Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-23 / 12. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST. kezébe kerül. A fogyasztók millióinak az érdekével senki sem törődik, annak a hátából akár szíjat is szabad hasítani. A budapesti nagy drágaság keletkezésének ez a hű története. És a főváros, nem hogy üdvös, szocziális politikával enyhítené az egész közgazdasági élet helytelen szervezéséből eredő nyavalyát, de sőt bár nem tudatosan és szándékosan — közélelmezési intézményeivel még maga is hozzájárult a drágaság emeléséhez. A vásárcsarnokok, a vágóhidak, a vásárpénztár egytől-egyik drágították a főváros közélelmezését és bizonybizony, keservesen megfizeti ennek a városnak a lakossága azt a dicsőséget, hogy a főváros látványosságai között a hébe-korba idevetődő idegeneknek a gyönyörű vágóhíddal tudunk eldicsekedni. Számos Ízben kifejtettük már, hogy a drágaság megtörését a törvény- hatóság mai szervezete mellett remélni nem lehet. A virilista gazdálkodás alapvető tulajdonsága, hogy a város ügyeit egyes érdek- csoportok zsebe szerint irányítja. A hol annyi a háziúr, ott nem vájják ki a házbéruzsorás szemét, és a hol beleszólása van a felgazdagodott pékmesternek, ott nem sürgethetik az olcsóbb zsemlyét. A várostól tehát nem várhatjuk a drágaság megszüntetését. Komoly és czéltudatos akcziót a drágaság egvre terjedő rákfenéje ellen eddig csakis a jelenlegi kormány tett folyamatba. A lakás- nyomoruság enyhítését a főváros környékbeli vasutainak villamos üzemre való átalakítását rendelte el, valamint nagyarányú mun- kásháztelek építésébe fogott. A munkásházak építését egyáltalán az egész országban nagy erélylyel és czéltudatosan folytatja. Az építési tevékenység előmozdítása végett törekszik olcsóbb téglák gyártását biztosítani, megüzenvén a harczot a kiszipolyozott téglakar telinek. Minthogy pedig a háztartás egyik legfontosabb szükségleti czikkének, mely egyszersmint az iparnak legfontosabb segédanyaga: a kőszénnek ára a bányák kartell- szerü összejátszása okából folyton növekedik, a kormány az állami kőszénbányák nagyarányú fejlesztését határozta el és erre nézve erélyes kézzel meg is tette a szükséges intézkedéseket. A drágaság ellen az egész vonalon ekkép felvett harcz azonban nem látszik a maguk érdekében veszélyeztetett kenyér-, hús-, lakás-, kőszén- és egyébb uzsorásoknak, a kik eddigi rengeteg üzleti hasznukat veszélyeztetve látják. Uton-utfélen, czikkekben, beszédekben felüti a fejét a rosszakaratú gyanúsítás, a mely a kormány üdvös, szocziális törekvéseiben meg nem engedett indító okokat szimatol. A panama-szaglálás vidáman felvirágzik és a kormánynak nincs egy lépése sem, a mely ne találkoznék a gáncsoskodók elégedetlenségével és rágalmaival. A háttérben pedig el nem leplezhető módon ott ülnek a különböző uzsorások és fosztogatók, mint a kormány elleneseinek a mozgatói. A kartell- 1 о vágok a drágaság legfőbb előidézői ügyes kézzel intézik a hajszát. A rengeteg haszon van veszélyeztetve, ezért oly hangos a lármájuk és elkeseredett a bírálatuk. És éppen azért, mert a professzionátus drágaságcsinálók kezében van a főváros kommunális életének a vezetése, a székes- fővárostól hatékony segítséget a drágaság ellen nem várhatunk. Csakis a kormány és a törvényhozás czéltudatos és erélyes fellépése fog véget vetni a lakosság folytonos j fosztogatásának. Az az ellenzék, a melylyel a kormány ezirányu politikája