Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-02 / 5. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST. A hatósági a tanács közjótékonysági ügyosztályának a közelmúltban a sajtóban is közölt programmjába van felvéve. Az ügyosztályi programra szerint az „Uri- nők Otthona“ a budai oldalon a vérmező mellett az Attila-körúton levő szegényház helyére van tervezve és építési költségeire 200".000 korona van előirányozva. Az Otthon szállodaszerüleg kiképezve, kétemeletes épület lesz. A világos hosszú folyosó jobb és baloldalán volnának az egyablakos szobácskák, egyszerűen bebutorozva. A földszinten és mindkét emeleten egy-egy közös konyha és a konyhában minden szobához egy-egy légszeszfőző, hogy az illető esetleg kávécskáját vagy ebédkéjét megfőzhesse. Minden emeleten egy-egy társalgó állana rendelkezésre a vendégek fogadására. Nem hiányozna természetesen a fürdőszoba és egy tágasabb betegszoba sem, melybe az állandó ápolást igénylő nehezebb betegek helyeztetnének át ideiglenesen szobájukból. Az Otthonban egy kifőző is nyerne elhelyezést, a kinek kötelessége lesz a benla- kóknak a hatóság által megállapított árakért kávét és különféle ételeket szolgálni. Senki sem kötelezhető arra. hogy a ki- főzötől étkezzék. Kifőző a házgondnok, vagy annak rokona nem lehet. Minden emeleten a tisztogatást és takarítást egy-egy szobalány végezné, a kinek a reggeli órákban takarítónők segédkeznének. A benlakó csak a szobácskára, valamint a takarításra és kiszolgálásra tarthat igényt. Élelmezést az Otthon nem ad, de törekedni fog oly alapítványok létesítését előmozdítani, a melyeknek kamataiból az ala- pitványos a mosást, élelmezést és ruházat költségeit fedezhesse, hogy ily módon olyanok is juthassanak az Otthonba, a kiknek különben jövedelmük nem volna. A felvételi szabályokat és házirendet a főváros hatósága állapítja meg. A felvételt a fővárosi tanács az illetékes ügyosztály előterjesztésére a jelentkezők sorából eszközli. Az illetőség igazolása nem szükséges. A jelentkező a felvételre minősítve van, ha legalább tiz évig Budapesten lakik, vagy maga. vagy férje, vagy szülője itt adózott és mindazokkal a kellékekkel bir, a melyeket az Otthon rendeltetésének megfelelőleg az illetőtől természetszerűleg követelni lehet. A társadalmi utón létesítendő Otthon megvalósítása iránti mozgalom Bárczy. polgármester támogatásával szintén a tanács közjótékonysági ügyosztályából indíttatott meg. Ezen második „Urinők Otthona“ részére a telek a pesti oldalon van kiszemelve Az épület terve munkában van és költségvetését most készítik. Az építési és berendezési költségek kiszámításával megállapítják egy-egy szoba költségét és ez lesz az alapítványi ősz- szeg, melyet társadalmi utón kell majd biztosítani. Minden szoba ajtaja fölött meg lesz örökítve annak a neve, a ki a szoba alapítványi költség összegét lefizette, vagy gyűjtötte. Az építési tervek elkészülte után azonnal megalakul a városi hölgybizottság, mely majd szervezi a gyűjtéseket és megalakítja az úgynevezett „Hölgykoszoru“-kat. Minden ' „Hölgykoszoru“ tagjai gyűjtik majd — különösen zsúpjaikon — a szükséges összeget, hogy minden „Hölgykoszoru“ legalább egy-egy szó bának költségeit megteremtve, hozzáj; áirulj on osztálytársai sorsának enyhítésére. A mint az építési költségekre szükséges összegnek fele, illetőleg a szobák szamának tele biztosítva lesz, az építkezést azonnal megkezdik, mert a másik fele az összegnek kölcsön utján szerezhető meg és a kölcsönpénzen létesített szobák a kamatok és járulékok arányának megfelelő havi bérért fog bérbe- adatni, ha időközben nem sikerül újabb alapítványokkal a kölcsöntőkét törleszteni. Az ügy iránt érdeklődőknek a városházán (II. emelet 222. sz. a.) a fővárosi tanács