Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-04 / 19. szám

2 független Budapest. hozásainak rendszeres, előre megállapított jellege, ngy hogy az egyes városok kon­gresszusi képviselői a kitűzött tárgyakat saját városuk szempontjából már jó eleve feldol­gozhatják és saját specziális igényeiket kidom­boríthatják. A kongresszus tárgysorozata szerencsésen van megválasztva és kétség­telenül igen aktuális. Így tárgyalás alá fog kerülni az alsóbbrendű vasútokról szóló tör- vénytervezet, a melynek számos intézkedése — mint ezt már több Ízben kifejtettük — a városokra nézve a közúti vasutak szempont­jából igen sérelmes. Bizonyos, hogy a kon­gresszus egyöntetű állásfoglalással fog tilta­kozni a községi autonómia e téren való meg­szorítása ellen, és már csak ez állásfoglalásával is praktikus eredményre számíthat. Hasonló egyöntetű állásfoglalást tanúsítottak a városok az adóreformmal szemben, és e mozgalmunk eredménye az adójavaslatok számos, a városi polgárságra hasznos módosításban jutott ki­fejezésre. De nem kevésbbé aktuális a napirend egy másik pontja is, mely a városok háztar­tásainak rendezésére vonatkozik. Ha végig tekintünk hazai városaink állapotán, lehetetlen — minden nagy haladás mellett is — egy jellemző kórtünetet fel nem ismerni. A nagy átlagban a legfontosabb hygienikus és egyéb beruházások hiányzanak. így a csatornázás és vízvezeték kérdése még sok igen nagy városban mind a mai napig megoldást nem nyert. Ahol pedig ezen a téren a beruházások elvégeztetettek, ott túlnyomórészt az illető városok anyagi egyensúlya veszedelmesen megrendült. Úgy, hogy ha nagy vonásaiban diagnózisát akarjuk adni városaink jelenlegi állapotának, azt kell mondanunk, hogy vagy elmaradottsággal vagy nagy deficzittel talál­kozunk. Jellemző e tünet általánosságára az, hogy még a főváros háztartását is megbillen­tette a kor színvonalán álló beruházások keresztülvitele és köztudomású, hogy a krónikus deficzitet csakis rendkívüli kormánysegély- lvel és a községi adózás nagyfokú emelésével tudtuk kiküszöbölni. Ám az ország nagyszámú városai nem kaphatnak ily hathatós segítséget a kormánytól, mert hisz az állam pénzügyi helyzete nem engedi az ily nagyarányú állami gondoskodást. A városok tehát igen bölcsen cselekszenek, ha háztartásunk ren­dezésének kérdése felől tanácskoznak, tapasz­talataikat egybevetik, és ez igen nehéz pro­bléma megoldásához közelebb igyekeznek jutni. Szorosabb összefüggésben áll a városok háztartásának a rendezésével a városok hitel- ügye, a mely szintén fel van véve a kon­gresszus napirendjére. Е tekintetben az utóbbi időben a vidéki városok részéről azt a furcsa nizust, mondhatnék nagyzási hóbortot tapasz­taljuk, hogy letérve az eddig kipróbált útról, községi kölcsönkötvények kiboesájtása utján akarják hitelszükségletüket fedezni. A kor­mány már több ízben engedett e tekintetben a reá gyakorolt nyomásnak, bár biztos tudo­másunk szerint az illetékes körök nem sok jót várnak ez uj kötvénytípusok kreálásától. A befektetési értékek hiányán tett általános tapasztalatok mutatják, hogy az ilyen sokféle, apró-cseprő törvénytipusok nem egykönnyen találják meg az utat a tőkepénzekhez, és biztosra vehető, hogy az önállóan kibocsáj- tott e városi kötvénykölcsönök terhesebbek lesznek mint az eddig praktizált mód, a mely abból állott, hogy a városok a nagy zálog­levél kibocsájtó intézeteknél vettek fel kisebb- nagyobb kölcsönöket. Ha a kongresszus a most lábrakapó emissziónál is düh további kifej léséhez segédkezet nyújt, úgy nem jó szolgálatot fog tenni a városok hitelügyének. A saját kölcsönkötvények kiboesájtása a vá­rosok részéről csak abban az esetben helyes, ha az illető kölcsön oly kicsi, hogy a kötvé­nyek elhelyezése magában a városban és környékén biztosítva van. Mert e lokális jellegű értékek iránt a nagy pénzpiaczok ter­mészetszerűleg nem fognak érdeklődést mu­tatni, vagy legfeljebb csak abban az esetben, ha e kötvények megszerzése igen nagy ár­folyamveszteséget és magas kamatozást biz­tosit. Talán helyénvaló volna a városok hitel­ügyének kérdésénél a vidék eziránvban való hitelnyújtási képességét alapos vizsgálódás tárgyává tenni. A kongresszus foglalkozni fog még a városok kisajátítási jogával, valamint a vá­rosi statisztika kérdésével. Mindkét tárgy igen nagy horderejű, és különösen az utóbbi már huzamos idő óta vár megoldásra. A városi statisztika készítésének egységes alapelveit megállapítani volna hivatása a kongresszus­nak, hogy végre a magyar városokról is egyöntetű statisztikai anyag álljon nemcsak a kutatók és a tudósok, hanem