Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-23 / 8. szám

FÜGGETLEN BUDAl'ES 1.

o

tőtlenitő intézet embereinek jóvoltából e betegségek reá átragadtak. Mi nem állítjuk, hogy a fertőtlenítő intézet ellen emelt vádak alaposak. Mert ezt nem tudjuk. De viszont Hecht ur sem tudhatta az ellenkezőjét! Hát akkor miért akarta útját állani annak, hogy a közgyűlés a saját kiküldöttjeivel vizsgáltassa meg ezt az ügyet ? Kippen csak azért, mert a lapok tették szóvá ? Azok a lapok, amelyek a fórumon szereplő akárhány törpétől akár elnézésből, akár jóakaratból közéleti tényezőt fabrikálnak. Igen, ebben hibás csakugyan a sajtó.

De az eféle kirohanások igazán nem fogják visszariasztani a komoly sajtot attól, hogy szóvá tegyen minden olyan ügyet és visszaélést, a mely a közérdeket érinti. Es ehhez igazán nem fogja kikérni a ferenczvárosi Yerbőczi engedelmét. Ez a magyar sajtó csak meg volt eddig is a Hecht ur jóindulata nél kid, majd csak el lesz valahogy és teljesiti a hivatását a jövőben is. Legfeljebb az a szörnyű csapás fogja érni. hogy Hecht ur nem fog lapot olvasni, csakis közgyűlés utáni napon, a mikor egészen bizonyos, hogy a közgyűlési tudósításban szorgosan fog keresni egy ismerős nevet. Majd ha ráakad, szorgalmasan szidhatja tovább a lapokat. Ez már a mi tragikumunk.

A közgyűlés nem azonosította magát a sajtó ellen intézett támadásokkal, hanem elrendelte az ügy alapos megvizsgálását, abban a meggyőződésben, hogy a visszaélés visszaélés marad akkor is, ha a vizsgálat nem egy névtelen besúgó feljelentése alapján, hanem a sajtó sürgetésére indult meg. A sajtó nyíl- j vánosságától nem fél senki, a kinek nincsen vaj a fején.

Egy újabb tűzfészek.

— A főkapitány ur figyelmébe. —

A fővárosban minden esztendőre jut egykét tüzeset, a melynél több emberélet esik áldozatul. A párizsi nagyáruház katasztrófája után szörnyű nagy felbuzdulás ütött ki és hetekig beszéltek meg tanakodtak arról, hogyan lehetne az ilyen tűzvészeknek elejét venni. De csakhamar elült a nagy buzgalom és az emberek elhallgattak ezzel a témával. Csak a tűzoltóság sürgette és kérte megfelelő felszerelésekkel való tökéletesítését, a ; melyet a főváros ha nem is teljesen, de jórészt lehetővé is tett.

A fővárosban lévő tűzveszélyes épületek száma azonban csak akkor apad, ha a tűz elhamvasztja őket. Különben nem. A tűzoltó- tisztek és kéményseprőmesterek egész sereg épületet tartanak evidencziában, a melyekről pontosan tudják, hogy tűz esetén emberhalál lesz bennük. Persze, nincs reá mód, hogy ezeket az épületeket lebontsák, mert a magánjogok sérelme nélkül ez nem igen megy. Tűrik hát a tűzfészkeket és szorongva lesik, mikor hívja őket a veszedelem színhelyére a tűzjelző. Ebbe valahogyan bele kell nyugodnunk, mert nem segíthetünk a dolgon.

