Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-20 / 17. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST beadott ajánlathoz, különösen kiemelve, hogy hely esi i Forbáthnak azt az álláspontját — mely szerint az évi gázfogyasztás-emelkedés pesszimisztikusan is minimum 3°/o_ban állapítható meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövedelmezőség az ügyosztályi számítással szemben a szerződés tartama alatt 70 millió koronával nagyobb, a mely körülmény kiváló fontossággal bir a franczia ajánlat ama pontját illetőleg, mely szerint ezen összeg 65 illetve 70°/0-a a fővárosnak jut. E megjegyzéseket a főváros hatóságának figyelmébe ajánlja. Forbáih Imre dr. reflektál Bet nauer elő- adására. Emlékeztet arra hogy Bernauer ugyanezen a helyen már tavaly is tartott egy előadást, melyben ugyancsak közölt kimutatásokat a város által végzet számítások és a gázgyár által elért tényleges eredmények összehasonlítását illetőleg. Ezekbe a kimutatásokba tavaly az a szépség hiba csúszott be, hogy hűségesen elszámolt minden olyan tételről, melynél a gázgyár tényleges eredményei alkalmasak voltak arra, hogy a főváros számítását gyengítsék, de következetesen kihagyta mindama fontosabb tételeket, melyek a főváros számításait megjavították volna. Bernauer tavalyi számításaira időközben alaposan ráczáfolt tulajdon gazdája: az osztrák társulat uj ajánlatával. Ha Bernauer tavalyi számításai helyesek lettek volna, akkor a gázgyár által beadott uj ajánlatnak elfogadása a társulatot a biztos tönk szélére juttatná. Minthogy nem tehető fel, hogy a beadott uj ajánlatnak ez legyen a czélja, ebből csakis Bernauer tavalyi számításainak teljesen helytelen volta következtethető. Körülbelül ugyanilyen értékük Bernauer jelenlegi számításai is, melyekre minden részletükben kitérni felesleges, annyira nyilvánvaló, hogy azok vastag tévedéseken alapulnak. Csak egynéhány kirívó pontjaira akar kitérni. A gázgyár mindig arról beszél, hogy a fogyasztásnak 60%-át fogja 16 fillérért eladni. Ez teljesen önkényes, semmis alappal nem biró föltevés, melyből kiindulva számítani a közönségnek nyújtott előnyöket, — tekintve a statisztikai hivatal adatait — nem egyéhb: a számokkal űzött játéknál. Hogy ez a kevezmény mennyit ér és milyen alapo kon nyugszik azt az ajánlat elfogadása esetén a lakosság csakhamar szomorúan tapasztalná. Mert minden 1300 —1400 korona körüli lakás stájgerolásával együtt az illető fogyasztónak automaticze a nyakába zúdulna a gázárnak 25%-os emelkedése is. Itt tehát oly kedvezménnyel állunk szemben, melynek élvezete legtöbb esetben tisztán a háziúr fele- baráti jóakaratától volna függővé téve. Bernauer csak nagyon mellékesen emlékezett meg arról, hogy az osztrák ajánlat 48 évre akarja megkötni a főváros kezeit, pedig szóló azt hiszi, hogy egy csak némileg modernül gondolkodó város semmi körülmények közölt sem mehet többé bele olyan szerződésekbe, a melyek nem biztosítják a városnak az időközbeni beváltás jogát. Kiemeli Forbáih, hogy hogy ha Bernauer számításait 1950-en túl is folytatta volna, meggyőződött volna arról, hogy 1958-ban, vagyis az osztrákok szerződéses idejének végén már úgy a házikezelés mellett, minta franczia ajánlat szerint amortizálva volna nem csupán a beváltási ár, de az ezenfelül a gázüzletbe befektetett további kerek 30 millió koronányi összeg is Végül kiemeli Forbáih azt is, hogy az osztrákok által annyira kidicsért ingyenes háramlás mellett a főváros az 1958-ban bekövetkező beváltásnál az osztrákoknak kénytelen volna kerek 20 millió koronát készpénzben kifizetni, tehát még többet, mint a milyen összegre a gázgyárak mai beváltási ára rúg. Szóló érti, ha valaki állást loglal a franczia ajánlat ellen, mcit ennél a tővárosnak többet jövedelmezne a házi kezelés. De hogy az ügyek mai ismerete mellett miképen lehet az osztrák ajánlat védelmére kelni, azt megérteni képtelen. Báj linger