a politiku­soknak és gyakorlati államférfiaknak a ren­delkezésére. Már e futólagos felsorolásból is kidom­borodik a városok kongresszusának nagy jelentősége, és épen ezért óhajtandó volna, hogy ez a kongresszus rendszeresittessék és évről-évre felváltva az ország valamely nagy városában megtartassák. A hétről. denki repeső szívvel örvendez, de a melynek kizárólag szocialista színezete mindinkább elhalványodik. Még egy-két év és a vörös május elnevezés kikopik a nyelvhasználat­ból. hogy a zöld májusnak adjon helyet. A gázgyár kérdése a döntés felé köze­ledik. A székesfőváros középitési ügyosztálya elkészült terjedelmes előterjesztésével, a me­lyet a légsze zvilágitás kérdésének megoldására kiküldött bizottság már legközelebbi hétfőn tár­gyalás alá fog venni. Hogy ez a tárgyalás már az ügy érdemére íog kihatni,azt mutatja az a körül­mény, hogy a bizottság tanácskozásai három napra vannak preliminálva. Az előterjesztés sze­rint a fővárosra pénzügyileg a gázgyárak meg­váltása és házi kezelésbe való vétele a legelő­nyösebb, a mit részletes számításokkal kimutat. Az ügyosztály előterjesztésével a régen vajúdó gázkérdés a legakutabb stádiumba kerül és a döntés most már nem várathat sokáig magára, annál kevésbbé, mert az osztrák ajánlat szerint a fővárosnak az ajánlat felett még e hó folyamán nyilatkoznia kell. Nincsen azonban kizárva, hogy a légszesztársulat az ajánlata fölött való nyilatkozás határidejét önként ki fogja tolni. Az előterjesztés részle­tes összehasonlításokat is lesz az osztrák és franczia ajánlatok között. Uj czimbalom. Mogyoróssy Gyula hangszer- gyáros, Budapest, VIII, Kerepesi ut 71. feltalálta az aczélszerkezetü czimbalmot s így a czimbalmot a legtökéletesebb hangszerek közé emelte. Bő ismer­tetést ingyen küld a feltaláló. Kiss szerencséje nagy ! Miért a legnépszerűbb e három szó az egész országban ? Vegyen egy sors­jegyet a Kiss bankházban, akkor meg fogja tudni A Kiss bankrészvény társaság nagy előnyöket nyújt a közönségnek, eddig annyi milliót fizetett ki kész­pénzben t. vevőinek, hogy ma hazánk legnépszerűbb osztálysorsjegy főelárusitó helye. xAjánlatos t. olvasó­inknak, hogy tegyenek szerencsekisérletet és vegye­nek a teljesen megbízható és előzékeny Kiss Károly és Társa bankrészvénytársaságnál IV., Kossuth Lajos utcza 13., sorsjegyet, mert Kiss szerencséje nagy! Az Országos Gyermekvédő Liga tombola- sorsjátéka iránt oly nagy az érdeklődés, hogy már a tombolasorsjegyek nagy része elkelt. Aki tehát még nem vett, siessen és vegye meg K. 1 50, mert minden sorsjegy egy arany vagv ezüst tárgyat nyer. A vörös május. E czimet már csak megszokásból Írjuk e sorok fölé. Tulajdon­képpen egészen szürke már a májusi nagy munkásünnep, amióta állandó munkaszün­nappá vált a kalendáriumban. Semmi nyoma többé annak a forradalmi színezetnek, amely annakelőtte ezt a napot világszerte félelme­tessé tette. A május elsei munkásünnep ma már minden nagyobb városban megszokott, régi dolog és amióta a munkaadók maguk nem küzdenek a megünneplés ellen, azóta egyszerű, nyárspolgárias lett az ünnep. A májusnak, tavasz ébredésének, rügyek fakadásának mindenki örül, bármilyen legyen is a politikai hitvallása, mert a kikeletnek, a tavasznak örvendeni általános emberi vonás, nem pedig osztály-privilégium. Ha a mun­kások szokásos délutáni tömeges felvonulása nem figyelmeztetné az éppen arra felé járó­kelőket, a főváros közönsége igazán nem is tudná, hogy valami különös forradalmi szo- cziálisla nap zajlik le. A május elseje lassan- lassan nemcsak munkásünnep, hanem álta­lános nagy ünneppé lép elő, melynek min- j ON BÉREL m jj egy ócska zongorát ‘ vagy pianinót és KIDOB i. ü S Ш havonta 12 v. 16 korona köl­M n 1 III csöndijat, végre pénzét kiadta, 1 — zongorája nincsen. — [ HFIZE в ■T W В havonta 20 — koronát, kap egy kiváló gyártmányú legmoder­nebb érezpánezéítőkés kereszt- huros uj zongorát vagy piani- nót, nem ir alá váltót, nem állít kezest, nincs lekötve bank­szövetkezetnek és mégis tulaj­dona lesz a zongora. Ilyen ideálisan szolid liberális mó­don kapható kizárólag csak Ш Sternberg Dezső zongora eladási- és kölcsönzési telepén. Az Eufon tölcsérnélküli gramofon, mely prózát, dalt, zenét természethiven reprodukál — főelárusítója. Budapest, VI., Teréz-körut 1/a, — az Országos Zeneakadémia közelében. — Telefon 4-81 —ssota — — Zongorák becserélésé, javítása, han­golása legkulánsabban. — Fenti rend­szer kedvezményében egyelőre csak a fővárosban lakók részesülhetnek. — KOVÁID .TISZTIT! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Thumbnails
Contents