Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-02 / 5. szám
IT. évfolyam. ____ _______________________________H№9. február 1._________ 5. szám. Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ................. ... ... 10 korona, Ké l évre ... ................................. 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: В VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimérc küldendők VII.. Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Készüljünk ! A folyó év végén lejár a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjai telének a mandátuma. Tehát az év végén községi választás lesz. Lehet, hogy az egész törvényhatósági, bizottság uj választás alá kerül, ha Andrássy Gyula gróf belügyminiszter tényleg megvalósítja szándékát és addig törvény erőre emelteti a fővárosi törvény novelláját. Akár az egész bizottság, akárcsak a tele kerüljön is ám választás alá, a függetlenségi-párt mindenképen nagy feladat elé állittatik. A legutóbbi községi választások — sajnos — nem hozták meg a fővárosban is az ta nagy átalakulást, a mely az országban oly rohamosan ment végbe, és a mely a függetlenségi-pártot juttatta uralomra a közélet mezején. A klikkek itt Budapesten erősebbek voltak,szétrobban- tásuk nehezebb munka volt, annyival is inkább, mert a fővárosban elterjedt demokrata-párttal természetei len es szövetségre lépve, e mesterséges módon életüket részben meghosszabbítani sikerült. Segített a klikkek e konzerválásában a lehetetlen és igazságtalan községi választói rend, a mely nem annak a pártnak juttatja a győzelmet, a melyiknek a legtöbb köVetöje van, hanem annak, a melyik a választási ügyeskedésekben, hunezut- ságokban a lelkiismeretlenség és elv- telenség legmagasabb fokára tud felemelkedni. A bárczákkal való manipulálás, többször való leszavaztatás, halottaknak életre támasztása, a klikkek százkaru polipjának legkíméletlenebb működtetése, az emberek megfélemlítése', anyagi érdekeikben való megfenyegetése : ép annyira bevált eszközei és módszerei a budapesti községi választások régi mestereinek, mint a választási eljárásban a szerencse megkorrigálása, a küldöttségek mesterséges megalakítása és egyébb hasonló trükkök alkalmazása. Erre a választási meghamisításra a klikkeknek meg van a maguk régi kipróbált apparátusa és szervezete. A tüg- getlenségi-párt, a mely friss harczi kedvvel, de becsületes ideálokkal eltelve ment bele a községi választásokba, nem mindenütt tudott győzedelmeskedni a válasz- táscsinálók furfangján és tág lelkiismeretén. Ez a tanulság azonban meggyőzte a függetlenségi érzelmű polgárságot is arról, hogy sem a lelkesedés, sem a számbeli többség községi választásokon nem elegendő a győzelemhez, hanem hogy ennek a pártnak hozza kell fogni a választás meghamisításának tüzzel-vassal való megakadályozásához. Ez rengeteg munkát és áldozatkészséget igényel a párt vezetőitől és tagjaitól. Minthogy pedig ezt a munkát máról-holnapra elvégezni nem lehet, már most sorakoztatni kell híveinket, szervezni kell kerületen- kinta függetlenségi tábort, hogy a választások idején minden egyes emberünk sorompóba álljon. Szakadatlan buzgó agitáczióval fel kell ébreszteni pártunk híveiben a községi választások rendkívül nagy fontosságának a tudatát, fel kell bennük kelteni a harczkészséget, fel kell őket világosítani arról, hogy a függetlenségi párt győzelme mindaddig nem lesz teljes, amigel nem foglaljuk a székes- főváros közgyűlési termét is. Ki kell oktatni a polgárságot arról, hogy üdvös községi kormányzat csakis a régi klikkek teljes széttörése után várható, hogy ezek a klikkek önző. inkompatibilis magán- politikát folytatnak, mely a fővárost nehány ember és ezek környezetének fejőstehenévé sülyeszti le. Szóval meg kell indulnia már most egy szívós és szakadatlan választási hadjáratnak, mert a győzelem azé, a ki a legjobb fegyverzettel lép ki a porondra. Legelső kötelesség, hogy a függetlenségi pártok a kerületekben a választói