találkozik, nem fog senkit sem megtéveszteni a kritikusok valódi önző rugói iránt és éppen ezért szívből óhajtja a kartell-uzsorások kivételével az egész nemzet, hogy a kormánynak a drágaság ellen irányuló szocziális politikája az eddigi irányban és az eddigi mederben folyik tovább. Az aszfaltváros. Nincs a kontinensnek még egy városa, mely oly remek fekvéssel és oly gyönyörű természeti szépségekkel ékeskednék, mint a mi fővárosunk. Az idegenek szemében ez teszi Budapestet oly becsessé és a mi a főváros hírét megalapítja: az a hatalmas, jóságos természet. A Duna az ő remek látképével, a Margit-szigettel és a Gellért-heggyel, nem emberi kéz műve és a budai hegyek erdőkoszoruzta lejtőit és völgyeit a budapesti specziális rombolási düh még hál’ístennek nem tudta a maga természetes bájából kiforgatni. Viszont tulon-tul meglátszik az emberi kéz pusztítása a Városligeten, a melynek az volna a rendeltetése, hogy a pesti oldal lakosságának üdülőhelye legyen. Ámde a Városligetet a városi kultúra és czivilizáció egyre jobban megfosztja a jellegétől. Egy csomó nagy épület borítja az amúgy sem igen nagy területet, a melyről a régi terebélyes fák mindinkább kivesznek, hogy mesterséges virágágyaknak és »ne nyúlj hozzám «-pázsitnak engedjék át a teret. Szó sincs róla, a szemnek díszes látványt nyújtanak a szép szim- metriás virágágyak és a rövidre lenvirott zöld pázsit. Csakhogy a ligetnek az volna a hivatása, hogy benne fesztelenül járhasson- kelhessen a napi munkában elfáradt lakosság, hogy benne a gyermekek feszélyezés nélkül futkározhassanak, játszadozhassanak és hogy a nép leheverhessen lombos fáinak tövében a puha gyepre. így van ez Bécsben is a Práterben, melynek népies jellegét nem tudja kiirtani sem a hires kocsikorzó, sem az előkelő világ egyéb szórakozása. A ligetet valamikor, nem is oly régen még »Városerdődnek nevesték. Nem véletlenség, hogy ez az elnevezése kiveszett fáival együtt. Most meg az állatkertet zárják el a kő zönség elől vagy egy esztendőre. Ismét egy- gycl kevesebb azoknak a gyér helyeknek száma, a hol a pesti közönség a fák árnyékában huzódhatik meg. Magában a városban a parkok és sétaterek száma csekély. A régiek sorából kiveszett az egykor oly szép Széchényi-tér hatalmas ákáczfáival és az Erzsébet-tér is évről-évre hullatja el százados fáit. Ez a sétatér is átalakult diszkertté, mesterséges virágágyakkal, exotikus, délszaki cserepes növényekkel és mentül kisebb mozgási szabadsággal. Az uj parkok pedig egyenesen nélkülözik a fák árnyatadó koronáit. A Szabadság-tér csenevész kis fáival, minden inkább, mint park. A Parlament előtti hatalmas térség parkozása is fák nélkül ment végbe. Mindenütt óriási sik területek, melyeken a nap forró sugarai akadálytalanul ömölnek végig. Ivözbül pedig rengeteg aszfalt- tengerek, a melyekbe forró nyári napokon belesüpped a czipősarok. Ez a csodás természeti szépségekkel megáldott város szinte lázas sietséggel irtja ki a maga falai közül a természetet hogv 1 végtelen aszfalt-tengerré alakítsa át az egész Xfíirnct lí'e min/Jannolr лí41 imádás az oka. A főváros parkjait egy nagy tekintélynek örvendő kertészeti igazgató intézi, a ki szörnyű ellensége lehet a fáknak, melveket mindenütt, a hol csak lehet, ki- pusztit. () azt mondja ugyan, hogy csak a kihalásnak induló fákat vágatja ki, de azért mégis sajátságos dolog, hogy mindenütt ép most pusztulnak el a régi, szép fák a város utairól és