Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-09 / 10. szám
'Y. о V Го i vilin. М.н »9. márczius 9. 10. szám. Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 4S-as partkörök HIVATALOS LAPJA. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottcnbillcr-ulcza 5/Л. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 110—3"). A beteg Kossuth. Szivszorongva lesi egy egész nemzet, egy egész ország, hogyan fordul egy férfiú állapota. Milliók szeme csüng Kossuth Ferenez betegágyán. Pártos szenvedély elhallgat, ellenvélemény elcsendesül és mindenek egybeforrnak az aggódó kérdésben : hogy van Kossuth Ferenez? A természet kegyetlensége, hogy az akarat ereje, a jellem szilárdsága gyakran törékeny testbe költözik. Mindnyájan Isten kezében vagyunk, nagyok és kicsinyek, hatalmasok és szegények és a természet vaskezének súlyát érzi érdemes és érdemeden egyaránt. Es ha mégis nem tudunk meg- nyugodni a végzet rendelésében, a mely betegséget küldött a legegészségesebb lélek és jellem hüvelyére: zugolodásunk a kétségbeesésből fakad, a mely megszállja minden magyarok lelkét, látván, hogy vezérünk súlyos időkben, a betegágyhoz van lánczolva. Gondolatának, bölcseségének, hazaszeretetének merész szárnyalása a test betegségétől békóba van verve, meghazudtolásául a régi római mondásnak: »ép lélek egészségestestben!« Szeretetünk tárgyának súlyos szenvedése mindig, minden időben mély részvéttel és bánattal tölti el a honfiúi keblet. De sokszorosan növeli a szomorúságunkat az, hogy Kossuth Ferenez éppen most,súlyos események előestélyén, nehéz viszonyok közt dőlt ismét a kór- ágyra Nemzeti függetlenségünk egyik legfontosabb attribútumáért: a pénzügyi függetlenségért, az önálló magyar jegybankért folyik az elszánt küzdelem. A derék harezosok csapatai lelkesen szállnak harezba a nagy czélért és ime: a végzet kegyetlen akaratából vezérük nélkül rohannak a küzdelembe. A vezérgyilkos fájdalmai közepette — betegágyában is szüntelenül szemmel tartja, tanácscsal, utbaigazitással látja el küzdő seregét. De hiába, Kossuth Ferenez jelenlétének hiánya arra bátorítja a titkos ellent, hogy visszavonást, egyenetlenséget támasszon a harezosok soraiban. A viszonyok már előbb sem váltak volna olyan zavarosokká, világos, tiszta jogunk eddig sem homályosuk volna el az mtrikusok és irigyek aknamunkája nyomán, ha Kossuth Ferenez saját személyében folyton ott állhatott volna a serege élén! Higgadt, megfontolt hazafisága, államférfim tapintata, felelősségének érzete, hatalmas lökést adott volna a függetlenségi pártnak óhajtott czélja felé. A betegágyához lánczolt Kossuth testi gyötrelmei közepette csak nehezen és ritkán emelheti fel intő szavát és hogy az, amit a helyzetnek neveznek, egyáltalán bekövetkezhetett, egyedül csak a vezér betegségének tulajdonítható. És most, a mikor remény nyílott arra, hogy a felépült Kossuth ismét teljes erejével kezébe veheti a nagy háború legfőbb vezérletét, a sors megint a nemzet ellen fordul és ágyba dönti Kossuth Ferenczet. Nem személyi kultusz, nem a hatalomban lévők imádása adja hát az emberek szájába az aggodalmaskodó kérdést: »hogy van Kossuth Ferenez?