névjegyzékeket dolgozzák fel. Szerezzék be híveiktől minél hamarabb a községi választói szavazóbárcza kivételérefel jogosító meghatalmazásokat. Mindez hosszadalmas technikai előkészületeket és munkát igényel, я melyet nem lehet az utolsó perezre hagyni. Nem is szólva arról, hogy a választások esetleg sokkal előbb lesznek, semmint a bizottsági tagok mandátuma lejár. Ezt az előkészítő munkát tehat már most foganatba kell tenni, mert semmi sem veszedelmesebb, mintha ezt az igen fontos előkészítést elmulasztjuk. A klikkek már dolgoznak, lázasan és egész ügyességükkel, bármennyire iparkodnak is ezt titokban végezni. Mi azonban nem suttyomban akarunk és fogunk dolgozni, a mi elveink és törekvéseink kibírják a világosságot. Ezért is nyíltan szólítjuk fegyverbe a budapesti függetlenségi pártokat. Ne vesztegessük az időt, fogjunk hozzá a komoly munkához Es ne téveszsze meg őket a régi klikkeknek az a ravaszsága, a melylyel az utóbbi időben látszólag hozzásimulnak a politikai fordulatokhoz és a íüggetlenségi-párt egyes követelményeihez. Most a választások előtt sietnek köpenveget fordítani, de az uj köpönyeg alatt a régi önző klikkek rejtőznek. Úri nők otthona. Irta Almádi/ Géza főv. tanácsnok. A főváros hatósága azokat a budapesti szegényeket, a kik munka és keresetképtelenek, magukat fentartani nem képesek, gondozásra kötelezhető hozzátartozójuk nincsen, és nem gyermekek, a szegényházában helyezi el. A főváros szegényházaiban mintegy 1300 szegény van úgy elhelyezve, hogy egyes termelőien tiz-husz egyén lakik. Az élelmezés természetesen a legegyszerűbb. Reggel és este mindennap rántott leves. Délben húsleves vagy hamis leves, és legtöbbször főzelék főtt marhahússal vagy néha kolbászszal; bizonyos napokon a főzelék és főtt hús helvett pörkölt vagy gulyás; minden pénteken pedig a levesen kívül csak gyűrött tészta. Kenyér minden ápoltnak naponkint negyven deka jár. Miután a község a közadókból csak oly mérvben tartozik szegényeiről gondoskodni, hogy a szerencsétlenek hajlékot kapjanak és éhen ne halljanak, a főváros mint község a szegényházak fentartásával kötelességének eleget is tesz. Szegényházunk azonban ma csak olyan tömegszállás jellegével bíró menedékhely, melybe úgyszólván az utczáról kerülnek be a koldusok is. Azokról tehát, a kik talán születésüktől nyomorogtak, vagy a kik teljes életükben alig voltak jobb viszonyok között, mint vannak a szegényházban, megfelelőleg gondoskodva van. De nincsen gondoskodva azokról az idősebb intelligens urinőkrői, a kik valamikor jobb módban éltek, azonban elszegényedtek, Kcresetképtelenek, hozzátartozóik elhalálozásával támasz nélkül magukra maradtak, és jövedelmük egyáltalán nincsen, vagy csak oly kevés, hogy abból a 300—400 korona nyugdíjból teljesen kéjitelenek ma a lakbért, és az élelmezési költséget fedezni. A mai lakás- viszonyok között különben legtöbben még pénzért sem tudnak megfelelő hónapos szobát kapni, különösen ha öregek és betegesek. Ezek az urinők természetesen nem mennek a szegényházba, inkább éhen halnak, vagy kizárólag kávéval táplálkoznak, és titkolják szerencsétlen sorsukat, csak hogy a külső dekórumot fen tartsák. A kinek alkalma van az életviszonyokba beletekinteni, meggyőződhetik arról, hogy az ilyen uriasszonyok sorsa mennyivel szerencsétlenebb, mint azoké a koldusasszonyoké, a kik a szegényházba nyernek felvételt. A külföldi nagy városokban mindenütt találunk olyan női-otthonokat — Frauen- heimokat — melyekben uriasszonyok ingyen vagy nagvon csekély bér mellett kapnak külön szobát, sőt egyszerű polgári élelmezést is olcsón, esetleg alapítványok által ingyen. Ezeket az alapítványi házakat külföldön leginkább gazdag polgárok létesítették, a kiknek neve az épület homlokzatán meg is van örökítve. Budapesten, sajnos, ilyen alapítványi házak meg nincsenek, de mar terhe van véve elszegényedett idősb urinők részére két otthon létesítése. Az egyiket a fővárosi hatóság, a másikat jiedig a társadalom szive létesítené.