közjótékonysági ügyosztályában szívesen megadnak minden felvilágosítást és a ki e czélra már most adakozni kíván, az adományát postautalványon beküldheti a főváros központi pénztárába. A fővárosi központi pénztárba e czélra már befolyt Madarassy Gábor miniszteri tanácsos utján özv. gömöri Havass Sándorné, szül. Bors Ilona hagyatékából 10.000 korona alapítványi összeg, dr. Spett Vincze ügyvéd által egy másik megnevezni nem akaró megbízójától 4000 korona, Dr. Gyurkovics Gyula ügyvéd utján Kóma polgármesterének unoka- hugától, Rosseli Adától 500 korona. Többen már végrendeleteikben különböző összegű hagyományokkal emlékeztek az „Urinők Otthonáéról. Ezt az intézményt valóban érdemes volna, ha hölgyeink minél nagyobb energiával felkarolnák, hiszen saját testvéreinek utolsó éveit teszik elviselhetővé és ki tudja kire mi sors vár! Ehrlich nagyhatalma. Az Erzsébetváros klikkvezére, Ehrlich G. Gusztáv tudvalevőleg annak köszönheti elsősorban nagy befolyását, hogy évek hosszusorán át tetszése szerint irta elő a polgároknak az adójukat. Ezt a tényt az adóreform képviselő- házi tárgyalása során Farkasházi/ Zsigmond képviselő szóvá tette. Beszédének ez a része, a gyorsírói feljegyzések szerint, ekként hangzott: Farkasházy Zsigmond : ... Egy ismerősömmel beszéltem a múltkor, ki Budapest VII. kerületében lakik. Az illető jómódú független ember. Kérdeztem tőle, hogy tulajdonképen milyen pártálláshoz tartozik, mik politikai nézetei. О erre azt felelte: én kérem, semmiféle párthoz nem tartozom, én oda szoktam szavazni, a hová Ehrlich Gusztáv mondja, hogy szavazzak. (Mozgás. Derültség.) Csodálkozva kérdeztem: ön független, gondolkozó, intelligens- ember, tisztességes megélhetése van, nem függ senkitől, miért nincsenek önnek politikai nézetei, miért megy ön oda szavazni, a hová Ehrlich Gusztáv rendeli? Azt felelte: nálunk ez úgy van а VII. kerületben, a ki nem szavaz Ehrlich Gusztávval, az dupla adót fizet. Ha engem Ehrlich Gusztáv hivat, és azt mondja, menjen ide vagy oda szavazni, én megyek, de a mikor aztán az adómegállapitásra kerül a sor, ő is ott van és én a minimális adót fizetem. Ellenben, ha nem megyek oda szavazni, a hová Ehrlich parancsolja, dupla lesz az adóm, a mint dupla az adója а VII. kerületben azoknak, a kik nem Ehrlich Gusztávval szavaztak. (Mozgás. Zaj.) Nagy György : Ez nem kivételes példa, ez gyakran megtörténik. Farkasházy Zsigmond: Én nem szoktam hazudni, ez faktum, ezt nekem egy VII. kerületi jómódú polgárember úgy mondta el, a mint előadtam. Lázár Pál : De ha igy mondta el, még nem kell igaznak lenni. Nagy György: Adókivető bizottsági elnökök mindig csak tizenhárompróbás mamelukok voltak, igazi függetlenségi ember sohasem volt. Lázár Pák. Ehrlich koalicziós párti, ő az önálló bankot akarja. Farkasházy Zsigmond: Az még nem jogczim arra, hogy terrorizálja az embereket. Lázár Pál: Csak azt mondom, hogy jó utón halad. Farkasházy Zsigmond: Ezzel nem akartam Ehrlich Gusztáv urat sérteni, ellenkezőleg, büszke lehet arra, hogy ilyen hatalma van a főváros jelentékeny részében. Csak azt akartam megállapítani hopy ime a főváros területén is intelligens emberekre az adómegállapitással milyen hatalmat és milyen hatást lehet gyakorolni. A képviselő urnák informátora, az a bizonyos független VII. kerületi polgár csakugyan igazat mondott. Ehrlich ur mindenkivel éreztette az adókivetésnél rokon vagy ellenszenvét, és nem utolsó sorban ez a korlátlan adókivetői hatalom volt az, a mely a szabadelvű klikk uralmát а VII. kerületben oly erőssé és hosszúvá tette, és a mely a függetlenségi érzelmű kerületi polgárság mindenbecsületes törekvését évtizedeken át ellensúlyozta. Ezek a polgárok meglepetéssel fognak arról értesülni, hogy Ehrlich G. Gusztáv ma koalicziós, sőt az önálló banknak is hive. Mi, a kik ismerjük Ehrlich ur politikai következetességét, ezen nem csodálkozunk, hanem elfogadjuk magyarázatul az erzsébetvárosi generálisnak azt a czinikus kérdését: »Szeretném én látni azt a kormányt, a melyet én nem támogatok! ?