Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-08 / 15. szám
19(19. április 8. 15. szám. lY. évt'ol угии. FÜGGETLEN BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ................. ... 10 korona. Eé l évre ... ......................... ... — ó Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. A budapesti gázkérdés. Dr. Forbáth Imre előadása. Mentői jobban közeledik a végső időpont, a mikor a városnak véglegesen döntenie kell abban a nagy horderejű kérdésben : megváltja-e a gázgyárakat, avagy a légszeszvilágitást továbbra is a magánvállalkozás tárgyának hagyja meg, annál élénkebben követik egymást azok a mozzanatok, melyek mindegyike újabb érveket szolgáltat annak a helyes iránynak, melybe a főváros törvényhatósága már egy ízben oda terelte, a mikor egyhangú határozattal kimondta a gázgyárak feltétlen megváltását. A »Magyar Mérnök- és Épitészegyletben, mely a budapesti gáz kérdést újból napirendjére tűzte, kedden este Forbáth Imre dr. tartott előadási, mely előadás keretében nem elégedett meg az úgynevezett franczia ajánlatnak egyszerű ismertetésével, hanem számszerű összehasonlítást tett az osztrák légszesz- társulat ajánlata, az uj franczia ajánlat és a házi kezelés pénzügyi eredményei között. Konklúziója az, hogy pénzügyi szempontból legjobban megfelel a házi kezelés, ennek eredményéhez legközelebb áll a franczia ajánlat, mig az osztrák ajánlat Forbáth dr. fejtegetései szerint messze elmarad mindkettő mögött. A nagyérdekü és tanulságos előadás mely első kísérlet arra, hogy a gázkérdés megoldásának három eventualitása pénzügyi szempontból összeméressék, főbb vonásaiban a következő eszmemenetet követi : Forbáth Imre dr. elsősorban ismertette a franczia csoport által beadott újabb ajánlatot és aztán szakszerű számításokat eszközölt a házi kezelés és a két benyújtott ajánlat értékének egymáshoz való viszonyát illetőleg. Forbáth számításait az ügyosztály állal felállilotl fogyasztási táblázatokra alapította. Kiszámította a város jövedelmét a gázgyárból az 1911-—1958 között fekvő időszak minden esztendejére nézve és pedig a háromféle megoldás mindegyike szerint. A kiszámított tiszta jövedelmek összegezéséből látjuk,hogy a város a szóban forgó 48 évben a légszesz- üzletből az ingyenes közvilágításon felül az osztrák ajánlat szerint 16*58, a francia ajánlat szerint 51*29 és házi kezelésben 87 55 millió korona tiszta nyereséget huzna. E szerint a franczia ajánlat az ügyosztályi fogyasztási adatok alapul vétele mellett a házi kezelésben elérhető liszta jövedelemnek .59%-«7, az osztrák ajánlat pedig 19°/0-át biztosítja a városnak. Előadó azután áttér a bárom lehető megoldásnak elbírálására a fogyasztó közönség szempontjából. Az ügyosztály a házi kezelésben elvárható tiszta hasznot a múlt esztendőben kiadott jelentésében még úgy számította, hogy változatlanul fentartotta a jelenlegi egységárakat a következő 30—áO éven keresztül is. Erről azonban ma, miután a két I . , , ajánlat mindegyike az egységár csökkentését helyezi kilátásba, többé szó nem lehet és házi kezelés mellett is számolnunk kell azzal, hogy a légszesz egységárát a jövőben csökkenteni fogják. Ennek megfelelően tehát előadó számításainál abból indult ki, hogy a légszesz-egységárak házi kezelésben is ugyanolyan mértékben fognak csökkeni, mint a franczia ajánlat szerint, mely utóbbira nézve ugyanis a számadások azt eredményezték, hogy az egységárak sokkal kedvezőbben alakulnak, mint az osztrák ajánlat szerint. Mig az osztrák ajánlat ugyanis a légszesz egységárát 20, illetve 16 fillérben állapítja meg vállozatlanul a szerződés egész tartamára, addig a franczia ajánlat szerint az egységárak a légszeszüzlet nyereségének növekedésével arányosan állandóan csökkennek és a szerződés vége felé a legóvatosabb számítás mellett is már 15, illetve Iá fillért érnek el. E melleti a franczia ajánlat árkedvezményei az összes fogyasztókat érintik, mig az osztrák ajánlat a fogyasztók