Mihály vízvezetéki igazgató szintén kénytelen Bernauer fejtegetésére reflektálni. Felemlíti, hogy az osztrák ajánlatnak hátrányai a városi kezeléssel szemben az ő számításai szerint 64 millió koi'ona, Bernauer szerint 63 millió korona, Forbáth szerint /1 millió korona. Ezek a számok oly közel fekszenek egymáshoz, hogy azokat aggály nélkül helyeseknek lehet elfogadni De időközben az ajánlatok értékelésére nézve a fővárosi ügyosztály is befejezte hivatalos számításait és a következő eredményre jutott: A házikezelés az osztrák ajánlat 48 éve alatt összesen nyújt a városnak és közönségnek 290-8 millió koronát. A franczia ajánlat ezzel szemben 277l5 millió koronát, az osztrák ajánlat pedig csak 227 5 millió koronát. A hivatalos, pártatlan megítélés szerint tehát a franczia ajánlat 13 millió koronával kedvezőtlenebb, mint a házikezelés, de viszont a franczia ajánlat kerek 50 millióval jobb, mint az osztrák ajánlat. Daczára Bernauer fejtegetéseinek, kénytelen tehát kijelenteni, hogy az osztrák ajánlat többé komolyan számba nem jöhet és erről többet beszélni sem lehet. A házikezelésnek egyetlen komoly ellenfele ma a franczia ajánlat, melyről az ügyosztályi számítás azt mutatja ki, hogy 13 millió koronával kedvezőtlenebb a házikezelésnél. De ő daczára ennek az aránylag csekély különbségnek, továbbra is feltétlenül a házikezelést tartja a leghelyesebb megoldásnak, mert ő is meg van győződve arról, hogy a gázüzlet a jövőben sokkal nagyobb mérvben fog fejlődni, mint azt az ügyosztály számításba vette és igy aztán a franczia ajánlat 13 milliós különbözeiéből könnyen váihatik 40—50 millió is, melyet ő nem akar a vá- * rostól bármely társaság javára megvonni. Azonkívül újból rámutat arra, hogy a menyiben a főváros elmulasztaná a mostani alkalmat a gázgyárak beváltására, akkor a közüzemek beváltási határideje a jövőben oly közel esnék egymáshoz, hogy a beváltás lehetőségét már ez a körülmény is további hosszú időre alkalmas volna kizárni. Ezután Varga József mérnök a gázárak tarifájának kérdésére tett néhány rövid megjegyzést, majd Beinauer Izidor előadó szólalt fel mégegyszer röviden reflektálva az elhangzottakra, mire Gálóczy Árpád elnök az egybegyűltek köszönetének adva kifejezést az előadó és felszólalókkal szemben a tanulságos lefolyású ülést bezárta. Házmesterek kódexe. A fővárosi lakásnyomoruság egyik leg- szomoi’ubb fejezete: a házmesterkedés. Igenis, van ilyen kérdés, specziálisan Budapesten. A lakókat kiszipolyozó háziúr maga a legtöbb esetben láthatatlan marad és kezében ostorul a házmester szolgál. A pesti házmester véleménykülönbség nélkül a lakók réme. A szó szoros értelmében zsarnok, akinek hatalmát cselédeken és gyermekeken keresztül a ház valamennyi lakója nyögve sínyli. A mai nagy lakásszükség mellet a pesti lakó mindent kénytelen eltűrni és igy zsebrevágja a ház mester zarnokoskodásad, gorombáskodását, kíméletlenségét is. Jaj neki, ha fel mer ellene zúdulni, mert az ilyen lakó házmesteri ukáz- zal mehet ki a lakásából és kereshet újabb házat, a hol megint csak a régi nóta ismétlődik elölről. A pesti ember valóságos hur- czolkodási iszonyban szenved, nvilvánvalóan abban a meggyőződésben, hogy úgy sem kap jobb lakast. kíméletesebb háziurat és emberségesebb házmestert a régieknél. Nem csoda, ha néha a lakók keserve a házmesterek ellen eruptiv módon kitör és a véiág sértett lakó revolverrel védekezik a házmes” téri inzultusok ellen, amint* Budapesten már meg is történt. A házmesterek tűrhetetlen viselkedésének akar gátat vetni és egyrészt a háztulajdonosok, másrészt a lakókhoz való jogviszonyukat akarja szabályozni az a tervezet, a melyet a tanácsi ügyosztály készített el a házmesteri szolgálatról. E tervezet szabályrendelettel akarja szabályozni a h^zmesteri szolgálatot és erre a rendezésre igazán szükség is van. A tervezetet tartalmazó előterjesztés, a mely részletes indokolássel van