Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-17 / 11. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST. és foglalkozási agak felismerték és fel is hasz­nálták a tömörülésben rejlő nagy erőt. Ámde az ily szervezkedés nem arra való, hogy a gaz­dasági érdekek ürügye alatt létesülő tömörülést egy-egy klikkvezér egyszerűen kisajátítsa ma­gának csak azért, hogy miként a pásztor a bir­kanyájat a választások idején beterelje az egész tábort maga és jelöltjei mellé. Pedig Ehrlich G. Gusztáv ezúttal is igy cselekedett. Mi­helyest neszét vette, hogy ez az alakulás folyamatban van, nyomban reá tette a maga ügyes és kipróbált kezét a dologra és reá­tukmálta magát az iparosok és kereskedők szervezkedő táborára. Természetes, hogy ez a tábor ekként nem teljes. Hiányzik belőle minden független gondolkodású polgár, a ki nem tartja magát puszta ágyutölteléknek. Ez Ehrlich úr kétes törekvései és czéljai számára. És óva intünk minden iparost és kiskereskedőt, a kit talán megtéveszt a köz- gazdasági báránybőrbe bujtatott törzsfőnök — farkas mostani —, tudj’ Isten hányadik külseje, ne üljön fel ennek a legújabb csala­fintaságnak, a melylyel a vesztét érző klikk­vezér megmenteni iparkodik a veszendő ha­talmát. Erőszak, érdekszövetség, klikk-kötelék, anyagi jutalmazás és büntetés: nem elég erősek már ahhoz, hogy rothadásnak indult uralmát továbbra fentartsa. A ravasz és szívós törzsfőnök megpróbálja hát a meg­tévesztés újabb módját és a zsebérdek zász­laját lobogtatva iparkodik magának újból híveket táborozni. Hiába panaszkodik azonban a dicső fér­fiú, mindenki látja a lólábat és közgazgasági jelszó elbolonditani senkit sem fog. Csak a múlt lehet az elvek ócskakereskedőjéé, a jövő: a becsületes, nyílt, egyenes politikáé, azé, a mely fentartás, kertelés és érdek nélkül óhajtja az ország teljes függetlenségét. Csak független országnak lehet erős, hatalmas köz­gazdasága ; ez a legnagyobb és egyetlen köz- gazdasági érdek. Nem lehet hát győzedelmes más közgazdasági politika, mint az igazi füg­getlenség politikája, ez pedig győzni fog sok­kal nagyobb ellenfelek daczára is, mint a minő Ehrlich G. Gusztáv, a piros-fehér-zöldre festett politikai csepürágó! A rehabilitált automobil. Az automobil-sport terjedése Budapesten tudvalevőleg nagyon megszaporilotta a halá­lozási arányszámot. Berlinben épen százszor annyi automobil szágold végig az utczákon, de viszont a halálos automobil-elgázolások száma felannyira sem rug, mint nálunk. Azt is tudjuk, hogy a rohanó guillotin a kivég­zés színhelyéül rendszerint a legforgalmasabb utczákat választja ki magának, a mi igen tér- j mészetes és érthető hajlandósága az ördön- gös masinának. A dolog úgy áll tudniillik, hogy mentül több ember járkál egy-egy utczá- ban, annál őrültebben rohan a dölyfös gép­kocsi és igy annál sűrűbben üti el a járó­kelőket. A tömeges automobil-szerencsétlensége­ken végre felbuzdult a mi halvérü budapesti közvéleményünk, a melyet csakis egy-egy ideg­rázó tragédia tud közönyéből és nembánom- ságából felrázni és követelni kezdte a gvors- hajtási tilalomnak az automobilokra való kiterjesztését. Erre aztán megmozdult a fő­városi hatóság is, a mely csak nagv nóga­tásra és általános felbuzdulásra szokott egy­általán valamit gondolni. Elhatározták, hogy uj automobil - szabályrendeletet