« Betegágyánál virraszt: nem a hízelgők tolakodása, hanem a jó hazafiak aggódó gondoskodása, melylyel azt lesi az ország apraja-nagyja, mikor fordul jóra Kossuth Ferenez állapota. Nem bizantinizmus, hanem honfiúi gondoskodás vezeti a mi toliunkat is, amikor számot adunk az országnak ez aggodalmaskodásáról. Mert Kossuth Ferenez nemcsak a függetlenségi párté, hanem az egész országé. Az ő nevében összpontosul, az ö személyével van összeforrva minden vágyódásunk, reménységünk, aspirácziónk, mert benne látjuk, benne látja minden magyar a jobb jövendő reményének zálogát. Adja az Ég, hogy sziveinkbe hamarosan megnyugvás térjen ismét, hírül adván, hogy Kossuth Ferenez meggyógyult I Ha a sok fohász, a mely széles e hazában az Egek urához felszáll, meghallgatásra lel, úgy mindeneknek ez az óhajtása csakhamar teljesülni is fog. A szégyenparagrafus története. Az adqjavaslatok képviselőházi tárgyalása során nagy izgalmat okozott a részvény társulatok adójáról szóló törvényjavaslat 21. szakasza : az úgynevezett „szégyenparagrafusíl. Ez a szakasz azt a rendelkezést tartalmazta, hogy az olyan pénzintézet, a mely adósaitól <Syo-nál nagyobb kamatot szed, a rendes 10%-°s adókulcs helyett 15%-os kulcs után adóztalik meg. A függetlenségi párt csakhamar felismerte, hogy ez a szakasz a kisemberek hitele ellen irányul, mert azok a szerényebb, főleg vidéki pénzintézetek, melyek kisembereknek hiteligényét, váltóik visszleszámitolása utján elégítik ki, igen gyakran maguk is 7, esetleg még több ()/0-°t tartoznak fizetni a visszleszámitolási hitelt nyújtó nagy, hatalmas pénzintézeteknek. Ezenkívül az is bizonyosnak látszott, hogy az uzsoráskodni akaró pénzintézeteket a drága hitelnyújtástól a magasabb adó vissza nem fogja tartani. Egyszerűen az adósokkal fizettették volna meg az 5°/0 °s adótöbbletet, a mi ismét csak a kisember hitelét tette volna még terhesebbé. Az egész szégyenparagrafus szemmelláthatólag a fővárosi nagy, rengeteg betétekkel, tehát olcsó pénzzel dolgozó bankok és takarékpénztárak privilegizálása lett volna, a melyek betevőiktől ЗА—4% kamatfizetés ellenében szereznek óriási összegeket és azokat kisebb pénzintézeteknek igen nagy kamatlábtöbblet ellenében adják kölcsön. A szégyenparagrafus tehát az egész vidéki hitelügyet súlyosan érintette volna. Mind e megfontolások arra indították a függetlenségi párt néhány tisztán látó és a pénzügyi kérdésekben alaposan jártas tagját, hogy síkra szálljanak a szégyenparagrafus ellen. Holló Lajos meg is tette a képviselőházban a paragrafus elejtésére vonatkozó indítványt és a függetlenségi párt teljes hév- vei melléje szegődött e kérdésben. A 67-es pártok ezt az alkalmat újból felhasználták, hogy a függetlenségi párttal szembeszálljanak és az uzsora megtorlásának ürügye alatt nagy vehemencziával kardoskodtak a szégyenparagrafus fentartása mellett. Maga Wekerle Sándor dr. miniszterelnök kelt a szakasz védelmére, de érvei ezúttal nem voltak oly meggyőzőek, mint azt tőle — kivált pénzügyi kérdésekben — mindenki megszokta. Wekerle egész filippikájából kiérzett, hogy a miniszterelnök igazáról e kérdésben nincsen meggyőződve és hogy inkább a látszat kedvéért ragaszkodik a szakasz fentartásához. A szégyen paragrafust az alkotmánypárt és a néppárt egyesült szavazata ellenében a függetlenségi párt tényleg le is szavazta és a miniszterelnök véleményével ekként kisebbségben maradt. Wekerle magatartása annyival érthetetlenebb, mert a miniszterelnök a legelőkelőbb vidéki pénzintézetek képviselőinek még a pénzüggi bizottság tárggalásn után határozottsággal kijelentette, hogy egyáltalán nem ragaszkodik a szégyenparagrafushoz és hogy ha valaki annak elejtését Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhi vata! : Budapest, VII., Rottcnbiller-utcza 5/A. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... ... ... ... ... ... ... 5
