Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-08 / 24. szám

У. évfolyam. 1909. junius 8. 24. szám.

Budapest ' székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap,

□ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek

HIVATALOS LAPJA.

Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is.

Előfizetési ára :

Egész évre ... ... ... ... ... ... 10 korona.

Fél évre ... ... ...................... ... — 5

Fő

szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS

Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A.

Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A.

Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35.

Nemzetgyűlés Budapesten.

Ha még kételkedik valaki abban, hogy az önálló magyar nemzeti bank eszméje kiolthatatlan vágyként él a nemzet szivében, a vasárnapi függetlenségi pártgyülés, mely a városháza udvarán zajlott le, meggyőzhette erről. Az ország- közei 200 függetlenségi pártszervezete impozáns küldöttségekkel vonult fel a fővárosba, tanúságot teendő arról, hogy ez a párt ma legyőzhetetlen, mert a párt: maga az egész nemzet. A lelkek egygyé forrottak a függetlenségi törekvésekben és az önálló bank ma e törekvéseknek legkonkrétebb, legaktuálisabb kifejezője. Jöhetnek a tudákosok, a megfontoltak, a skrupulózusok, minden szakszerű tudományukkal, számadataikkal, statisztikájukkal: amit egy egész ország ily erősen és egységesen akar, az csak jó és szükséges lehet a nemzetre, mert a népiélek ösztöne sohasem csal és a rosszat sohasem akarja.

Ezen a nemzetgyűlésen kitűnt, hogy lehetnek a fővárosban a politikus urak között még a közös banknak hivei. Az országban, a nép között csak az önálló banknak vannak hivői, a kik a csalhatatlan dogma leküzdhetetlen erejével hiszik és tudják, hogy az ország függetlenségének legfontosabb előfeltétele a pénzügyi függetlenség, amely önálló bank nélkül el sem képzelhető. És hiába kürtölik a 67 mániákusai, hogy az önálló bank követelése csak politikai jelszó és nem gazdasági megfontolásból fakad: a vasárnapi küldöttségek sok ezernyi józan, eszes, okos magyarjai valameny- nyien megmagyaráznák, hogy miért jó nekik a magyar nemzeti bank. Ma már nincs többé vitának helye, a vita eldőlt. Tény, hogy a nemzet akarja az önálló bankot és ez akaratának impozáns megnyilatkozása volt a vasárnapi nemzetgyűlés.

Minden hosszabb és különösebb előkészület és szervezés nélkül, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt hivó szavára összcsereglettek az ország minden részéből a testvérpártok, hogy egységesen állást foglaljanak az önálló nemzeti bank mellett és dokumentálják bizalmukat a függetlenségi párt vezére, Kossuth Ferencz és vezértársai iránt. De nemcsak a vidéket illeti meg az elismerés, hanem a főváros polgárságát is, a mely tömött sorokban sietett a nagygyűlésre. Es ez a körülmény annál nagyobb jelentőségű, mert évek hosszú sora óta ismét először történt, hogy nem a szocziál- demokrata párt által mozgatott és kiparancsolt munkástömegek vonultak fel tömegesen politikai hitvallásuk kinyilatkoztatására. Már-már meggyökerese- detté vált az a nézet, hogy Budapesten az utcza kizárólag a szoczialistáké és hogy más párt felvonulást és népgytilést Budapesten tartani nem tud. Erre a tévhitre alaposan ráczáfolt a polgárság- vasárnapi magatartása. A szoczialisták siettek ugyan hamarosan ellengyülést tartani, de jellemző az önálló bank eszméjének hóditó erejére nézve, hogy még a szoczialista vezérek sem tudtak szembehelyezkedni ezzel a hatalmas áramlattal, a mely magával ragadta immár a munkástömegeket is. A szoczialisták ellenmeetingjén szintén követelték az önálló bankot, de ezt összekapcsolták állandó vesszőparipájukkal: az általános, egyenlő, titkos választójog követelésével.