De azt már nem lehet és nem szabad tétlenül nézni, hogy a tűzfészkek számát mesterségesen szaporítsák újabb épületekkel. Kivált akkor nem, a mikor az épület rendeltetése az, hogy benne nap-nap után százan, ezren megforduljanak és a hatóság maga is tisztában van az épület tüzveszedelmes voltával. Most nyílott meg egy ilyen tűzfészek a Szerecsen-utczában. A »Parisiana«-mulató ez, a melynek megnyitására az engedélyt maga a főkapitány is hosszas könyörgés után adta

meg. Hogy miért adta meg és miért győzte le teljesen indokolt aggályait, azt nem tudjuk. De kérjük az erélyeskezü tőkapitány urat, hogy menjen el a »Parisiana«-ba, és nézze meg miként tódul ki a közönség az előadás után a lehetetlenül szűk előcsarnokon keresztül. Azután pedig nézze végig, hogyan tódul fel a közönség egyrésze, a mely nem tellett be a látnivalókkal, a télikertbe vezető rettenetesen szűk lépcsőn. Ez a lépcső háromszor megtörik és mindössze legfeljebb egy méter széles. A télikertben pedig elfér vagy 3—400 ember, l'üz vagy pánik esetén itt rakásszámra kell elpusztulniok az embereknek, mert lehetetlen ezen a szűk lépcsőn ennyi embernek hirtelen kimenekülnie. Az előadás után, a mikor a közönség feltódul ezen a lépcsőn a télikertbe, eltart vagy húsz perczig, a mig irtózatos tolongás közepette feljut. Nézze végig a főkapitány ur ezt a jelenetet és meg vagyunk győződve, hogy tüstént becsukalja a mulatót mindaddig, a mig sokkal szélesebb lépcsőket nem építtetnek, a mi viszont a helyi viszonyok miatt csaknem ki van zárva. Az amúgy is kicsiny teleknek túlnyomó nagy részét kihasználták arra, hogy mentül nagyobb legyen a nézőtér, ennélfogva az előcsarnok és a lépcső lehetetlenül kicsiny és szült, úgy, hogy veszély esetén innen nincs menekülés. Hogy miképpen adhatták meg az építési hatóságok ezen a helyen az építési engedélyt mulatóra és miképen egyezhetett bele a mulató megnyitásába a tűzoltóság képviselője, az előttünk valóságos rejtély. Magánérdek respektálása odáig nem mehet, hogy száz meg száz ember élete minden este veszélyeztetve legyen. Ne adja Isten, hogy ebbe az egérfogóba baj támadjon és óhajtjuk, hogy rossz próféták legyünk. De ha — a mitől óvjon a sors — katasztrófa állana be, ennek okai azok lesznek, a kik a hivatalos kötelességükben álló legelemibb óvatosságot elmulasztották és segédkezet nyújtottak ahhoz, hogy a közönség élete halálos veszedelemnek tétessék ki.

Nekünk semmi közünk a mulatók tulajdonosának versengéséhez. Nem bánjuk, ha akár Péter, akár Pál spekulál az emberek élvhajházatára és könyelmüségére. De végre is valakinek szóvá kell tenni ezt a dolgot, és bármily nehezünkre essék is e szerep, fel kell hívnunk a hatóságok figyelmét erre a tűzfészekre, ha már ők maguktól nem akarják felismerni a veszedelmet. Ilyen dologban szemet hunyni nem lehel és ha mégis szemet hunynak, ki kell nyitni a hecsukot szemeket.

Az anyatejtől

elválasztott gyermekek gyorsan kövérednek, erősekké és rózsás szinüekké válnak, ha a tápláló SCOTT-féle Emulsiót szedik.

A gyermekek szeretik és könnyen emésztik

A Scott-féle Emulsiót.

Orvosok és bábák az egész föld kerekségén állandóan ajánlják a

SCOTT-féle Emulsio-t

mert ismerik azokat a kiváló eredményeket, a melyek a SCOTT-féle Emulsio nyomán keletkeznek.

Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fii.

Kapható minden gyógytárban.

lásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni.Függetlenségi pórtélét Budapesten.

A fővárosi függetlenségi és 4S-as párt központi választmánya f. évi február hó Ü4 én, szerdán délután G órakor a VI. kerületi függetlenségi és 48-as kör Andrássy-ut G7. szám alatt levő körhelyiségének I. emeleti dísztermében (a m. kir. Zeneakadémia volt helyiségeiben; Holló Lajos dr., országgyűlési képviselő pártelnök elnöklése mellett ülést tart, a melyen az önálló bank ügye és a főváros törvény revíziója, valamint a fővárosi függetlenségi pártol érdeklő egyéb kérdések fognak szóba kerülni.

