Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-20 / 51. szám
V. évfolyam. 190Í). deczember 20. 51. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ... .................. ... ... 10 korona. Fél évre ... ... ... ... _.. ... .1. 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. A polgármester. A polgárság bizalma Bárczy Istvánt fogja ismét beleültetni a polgármester díszes székébe. Még csak ellenfele sem akadt a jelölésnél és ezzel külsőleg is kifejezésre jutott az a tény, hogy Bárczy Istvánnak rövid három' évi működés után nenr lehet méltó versenytársa senki sem. Bárczy Istvánnak a helyzete nem könnyű. A várakozásokat felcsigázta olyannyira, hogy mindenki -nagyot remél tőle. Hogy ez a remény nem alaptalan, hogy a polgármester programmja, munkaterve tele van a valódi közérdek előmozdítását czélzó alkotásokkal: azt Budapesten ma már mindenki tudja, aki valaha érdeklődött a főváros ügyei iránt. Szinte közhelylyé vált, hogy előtte nem ült a polgármesteri székben senki, akit annyira áthatott volna az egészséges és jogos szociális érzék; hogy Budapestnek még nem volt polgármestere, aki annyira szakítani tudott volna a bürokratikus sablonokkal és akiben az alkotó teketség a lelkiismeretes szorgalommal oly szerencsés harmóniában párosult volna. Az ember szinte zavarba jut, a mikor Bárczy István működéséi tetteinek felsorolásával méltatni akarja. Mert az elmúlt három esztendő alalt folyton kénytelen volt a polgármester iniciativájával, terveivel, alkotásaival foglalkozni, a melyek oly erős egyéniséget állítottak a közvélemény színe elé, hogy vele szüntelenül nem foglalkozni szinte lehetetlen volt. És mégis, a mikor a polgármesterről szó lünk, kénytelenek vagyunk — kitéve magunkat az ismétlés veszedelmének — rövid visszapillantást vetni a Bárczy-éra eddigi lefolyására. 0 alatta konszolidálódtak a főváros pénzügyei, eltűnt a deficzit és eljutott a főváros hatalmas beruházási akcziójának a küszöbére. Az 6 erős egyénisége kifejlődéshez segítette azt a sok értékes erőt, amely a tanácsban és a főváros tisztviselői karában szuny- nyadt és eddigelé a túlságos bürokratizmus kötelékeitől felszabadulni nem tudott. p]gész gárdája a kiváló szaktisztviselőknek sorakozik most Bárczy István mellett és a főváros méltán büszke lehet erre a tisztviselői gárdájára. a mely képzettség, készültség, modern européer felfogás dolgában mintául szolgálhat az egész magyar köztisztviselői karnak. Igaz, e férfiak nagy része Bárczy előtt is működött, ámde Bárczy volt az, aki mindenkit a legmegfelelőbb helyre, a neki legalkalmasabb munkakörbe állított és akinek széles látóköre, minden hivatalfőnöki hidegségtől ment magatartása: a tisztviselőkben elrejtett erőket és tehetségeket a felszínre hozta. Bárczy Istvánnak, mint hivatalfőnöknek abban rejlik éppen a legnagyobb ereje, hogy tisztviselőit az egyéniségüknek leginkább megfelelő munkakörbe állítva, ezáltal ambi- cziójukat, munkakedvüket fokozza, úgy, hogy mindenki legjavát adja oda a fővárosnak. Egészen méltányos volt tehát, hogy ennek a derék tisztviselői karnak az anyagi ellátását a főváros a drágasági pótlék megadásával javította, valamint, hogy a tisztviselők javára humánus nyugdijszabályzatot alkotott meg. A végleges fizetésrendezés persze keresztülvihető még nem volt, de tudtunkkal benne foglaltatik a polgármester programmjában. Valóban kiváló eredményeket ért el a polgármester a szoeziális községi politika terén, a mely előtte teljesen el volt hanyagolva. E tekintetben legnagyobb eredmény, hogy győzelemre segítette Budapesten a kom- munalizáló irányzatot, a mely a közczélu üzemek nagy részét a község kezelése alá juttatta. Bárczy István alatt ment át a marhavásárpénztár, ha nem is forma szerint községi tulajdonba, de olyan részvénytársaság tulajdonába, melynek túlnyomó nagy részben a székesfőváros a részvényese. 