Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-27 / 52. szám
FÜGGETLEN BUD APES Г о A népjóléti intézmények megalapozása, és pedig: a lakásszükség és diágaság enyhítése; a főbb élelmiszereknek olcsóbbá tétele; a községi takarékpénztár működésének megkezdése. Dr. Hegedűs János. * Támogasson egy jó polgármestert törekvéseiben. Hűvös Iván. A főváros közgyűlésének legsürgősebb, legfontosabb munkája lenne: 1. A fővárosi törvények revíziója, mely az alfája úgy szólván az összes munkakörnek, mit a fővárosnak föl kell karolnia. 2. Pénzügyi viszonyának rendezése, az összes közüzemek »czélszerű<i megváltásával, és a községi takarékpénztár mielőbbi felállításával. Addig azonban, mig ezek meg nem valósíthatók, a drága kisebb kölcsönök konvertáltassanak; és a tervbe vett nagy közmunkák megvalósítása a rég húzódó nagy kölcsönnel biztositassék. 3. Ezenkívül magam, mint a közjótékonyság és szegényügy egyik munkása, különösen az I. kerületben szerzett szomorú tapasztalatok után a közjótékonyság és szegényügy rendezését első rendű feladatnak tartom: Úgy pénzügyi szempontból, mely egyik oldalon a főváros pénztárát indokolatlanul terheli meg, másutt pedig a rászorultak érdekeit nem elégíti ki. Mint társadalmi szempontból, hol a jótékonyság, temérdek czimen, a társadalom egy és ugyanazon osztályát nyomorítja meg, végül a rászorultak szempontjából, mert legtöbb esetben a proiekcziós érdemet len eb támogatását az érdemes sínyli meg. Mayer Gyula. * A feltett kérdésre a válasz egy mondatba foglalható: A közgyűlésnek minden erejével oda kell hatni, hogy a fővárosi törvény régen vajúdó revíziója a legsürgősebben valóra váljon, minden egyebet megelőzőleg. Dr. Platthy György. * A karácsonyi körkérdés úgy talál engem, mint mikor a küzdőtéren posztján álló őrséget kérdezik meg, hogy mi a haditerv? A törvényhatósági küzdőtéren is a hadvezetőség dolga a követendő stratégiai lépések sorrendjét megállapítani. Mi, közkatonák, csak azért küzdünk és csak azzal felelhetünk, hogy valósítsa meg a közgyűlés a lehető legsürgősebben a községi demokratapártnak programmponljai közül azokat, a melyeket ez ideig még valóra nem válthatott. Dr, Rácz Dezső. * Czéltudatos működési programmot megállapítani és azt válvetett buzgalommal végrehajtani. Simonovics Béla. * En a közgyűlés legsürgősebb feladatának azt tartom, hogy a nagy kölcsönt mielőbb megkösse, egyrészt hogy a piacz kedvező helyzetét a főváros kihasználhassa, másrészt pedig, hogy pénze legyen mindazoknak az intézményeknek a megvalósítására, a melyek ennek a kölcsönnek a programrajába fel vannak véve. Ha a pénz meg lesz: lesz vállalkozás. lesz fejlődés, lesz élet, mire fővárosunk évek óta tespedő organizmusának égető szüksége van. Dr. Szebeny Antal. * Hogy mi a legsürgősebb feladat? Erre a legilletékesebb feleletet az öregek adhatják, öregek alatt persze nem értvén az években bővelkedőket, hanem azokat, a kik már régebben tagjai a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Ha azonban tisztelt szerkesztő ur kiváncsi egy fiatal városatya véleményére (lásd a fenti magyarázatot fordított értelemben), akkor a felelettel adós maradok s egyszerűen utalok a nemzetgazdaságtanra, mely tudvalevőleg a szükségleteket a sürgősség szempontjából is osztályozza. A legsürgősebb és igy elsőrendű szükségletek pedig az élelem és a lakás; szóval a megélhetési feltételek, melyeknek a megszerzésére irányuló tevékenységet röviden szociális feladatoknak nevezünk. Ezeknek a feladatoknak a megoldása nem csupán kötelessége a székesfővárosnak saját polgáraival szemben és Útmutatásul a többi városoknak, hanem ezúttal érdeke is. Mert ezer és ezerszámra vannak azok, akik az életfentartás nehézségei miatt a közeli községekbe szöknek, a kiket azonban az élethivatás, a kenyérkereset a székesfővároshoz fűz s igy ennek minden intézményét, alkotá- : sát — legalább részben — igénybe veszik a nélkül, hogy a községi terhekhez hozzájárulnának. Mint í. kerületi bizottsági tag természetesen sürgősnek tartom a Tabán és az ezzel összefüggő kérdések rendezését. Ez nem partikuláris érdeknek az előtérbe helyezése, hanem a székesfőváros