És amily impozáns volt a nemzetgyűlés egyöntetű, méltóságteljes és lelkes állásfoglalása az önálló bank mellett, ép oly szivhezszóló és meleg volt az ország minden részéből ideutazott magyaroknak ragaszkodása és szeretete Kossuth Ferencz iránt. Roszakarat, piszko- lódás és rágalmazás hiába akarja e férfiú nagy egyéniségébe törölni a maga szenyét: Kossuth Ferencz az egész nemzet szemében megingathatatlanul a nemzet vezére. О az egyetlen férfiú, a kiben az ország bizalma, reménysége összpontosul és az ő bölcseségére épiti fel a jó hazafiak reménysége az ország jövőjét. Mindez a szeretet, ez a bizalom, ez a ragaszkodás és reménykedés hatalmas manifesztáczióban jutott kifejezésre a nagygyűlés után, a mikor a tízezernyi tömeg méltóságteljesen hömpölygött a a pártvezér ablakai alá. Kossuth ott láthatta maga előtt az egész ország küldötteit, és büszkeség és öröm tölthette el szivét a szeretet e hatalmas megnvil- vánuláscin. A vezér huszonnégy órával utóbb Bécsbe utazott a magyar királyhoz. Ki kételkedik benne, hogy erős elhatározásában az ezernyi tömegek megható és lelkes ünneplése csak megedzette.

íme, igy festett a „kisded bankcsoport“. Ha szükség volt annak demonstrálására, hogy ez a „bankcsoport“ azonos az egész nemzettel, úgy a „Budapesti függetlenségi és 48-as párt“-пак ez a bizonyítás fényesen sikerült. A budapesti

pártnak, melyben az összes fővárosi kerületi pártszervezetek egyesülnek, ez volt első nagy erőpróbája. Ez az erőpróba beigazolta, hogy a budapesti pártban van munkakedv és van megfelelő munkaképesség. A nagygyűlés előkészítésében igen nagy érdemeket szerzett szárnysegédeinek élén dr. Platthíj György, a budapesti függetlenségi párt ügyvezető elnöke és a vidéki pártok is szívesen hajtják meg előtte elismerésük lobogóját. A „Budapesti íüggetlenségi és 48-as párt“ haladjon tovább a megkezdett utón és akkor hamarosan be fog következni az a pillanat, a mikor a fővárosban is ki lehet tűzni a fehér zászlót, a mely azt jelzi, hogy megszületett a tiszta, hami- sitatlan, független Budapest!

Az uj fővárosi törvény.

(Három közlemény.)

í.

Az uj fővárosi törvény előkészítésére kiküldött albizottság munkálatával elkészült, és ezt előterjesztés alakjában most közzé is tette. Az előterjesztés a közgyűlés elé fog kerülni, a mely ha elfogadja, mint emlékirat a belügyminiszterhez fog felterjesztetni. Az albizottság elaboratuma nem törvénytervezetet nyújt, hanem rövid pontokba foglalja az uj fővárosi törvény helyesnek vélt alaprendelkezéseit és ezeket a javaslatokat nagyobb vonásokban meg is indokolja. A terjedelmes munkálat főbb elveit a következőkben ismertetjük.

Megállapítandó volna a törvényben, hogy a városrendezési közmunka folytán a telkeknél előálló értékemelkedést a város részben értékemelkedési illeték utján igénybe veheti. Ezzel tehát a betterment intézménye törvénybe iktattatnék. Fontos újítás volna a községi adózás terén még az, hogy a főváros az állami egyenesadók után 40%-os községi pótadót és a házbér után 5°/0-os házbérkrajczárt a kormány jóváhagyása nélkül kivethet. Ezzel tehát a főváros önkormányzati joga az adózásban lényegesen kibővül. A főváros kölcsöneire nézve az előterjesztés bélyeg- és illetékmentességet, valamint az óvadékképesség kimondását kívánja. Nézetünk szerint hozzá kellene még venni a pupilarilást is, mert anélkül a főváros kötvényei sohasem lesznek a záloglevelekkel egyenrangú, befektetési értékekké.

Az előterjesztés a város eddigi szervei közé beiktatja: a városi választmány intézményét. A képviselőtestület tagjainak a számát leszállítja 250-re, a mit azzal indokol, hogy