ellátva, Faliéi• Ferencz tanácsnok és dr. Dér у Ferencz tanácsjegyző alapos munkája. A szabályrendelet tervezete megállapítja részletesen a házmester alkalmaztatásának módozatait és azokat a kellékeket, a melyeknek a házmesternek meg kell felelnie. Igen fontos rendelkezése a tervezetnek, hogy nem alkalmazható házmesterül oly egyén, a ki a szabályrendelet alapján a háztulajdonossal vagy a bérlőkkel szemben tanúsított viselkedés miatt három Ízben elítéltetett. A tervezet előii'ja a házmester félfogadásánál követendő eljárást, megállapítja a szerződéses viszonyból folyó jogokat és kötelességeket. E részben talán az a legfontosabb rendelkezése a tervezetnek, hogy a háztulajdonos a hármestert azonnal elbocsájthatja és a házmesteri lakásból eltávolíthatja, ha a házmester a háztulajdonost, a bérlőket, vagy azok családtagjait tettleg bántalmazza, becsületükben megsérti vagy rágalmazza, vagy ha a házmester iszákossá válik, továbbá ha durva vagy perlekedő természete által a házban a csendet és rendet, vagy a bérlők között a békés megférést zavarja, avagy ha a bérlőket zsarolja. Mini ebből látható, a tervezet a házmesteri erények ellen megfelelő ollalmat iparkodik nyújtani a lakóknak. Megállapítja a tervezet a házmester kötelességeit is, megszabván, hogy kötelessége bérlőkkel és hozzátartozóikkal szemben tisztelettudó viselkedést tanúsítani. A közigazgatás szempontjából fontos kötelességévé tétetik a házmesternek a lakók által kitöltendő hatósági nyomtatványok szétosztása és beszedése, a bérlőkről, albérlőkről és cselédekről szóló nyilvántartó jegyzék pontos vezetése. Meglehetős platonikus az a kötelessége a házmesternek, hogy tartozik a kérdezősködő magánfeleknek udvarias módon felvilágosítással szolgálni. Szeretnénk látni azt a szabályrendeletet, mely a pesti házmesterekből udvarias embereket tud faragni ! A tervezet büntető rendelkezéseket is tartalmaz, a mennyiben a szabályrendelet rendelkezéseinek meg nem tartását kihágásnak minősiti, mely 1—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűn tettetik. Ha a tervezetből szabályrendelet lesz és ez a szabályrendelet pontosan be is tartatik, a pesti goromba házmester típusa ki fog pusztulni a lakosság örömére és javára. A hétről. Kibékülés. Batthyány Tivadar gróf Vázsonyi Vilmos ellen sajtópert indított egy hírlapi polémiából kifolyólag. A főtárgyalás e perben elmarad, mert Vázsonyi lojálisán belátta tévedését és a sértésért férfias módon bocsánatot kért. Ezzel egy szenvedélyes és elmérgesedett ügy nyert befejezést, amelyben a közélet két férfia állott egymással szemben. Vázsonyi, mint annyiszor életében, ezúttal is megtanulhatta, hogy.a harag és a szenvedélv igen rósz tanácsadó. Batthyány Tivadar gróf tiszteletreméltó egyéniségét, szenvedélytől el- vakitva oly cselekedettel vádolta meg, a mely ettől a férfiútól ki nem felik. A közélet porondján küzdő ellenfelek között ennyire elmérgesednie az ellentéteknek nem szabad és ennek elismerését jelenti Vázsonyi férfias bocsánatkérése. Az elvek harcza ne váljék sohasem személyek harczává: ez a tanulság, a melyet levonni a Batthány-Vázsonyi affér ily örvendetes befejezéséből meríteni lehet. A kislakások. Báirczy István épitő- programmjának legsürgősebb része a kétezer kislakás megépülése. Elsősorban a kislakások lesznek megépítendők. Ezeknek építése hat telektömbön terveztetik, még pedig az I., V., VT, VII., Vili., IX. és X-ik kerületben. A kétezer lakásra tiz millió koröna van megszavazva és a lakások között lesznek 1, 2 és 3 szobás lakások. A budai és a Hungária- köruti területeken építendő kislakások kei t— városszerüen lesznek megépítve, akkép, hogy az egyes házak élőkerttel lesznek ellátva. A kislakások tervei május elsején már készen lesznek, aztán rögtön ki Írják az árlejtést és az építkezés augusztus hó elején teljes ei'ővel meg fog indulni. A polgármester Vázsonyi Vilmos és Heltai Ferencz bízott-