jófiirnevének az ügye. Megszégyenítő egy fővárosra, hogy olyan körútnak csúfolt útja legyen, a hol két kocsi nem tud egymásnak kitérni s a hol a gyalogjáróknak az utcza szintjéről a mélybe kell leszállniok, hogy a kocsisárról befröcscsent házukhoz juthassanak. A sok-sok millió árán kibővített királyi várpalotával szemben pedig ott éktelenkednek a viskók, a sikátorok: Nyugatnak és Keletnek lehet hogy romantikus, de semmiesetre se épületes ölelkezése. Hiszen kétségtelen, hogy az ügy már megmozdult; de menni: még nem megy. Ha pedig megindítjuk, nagy arányokban kell annak történni, a hogy ezt Bárczy polgármester ur tervezi, a kinek van érzéke a nagy arányok iránt. Buda szépségeit nem kell felfedeznem ; de merem állítani, hogy ezek a természeti szépségek a kultúra munkájával odáig fejleszthetők, hogy az idegenek nem azt fogják mondani; itt kezdődik a Kelet, hanem azt, hogy itt végződik a Nyugat. A nagy kérdések garasos elintézésének ideje lejárt. A jelen nemzedék kötelessége a jövő számára is dolgozni. Es hogy is mondta néhai Podma- niczky báró? Shakespeare! jó kell adni vagy sehogy, — de adni kell. A Tabán rendezését is feltétlenül meg kell csinálni — de gyorsan és jól. Szigeti János. Készséggel engedek szives felhívásának és bár nem oly egyszerű a feltett kérdésre megadni a választ (már a megoldandó sürgős feladatok sokasága miatt is), mégis megkísérlem ezt a következőkben. Várospolitika szempontból legsürgősebb feladatnak tartom a fővárosi törvény revízióját. indokolom ezt, nem térve ki a gyakrabban hangoztatottakra, főleg azzal, hogy szeretném már látni azt, hogy Budapest polgármestere, illetve contemplált főpolgármester ne kitűnő hivatalnok legyen csupán, hanem politikus is, a kinek szava a fővárosunkat megillető sulylyal essék a magyar politika serpenyőjébe. A bécsi Luegerek politikáját szeretném ellensúlyozva látni Budapestünk polgármesterének markánsulmagyar és liberális politikája által. A mi speciális és szerencsétlen politikai viszonyaink közepette ennek hiányát napról-napra jobban érezzük. Szocziálpolitikai szempontból a sok fontos feladat közül kiragadom a hajdumegvei határozat révén aktuálissá lett szekularizáczió kérdését és kívánatosnak tartanám, ha ezzel a közgyűlés minél előbb foglalkozna. Hadd lássa ország-világ, hogy fővárosunk levetette immár az előítéletek rozsdás békóit és élén kíván haladni annak a mozgalomnak, a melynek czélja: Magyarországot visszaadni a magyar népnek! Közművelődési szempontból sürgős feladatnak tartom a váltakozó rendszerű tanításnak megfelelő számú uj iskola építése utján való megszüntetését, mert nálunk, a hol a közoktatás a tulajdonképeni tanításon kívül a magyarságba való beolvasztásnak nehéz munkáját is végzi, nem volna szabad annak váltakozó rendszerűnek lennie. Közgazdasági téren csupán arra mulatok rá, hogy lehetetlen állapotnak tartom azt a drágaságot, a melyben mi, egy főleg mezőgazdasággal foglalkozó ország fővárosa ieledzünk. Itt nagy hibákat kell megtalálnunk. Ezek megkeresését és orvoslását — a magam háztartásából indulva ki — legsürgősebb feladatainak egyikének kell jeleznem. Közlekedésügyi politikának városunknál csupán nyomait látom. E téren annyi a tenni való, hogy e helyütt azok részletezésébe nem is bocsátkozhatom. Mint lokálpatrióta legsürgősebb feladatnak kell jeleznem — elhanyagolt kerületünk száz baja közül — az óbudai főgyűjtőcsatorna és a bécsi úti villamos vasút megépítését, valamint a Szt. Margit közkórház kibővítését (tehát három kívánság közül kettő közegészségügyi szempontból fontos), a melyek mind-mind nagyon régen előkészített ügyek és még mindég nem jutottak a megvalósulás stádiumába. Végül, hogy nekem arról az indítványomról is szó essék, a melyet a nemrég letárgyalt költségvetés kapcsán bátor voltam megtenni, sürgősen szeretném megvalósítva látni (azt hiszem az érdekeltek is) a fővárosi alkalmazottak üdülő-telepének az ügyét. Fentiekben voltam bátor válaszomat megadni és maradok Szerkesztő urnák hazafias üdvözlettel tisztelő hive Szilágyi Károly. ES TÁRSA» poroszszén- és koksz nagykereskedők Budapest, Nyugati pályaudvar. ===== TELEFON: <18—52. —