zömét és pedig épen a legtöbbet fogyasztókat egyszers mindenkorra kizárja minden kedvezményből, a mi a fogyasztó közönség szempontjából épenség- gel nem mondható igazságos eljárásnak. Az osztrák ajánlat a világitógázt 16 fillérre akarja szállítani a bárom szobánál kisebb és 1400 koronánál olcsóbb lakásoknál, az utczára nyíló és 1600 koronánál olcsóbb bolthelyiségeknél és végül a lépcsőházak, mosókonyhák, pinczék, stb. számára. Már most lehetetlen előre pontosan megállapítani, hogy a fogyasztásnak ezek a részei a szerződés tartama alatt az összfogyasztásnak milyen százalékát fogják kitenni. Az ügyosztály a lég- szesztársulat becslése alapján ezt a mennyiséget 60%'ra veszi. Ez a százalék talán elérhető lesz a szerződéses idő vége felé, a mikor a légszesz már* a kis lakásokban is nagyobb mértékben lesz bevezetve, de semmiesetre sem számítható átlagos százalékszámnak a szerződés egész tartamára nézve. Mert hogy még jó ideig el fog tartani, a mig a nevezett kisebb fogyasztók ép annyit fognak fogyasztani, mint a jobbmódu lakások, kávéházak, vendéglők, kórházak, istállók, kaszárnyák stb. együttvéve, az a budapesti viszonyok ismerője előtt bővebb bizonyításra nem szorul. Hogy a 16 filléres gáznak elosztási százaléka milyen befolyással van az osztrák ajánlat értékelésére, az kitűnik a következő számításból. Az ügyosztály mint láttuk a 20 filléres világitó gázt az egész fogyasztásnak 40%-ára, a 16 fillérest pedig 60%_ara veszi. Ha e helyett a 20 filléres gázt vesszük 60%'ra és a 16 fillérest 40%~ra> úgy a légszesztár- sulat a városnak a szerződés ideje alatt ugyan közel 78 millió koronával többet fizetne, viszont azonban a fogyasztó közönség 20*6 millió koronával többet fizetne a gáztársulatnak, úgy hogy az elosztásnak ilyen megváltozása közel 13 millió többletnyereséget jelentene a légszesztársulat számára. Előadó szerint már ebből a példából is látható, hogy az osztrák ajánlat által adott árkedvezmények olyan természetűek, hogy azoknak tényleges értékét megállapítani csak nagyon problematikus módon lehet. Az osztrák ajánlatnak leglényegesebb hátrányát úgy a házi kezeléssel, mint a franczia ajánlattal szemben előadó azonban abban látja, hogy az osztrák ajánlat szerint úgy a város, mint a fogyasztó közönség számára ki van zárva még a lehetősége is annak, hogy jövedelme,[illetőleg részesedése a tényleges fejlődés mértékével arányosan szaporodjék. Ezt mutatja a következő számítás. Az ügyosztályi adatok a fogyasztás növekedését tulalacsonvra vették, abból a helyes gondolatból kiindulva, hogy még a valaha megfigyelt legkedvezőtlenebb körülményeknél is rosszabbakból kell kiindulnia, ha ki akarja mutatni, hogy a házi kezelés a városra nézve semmi körülmények között sem járhat veszteséggel. Máskép áll a helyzet, ha arról van szó, hogy a város a gázüzletet kezéből kiadja. Mert ebben az esetben azt kell megállapítani, hogy mennyi jövedelmet biztosíthat magának a város a vállalattal szemben. És igy természetesen már nem a valóság mögött messze elmaradó, hanem azt némileg megközelítő adatokból kell kiindulnunk, hogy a várost meg ne károsítsuk. Ennek megfelelően előadó kiszámította, hogy miképen alakulnának a viszonyok, ha az ügyosztály által felvett, szinte teljesen kizárt, tulcsekély fogyasztásemelkedés helyett a fogyasztásnak állandóan 8°/o-os emelkedését vesszük alapul, mint a mely százalék, daczára a lejárófélben levő gázgyári szerződés folytán természetszerűleg elhanyagolt üzletvétel mellett, az utolsó évtizedben mutatkozott emelkedés évi átlagának felel meg, és ha ezenkívül a termelési önköltségárt is sikerülne az ügyosztály által ugyancsak túl óvatosan vett és semmiképen meg nem álló árhoz képest 1 fillérrel csökkenteni. Ilyen módon a számítás alapjai még mindig sokkal kedvezőtlenebbek mint a tényleges alakulás bármely belföldi vagy külföldi gázgyárban. És már e szerény változtatások mellett is a helyzet úgy alakul, hogy a város a gázgyárból az ingye-