0 alatta épült fel és nyílt meg a községi kenyérgyár, a mély hivatva van a kenyérdrágaságnak véget vetni és a mely e czélját a tervezett kibővítés után bizonyára előnyösen fogja szolgálni. Bárczy István vezetése alatt dőlt el a nagy küzdelem a légszeszgyárak megváltásáért, a mely a kommunalizálás utján eddig a leghatalmasabb és legfontosabb lépés. A lakás nyomorúság ellen is felvette a polgármester a harczot és a kislakások, valamint egyéb népjóléti intézmények létesítése máris ösztönzőleg hatott a magánépitkezési tevékenységre, ugv hogy alapos a remény, hogy egy esztendő leforgása után fővárosunk szoeziális nyomorúságának e legsötétebb foltja már a múlt keserű emlékei közé fog tartozni. A közvilágítás terén korszakalkotó a városi villamossági-gvár terve a mely hihetőleg valóra fog válni. Bárczy István nagy energiája és szorgalma segített létrehozni az államnak a főváros fejlesztéséről szóló törvény által nyújtott azt a hathatós támogatását, a melynek első sorban köszönhető a főváros háztartásának gyökeres meg- javulása. És ugyancsak az 6 soha nem nyugvó tettereje alkotta meg azt a hatalmas beruházó programmot, a melynek keresztülvitele után Budapest méltán fog a legnagyobb európai világvárosok mellé sorakozni. Es ha e kiváló érdemekkel szemben, melyeknek sora az imént felhozottakkal koránt sincsen lezárva, vizsgáljuk az elmúlt három esztendő mérlegének teherlapját, a legszigorúbb bírálat sem képes mást felfedezni, mint azt, hogy Bárczy István polgármestersége alatt emelték fel a községi adópótlékot. Ennek az adóemelésnek a tényleg létrejött formában ellenzői voltunk; de ezért mindig elismertük a kényszerhelyzetet, a mely a főváros akkori pénzügyi viszonyai által adva volt. Ez adóemelés reparálása mindig lehető, ha a főváros pénzügyi viszonyai oly helyzetbe juttatják a közgyűlést, hogy erróí a felemelt bevételről lemondhasson. Viszont tagadhatatlan, hogv a főváros háztartásának bekövetkezett rendezése ez adóemelés nélkül elérhető nem lett volna. A polgármester oldalán működő kiváló munkatársak sorában külön megemlítést érdemelnek a jeles alpolgármesterek: Rózsa- völyyi Gyula és dr Vciszilievits János, a kik nagy munkaerejüket a főváros regenerálásának szolgálatába bocsájtották és méltán tekinthető Bárczy István sikerei osztályosainak. Hogy ismét e három férfiú kerül a fővárosi adminisztrácziő élére, annak minden budapesti polgár tiszta szívből örvend és jövőbeli működésüket osztatlanul az az óhajtás kiséri, hogy tevékenységüket ezentúl is az eddigihez hasonló siker koronázza. Legszebb kifejezője ez óhajnak azaz egyhangú lelkesedés.amely őket tisztük lejártával ismét az eddigi polezra emeli. f-------------------------------------------------------------------------> Cmw btcprlpt űltal biztosan meg' fog győződni, »3jf ШКПК1 hogy legjobb a szabályozható nyakbőségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. A drágaság ellen, — A közgyűlés figyelmébe. — Nem kell hosszasabban bizonyítani, hogy az életviszonyok a fővárosban nagyon megdrágultak. A drágaság oly mérveket öltött, hogy a polgárok széles rétegeinek a jövedelméből a megélhetés eszközeit fedezni nem lehet, úgy hogy a fővárosnak csaknem egész lakossága kénytelen igényeit lefokozni, a standard of life-jét leszállítani, ha csak ki akarja kerülni anyagi viszonyainak teljes megromlását. Mindennek az ára, a mi a napi élethez szükséges, tiz esztendő óta folytonosan és feltartózhatatlanul felszökött. Drágultak az élelmiszerek: hús, tej, főzelék, gyümölcs, liszt, kenyér ; drágult a tüzelőanyag, a világításra szolgáló petróleum és módfelett megdrágult a lakbér. A drágulás sok czikk- nél 80—100 százaléknyi egy évtized leforgása alatt. Egyáltalán nem vitás, hogy a polgárság keresetének megnövekedése ezzel a rohamos drágasággel lépést nem tartott, ugv, hogy egyszerű számvetési művelet alapján lehetetlen fel nem ismerni, hogy vagy az anyagi tönknek, vagy az életviszonyok nagymérvű lefokozásának kellett a lakosság széles rétegeiben beállani. Nem vigasztal e szomorú tényekkel szemben az, hogy a drágaság nem szorítkozik a fővárosra, hanem az egész országra kiterjedő nyavalya. A kormány már felismerte e szociális rákfenével szemben a hatósági beavatkozás szükségességét és vagy másfél esztendővel ezelőtt a pénzügyminisztériumba tanácskozásra hívta össze a legkülönbözőbb foglalkozási ágak és társadalmi rétegek képviselőit. Az állam tevékenysége ezen a téren az állami munkásház-telepek létesítésére és az állami kőszénbányászat megalapítására szorítkozott, a mely intézkedések üdvös voltát senkinek sem jut eszébe kétségbevonni, de a melyek egy magukban a bajt nem orvosolhatják. A mi különösen a fővárosi drágaság kérdését illeti, nézetünk szerint elsősorban a község feladata a küzdelmet e társadalmi baj ellen felvenni, mert a modern városi lét mellett a lakosság közszükségletének a rendezése és ellátása a városi autonómia körébe porosz szén- és koksz nagykereskedők ERDÉLYI ÉS TÁRSÁN