« Mindazonáltal Farkasházy képviselőt az a bizonyos VII. kerületi polgár nem informálta teljesen. Nem mondotta meg neki azt, hogy a függetlenségi-párt erélyes talpraállása következtében a múlt esztendőben a függetlenségi-párt tagjai is helyet kaptak már az adókivető-bizottságokban és ezzel véget vetettek a klikkvezér basáskodásának. A függetlenségi-párt részvételével végzett adókivetések tényleg megnyugvást keltettek a MI- kerületi polgárság soraiban, a mit az is bizonyít, hogy soha olyan kevés felszólamlás az adókivetés ellen ebben a kerületben nem volt, mint ezúttal. Éppen ezért hozzátartozik a teljes igazsághoz annak a konstatálása is, hogy ezt az örvendetes fordulatot éppen Wekerle Sándor pénzügyminiszterméltányossága idézte elő, a melylyeí helyet adott a függellenségj- párt jogos kívánságának, hogy az adókivetőbizottságokban aző hívei is helyet) foglaljanak. Ezzel remélhetőleg egyszersmindenkorra vége szakad annak a szégyenletes állapotnak, hogy a polgárok a szerint fizetnek ke- kevés vagy sok adót, vájjon Ehrlich urnák a kegyeit keresik és bírják-e, vagy sem. Angol-kór. Ama kiváló és konczentrált táplálék, a mely a SCOTT-féle Emulsio ban foglaltatik, táplálja a csontokat, s azokat keményekké és egyenesekké teszi. E szer hatása alatt a csontokat körülvevő hús egészséges és szilárd lesz. Az általános egészség a SCOTT féle Emulsió hatása alatt, rohamosan javul és az angolkóros gyermekek époly rózsás és viruló arcz- szint kapnak, mint az egészségesek. Az orvosok állandóan ajánlják a SCOTT-féle Emulsió használatát. Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fii. Kapható minden gyógytárban. . ■ '.--'An., Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt [ — kérjük figyelembe venni. A hétről. A főváros és az ipartörvény. A közgyűlés által az ipartörvény tervezetének tárgyalására kiküldött bizottság elkészítette munkálatát az ipartörvény tervezetéről és ezt a munkálatot a tanács is egész terjedelemben magáévá tette. A tanács most a bizottság által elkészített munkálatot a kereskedelmi miniszterhez felterjesztette annak kijelentésével, hogy a mennyiben a közgyűlés a tanács előterjesztésén módosításokat, vagya törvénytervezetre újabb észrevételeket tenne, azokat a törvénytervezet megvitatása czéljából tartandó ankéten lógják a főváros képviselői előterjeszteni. Nem hallgathatjuk el azt a bizottsági tagok körében is elterjedt nézetet, hogy talán czélszerübb és méltóbb lett volna az emlékiratot felterjesztés előtt a közgyűlés elé vinni, úgy hogy azután mint a törvényhatóság által jóváhagyott szakvélemény jutott volna a miniszter elé. Nem lehet valami épületes látvány, ha majd az ankéten a főváros egy- egy képviselője a tanács által felterjesztett emlékirat ellenében foglal állási egyik-másik kérdésben. A közgyűlés bizonyára hamarosan végzett volna a felterjesztéssel és meg lelt volna az a megnyugvás, hogy az arra hivatott önkormányzati fórum véleménye jut kifejezésre az emlékiratban. Az emlékirat befejező soraiban ugyan ki van fejtve, hogy a közgyűlés elé azért nem terjesztheti a tanács a munkálatot, mert a miniszter által az észrevételek lejárására kitűzött határidő rövidsége ezt meg nem engedte, ámde kétségtelen, hogy a miniszter ezt a határidőt puszta kérésre meghosszabitotta volna. A felterjesztés érdemét tekintve, az az aggodalom jut benne kifejezésre, hogy a törvénytervezetnek az iparűzést szabályozó része visszafejlődést jelent az iparra és a
