell a fanatikus municipa- lizmust ép úgy, mint annak preokkupált ellenzését. A vízvezetéki üzemek közül a berlini 1906-ban 4 6 millió márka felesleget adott; 1 lakosra napi 8 8 liter vízfogyasztás esik; a breslaui vizmü 1906 ban 340.000 márka, a kölni 1 millió, a düsseldorfi 470.000 márka, a casseli pedig 130.000 márka nyereséget ért el. A budapesti vizmü legutóbb T4 millió kor. felesleget mutatott; Budapesten a fejenkénti napi átlagos vízfogyasztás 227 liter. Ez az abnormálisán magas szám sürgetőleg helyezi előtérbe a budapesti vizmü helyes szervezésének kérdését. De nemcsak a budapesti vizmü, hanem a kisebb magyar városi vízmüvek is tekintélyes üzemi feleslegeket eredményeznek. A magyar városi világitő vállalatok közül Pozsony és Temesváron kívül különösen kiemelendő Debreczen, a hol a városi gázgyár 1907-hen 170000 korona felesleget ért el. Fiume városa a vízvezeték, elektromos telep és elektr. közúti vasút révén bőséges tartalékolás után 182.000 korona nyereséget produkált. Nagybecskerek 1905-ben a városi elektr. telep jövedelme révén 8°/o-al csökkentette a városi pótadót. Bécs városának 1908-ban a városi elektromos mü révén kerek 6 millió korona, a városi gázgyár révén pedig 35 millió korona nyeresége volt. A berlini városi gázgyár 1905-ben kerek 7 millió márka felesleget szállított a városi pénztárba; a breslaui gázgyár 1906-ban T8 millió, a kölni P6, a düsseldorfi 1.2, a brémai 1‘2, a dresdai 27, a lipcsei 1*3, a müncheni T5, a nürnbergi 1 millió márka hasznot adott s e városok villamos telepei is nagy összegekkel gyarapították a közjövedelmet. Megemlítem továbbá, hogy a hamburgi elektromos mü a befektetett tőkének 77°/o, az esseni 1T8%, a strassburgi 8°/o, a kopen- hágai 17'9%, a frankfurti a/M. 11 *5% s a stuttgarti 8°/0-át jövedelmezte. Ezek az eredmények indították az olasz törvényhozást arra, hogy a közüzemek kisa- játithatására külön törvényt alkosson. Az 1903. Cili. t.-c. részletesen felsorolja azokat a vállalatokat, melyeknek kisajátítására a községeknek jogot biztosit. A kisajátításnak nem képezheti akadályát a magas pótadó s a községek ily üzemek megválthatására olcsó állami kölcsönre nyernek igényt. A törvény részletesen megállapítja a kisajátítás feltételeit s vitás esetekre|válaszíott bíróságot rendel. Az üzemek mikénti szervezése is ebben a törvényben van szabályozva. Megállapittatik, hogy az üzemek a községi adminisztrácziótól elkülönítve, mint vállalatok, üzemi bizottságok által kezelendők. Az üzemi bizottság, legalább 3 és legfeljebb 7 tagból alakítandó s az igazgató nem csak hogy tagja nem lehet a képviselő testületnek, de még rokonságban sem állhat a képviselőtestületi tagokhoz. Sajnálattal kell feljegyeznünk, hogy a mi székesfővárosunk a municzipálás terén csak az utóbbi években tudott arra a fokra emelkedni, a mely őt már régen megillette volna. Csak 1907-ben nyilatkozik meg először az a tendenczia, a mely7 városgazdaságunk jobb jövőjének reményét sejti magában. Ennek a nagyjelentőségű programmnak első konkrét eredménye a gázgyárak megváltása volt. A gázgyárak megváltása érdekében folytatott kemény harczunk sikerében fényes győzedelmét látjuk a municipalizmus nagy elvének s meg vagyok róla győződve, hogy enek az üzemnek az eredményei teljes mértékben igazolni fogják álláspontunk helyességét. BÁRDI 8 AUTOMOBILOK 8 MÖ2SÁR-U. 91 A hétről. Az uj tanácsnokok. A most lezajlott tisztujitás alkalmával három uj tanácsnokot választott a főváros közgyűlése. Ez az esemény életbevágó fontosságú, mindenkor úgy a főváros szempontjából, valamint a megválasztott személyiségekre nézve is. A tanácsnok egy- egy fontos resszort élén áll, a melynek ügyeit észszel és szívvel intézi, nagyon fontos tehát, hogy az ügyosztályok élére oly férfiak kerüljenek, a kik hivatásuknak mindenben meg tudnak felelni. A tisztviselőre nézve pedig a tanácsX erdélyi yp Pt m А Т"Л A . porosz szón- és koksz nagykereskedők Г S A KSA 5? Blöapcst, Kyugati pályaudvar. é к-/ X Illi K.J 1 1 r ^ .............I. = TELEFON: 68—52. : =