A hétről.

A főváros nagy beruházási kölcsöne.

Bár a járadékpiacz helyzete még mindig olyan, hogy a koronajáradék árfolyama igen alacsony, mindazonáltal a pénzpiacz alakulása általában reményt nyújt arra, hogy nehány hónap múlva a főváros hozzáláthat a beruházási kölcsön kibocsájtásához. A fővárosban, úgy mint a vidéken, igen nagy a pénzbőség. A fővárosi nagy pénzintézetek pénzkészletei oly nagyok, hogy a vezetőségeknek nagy gondot és fejtörést okoz a nagy pénzmennyiségek gyümölcsöző elhelyezése. A külföldön is igen nagy a pénzbőség és a jegybankok egymásután szállítják le a kamatlábat. Az alacsony járadékkurzus ellenére is tehát nyilvánvaló, hogy a befektetési értékek piaczán a közel jövőben igen nagy kereslet fog mutatkozni, a mennyiben az olcsó pénz idején a feles tőkék szívesen helyezkednek el fix kamatázásu közkölcsön-kötvénvekben. A járadékok árfolyama most specziális okoknál fogva oly alacsony, meri hogy semmi elfogadható magyarázata nem lehetne annak, hogy a mikor a takarékpénztárak a betét- kamatlábat 372%'ra szállítják le. a járadékárfolyam 4%*os kamatozás melleit mért ne álljon a parihoz közel. Egyesegyedül a háborús készülődések és a bankkérdésben való bizonytalanság okozzák a járadéko.k nyomott árfolyamát. Mihelyt ez a bizonytalanság el- oszlik, a járadékok árfolyama is szükségkép magasra fog szökni, mert a mostani pénzbőség nem múló jelenség, hanem annak a következménye, hogy az ipari konjunktúra világszerte alábbhagyott és ennélfogva az iparban és a vállalkozásban feleslegessé vált tőkék visszafolynak a nagy pénzgyűjtő me- denczékbe. A pénzpiacznak ezt az alakulását kell a fővárosnak kihasználnia és egészen biztosra vesszük, hogy kellő körültekintéssel a főváros kölcsöne a nyár elején nyélbe lesz ütve.

A háború és a főváros. A főváros 1904-ben a magyarországi vöröskereszt-egylettel szemben azt a kötelezettséget vállalta, hogy háború esetén 1000 sebesültet saját költségén ápolásba vesz. E czélra bizonyos iskolák jelöltettek meg, amelyek szükség esetén kórházakká alakiitatnak át. Most a vöröskereszt-egylet értesíti a fővárost, hogy elérkezett az idő, a melyben a fővárosnak ezt a hazafias kötelességét teljesítenie kell és hogy az egyesület részéről minden intézkedés megtörtént, a mi az iskoláknak kórházakká való átalakításához szükséges. A háborús hírek tehát nem lulzottak, mert a vöröskereszt-egylet ilyen felhívást a hadvezetőség tudta és beleegyezése nélkül bizonyára nem intézne a fővároshoz, mert a vöröskeresztegylet háború idején tudvalevőleg a hadvezetőség rendelkezései szerint cselekszik. A száraz bürokratikus átirat tehát veszedelmes bizonysága a háború közeledtének és ki tudja, mit hoz a tavasz?

A képviselőválasztások előkészítése. A jövő évi képviselőválasztói névjegyzékek összeíró küldöttségeit a székesfőváros központi választmánya márczius elején fogja megválasztani. Köztudomású, hogy a névjegyzékek összeírása alkalmával töméntelen visszaélés történik a régi klikkek részéről, mert a névjegyzék megcsinálása első alkalom arra, hogy a klikkeken kívül állók választói jogosultságuk gyakorlásától megfosztassanak és viszont a klikkek híveik közül olyanok is választókul vétessenek fel, a kiket a vá-