léptetnek életbe, a melynek fótendencziája az volt, hegy a gépkocsiknak guillotin-jellegét kikü­szöbölje. Most azután közbelép a »technika vív­mánya«. Ez a vívmány kideríti és a mathe- matika csalhatatlanságával kiszámítja, hogy dehogy is veszedelmes jószág az automobil, mert a fiaker, sőt a konflis, de még az omni­busz is, ez a jó öreg lassan döczögó bárka is veszedelmesebb. És ez egészen komoly dolog. Hatósági urak, igazi szakértők, a tech­nika tudósai fontos ábrázattal nézték végig azt a versenyt, amelyet annak megállapítá­sára rendeztek a Stefánia-uton : melyik járómü tud leghamarabb megállani. És itt a legcso­dálatosabb eredmények tűntek ki. Leghama­rabb az az alkotmány tud megállani, amelyik leggyorsabban száguld. Ne adj Isten, hogy a konflisló, vagy az omnibusz-gebe meg tudjon állani mindjárt, a mikor a kocsis fékez! Csak az automobil, ez az ártatlan, jóakaratu, gyen­géd jószág áll meg, nyomban a fékezéskor, és csak csekély 15 métert, mondd és ird tizenöt métert szalad tovább. A technika és mathematika, e csalhatatlan bizonyítékai után ki lehet tehát mondani a szentencziát: min­den jármű között a legkevésbbé veszedelmes a járó-kelőkre az automobil; amiből pedig csak természetes az a következtetés, hadd szaladjon csak vígan tovább és mentül gyor­sabban, mert hiszen 15 méternél úgy sem fut tovább, — ha megállítják. Az már igazán csak merő vélellenség, hogy éppen e 15 méte­ren belül üti el azt, a ki elébe akad. Avélet- lenségért pedig nem lehet felelőségre vonni azt a szegény automobilt. Az áldozat privát- pechje, hogy nem 17 vagy 18 méternyire volt a gépkocsitól a fékezés pillanatában. íme a technika és a mathézis tragikomikuma. Holnap pedig és holnapután, meg azután, a technika legújabb vívmányai szerint fel­szerelt fékekkel ellátva vígan gázolják tovább halálra a nagyszerű automobilok a peches embereket, a kiknek vigaszul szolgálhat a halál perezében, hogy a leggyorsabban meg­álló járómü kergette őket a másvilágra. Fogzás. Ugyan adjatok a szenvedőnek SCOTT-féle Emulsiot és kíméljétek meg álmatlan éjszaká­tól. A fogak minden fájdalom és bélbaj nél- fehérek, erősek és egyenesek lesznek. A gyermek szereti a SCOTT-féle Emulsiot és készségesen fogja azt szedni. Az emésztést, ha meg van zavarva, mindenkor helyre állítja és előmozdítja. Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fii. Kapható minden gyógytárban Függetlenségi pártélet Budapesten. А II. keriileli függetlenségi 48-as pártkor a budai Vigadóban saját könyvtára javára március 6-án, szombaton este cabaret előadással egybekötött táncz- estét rendezett. A cabaret műsorát igen ötletesen állították össze és a közreműködők Rauch Gyuláné, Kadics Szidónia, Héger Lujza, Franz Stefi, Stefaits Irén, Kalmár Lipót, Supka Géza, Farka Elemér, Baur Fcrcncz és Fogler Gyula mind megérdemelték azt a sok tapsot, a mit előadásukért kaptak A táncz- vigalom szintén sikerült és reggelig tartott. kül bújnak elő, Az Emulsin vásár­lásánál a SCOTT- féle módszer véd­jegyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni. Márczius 15. Márczius idusát hazafias ünnepé­lyek rendezésével ülik meg Budapesten az összes függetlenségi pártkörök. A VII. kerületi független­ségi és 48-as pártkor márczius 15-én társasvacsorá- val egybekötött hazafias ünnepet rendez, melyen dr. Bern