tereiről. A Városligeti-fasor maholnap csak nevében fog a múltra emlékeztetni, mert a Fasor-okból semmi sem maradt meg. Az Andrássy-ut külső részének fáit ugyanígy vagdosták ki egymás után és már kezdünk a Muzeum-kert szép fáiért is reszketni. Csakhogy ebben a parkban a hires kertészeti igazgató nem ur. Itt nem vágathat ki fákat és csodálatos módon itt nem is pusztulnak ki az öreg fák. Érthetetlen ambiczió egy fő-fő kertészeti szakembertől, hogy abban látja életének czélját, hogy kopár aszfalt-pusztaságokat varázsoljon a főváros közterületére, amelyeket csak hébe-hóba szakit meg egy pár mesterségesen kiczirkalmazott virágágy. Szamárköhögés könnyen elmúlik a SCOTT-féle Emulsio használata folytán. Orvosok, bábák és szülök bizonyítják ezt ezer és ezer levélben. A SCOTT féle Emulsio segít azért, inert elsőrangú alkatrészei és az eredeti SCOTT- féle eljárás kiváló szerré teszik, sőt tápereje is elsőrangú. Már az első adagtól csodálatosan javul az általános egészség. Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fii. Kapható minden gyógytárban. Függetlenségi pártélet Budapesten. Kossuth Lajos emlékezete. А VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor márezius 20-án szombaton, Kossuth Lajos halálának évfordulóján testületilegkivonult Kossuth Lajos sírjához Földiák Gyula, dr. Ladányi Miksa és B. Virágh Géza vezetése mellett, és letette a sirra a pártkör hatalmas koszorúját. A sírnál Csengery Erzsiké szavalt igen nagy hatással. А VII. kerületi függetlenségi és 43 as pártkor 1909. évi márezius hó 28-án. vasárnap délután 6 órakor tartja a körhelyiségben (VII., Almássy-tér 17.) negyedik rendes évi közgyűlését a közetkező napi renddel: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a pártkor lefolyt évi működéséről. 3. Pénztári jelentés és az 1909. évi költségvetés előterjesztése. 4. A választmánynak és a tisztikarnak felmentvénye fölötti határozathozatal. 5. Tisztikar választása. 6. Választmány választása. 7. Indítványok, felebbezések és esetleges interpellácziók. A közgyűlést este 8 órakor lakoma követi. A lakoma-részvételi jegy ára 3 korona. Jegyek legkésőbb márezius hó 26-ig, péntek estig válthatók, mindennap este 6 —8 óra között a kör helyiségében. Follért Károly ünneplése. Arról a meleg ünneplésről, melyben Follért Károlyt, a magyar kir. posta és távirda vezérigazgtóját kinevezése alkalmából a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör részesítette, bőven és részletesen beszámolt a napisajtó. Őszinte örömmel regisztráljuk mi is, hogy ez az ünneplés egyike volt a legszívesebb, legmelegebb ünnepléseknek, melyet intimmé, fesztelenné tett az a körülmény, hogy a pártkör Follért-oi, mint régi tagját ünnepelte. Follért kíséretében a pártkör meghívására megjelentek csaknem az összes főigazgatók, Fótiért legmeghittebb munkatársai is, a kik kivették részüket abból a nagy elismerésből, melylyel a magyar posta kitűnő viíághirüségének adóztak. A díszes vendégsereg sorában voltak még: Barabás Béla, gróf Batthyány Tivadar és Sághy Gyula orsz. képviselők, az országos függetlenségi párt alelnökei is, kik az országos függetlenségi párt nevében köszöntötték Foltéit Károlyt. Follért Károly kifejezést adott ragaszkodásának a párt eszméi és törekvései iránt és ez a nyilatkozata még bensőbbé és szorosabbá tette azt a kapcsot, mely őt a párthoz és a pártot hozzá fűzte. Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni.