féld Izsó, a kör ügyésze fogja a nagy nap jelen­tőségét méltatni. Márczius 20. Kossuth Lajos halálának évfordu­lóját — mint minden évben, — ezúttal is kegyelet­tel üli meg a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör. Az évforduló napján — szombaton — a párt tagjai délután 2 órakor gyülekeznek a pártkör Almássy-téri helyiségében, ahonnan kizarándokol­nak a szent sirhoz, melyre leteszik beszéd kísére­tében a párt koszorúját. Follérrt Károly ünneplése. Foltért Iíárolynak, a magyar kir. posta és távirda újonnan kinevezett vezérigazgatójánaktiszteletére szerdán, márczius 17-én este 8 órakor lakomát rendez a VII. kér. független­ségi és 48-as pártkör. Foltért Károly régi tagja a pártkörnek, s a tiszteletére rendezendő lakoma mani- fesztácziója lesz annak a szoros kapocsnak, mety a pártkör összeségét Follért Károlyhoz fűzi. A hétről. Márczius 15. Nem a törvénybe, hanem a szivekbe van iktatva Márczius idusának az ünnepe. És mégis jól esett minden magyar szemnek, a mikor most legelőször megláttuk a háromszinti lobogót az állami középületek tornyain és tetőin. Soha eddig külsőleg az állam nem ülte meg a márcziusi ünnepet. A szabadság hajnalhasadásának évfordulóját el akarták sikkasztani és más évfordulót akar­tak reánk kényszeríteni nemzeti ünnep gya­nánt. A törvény — törvény. De azért a mai kormány számol a nemzet érzületével és aka­ratával és az ünneplők sorába áll márczius- nak szent idusán. Felrepült a zászlódisz az állami paloták ormaira és végre-valahára nem hiányzott az ünneplők sorából maga a magyar állam sem. A mostani márcziusi ünnepnek ez a legkiemelkedőbb mozzanata. Egyebekben a fővárosban mindenütt és az egész országban lelkes, hazafias ünnepségekkel és a régi ke­gyelettel ülték meg a gondolat felszabadulá­sának magasztos emlékünnepét. Iskolákban, pártkörökben, társaskörökben mindenhol meg­emlékeztek a nagy nap jelentőségéről és a fővárosban tartott rengeteg ünnepély az idei márczius 15-ikét első ízben avatta fel külső megnyilatkozásában is, a magyar nemzet leg­nagyobb és legdiesőbb nemzeti ünnepévé. A gázgyár kérdése. Ismét nagy lépéssel haladt a megoldás felé a gázkérdés. A főváros illetékes ügyosztálya elkészült a légszesztár- sulat uj felülvizsgálatával és az ajánlat pénz­beli jelentőségének kiszámításával. Az ügy­osztály jelentése már a tanács előtt fekszik, a melynek feladatai: összehasonlítani a gáz­társulat ajánlatának előnyeit a megváltás ese­tén előálló helyzettel. Vájjon ezt a tanács a maga hatáskörében fogja-e elvégezni, avagy a légszeszkérdés megoldásának előkészítésére kiküldött bizottság fogja-e megtenni, az kér­déses. Annyi bizonyos, hogy az ügynek a közgyűlés elé teljesen előkészítve kell kerülnie, hogy minden laikus is tisztába jöhessen azzal a döntő kérdéssel, mi előnyösebb a főváros szempontjából: a gázüzem megváltása vagy pedig a légszesztársulat ajánlatának az elfo­gadása. Mi, mint a megváltás elvi hívei, egyenlő esélyek mellett feltétlenül a megvál­tásnak adunk előnyt. De azért a megváltás barátai meghajolnának a számok kényszerítő ereje előtt, ha a megváltás utáni állapot ked­vezőtlenebbnek mutatkoznék, mint a gázlár- sulat uj ajánlata által teremtendő helyzet. Harmadik eventualitásnak marad a franczia csoport nemrég benyújtott ajánlata, a melyről

Next

/
Thumbnails
Contents