Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-09 / 32. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 fejtegetéseket, a melyek találóan jellemzik a belügyminiszter döntésének helytelenségét. A kérdéses érvelés többek között igy szól: »A »Független Budapest« a belügyminiszter döntésének igazságos bírálatával nagy szolgálatot tett a tisztviselők nyugdíjügyének annál is inkább, mert a napi sajtó csodálatos módón átsiklott ez igen fontos ügy felelt. Pedig a nyugdijszabályzat anyagi rendelkezéseinek felülbirálata véleményem szerint mélyen sérti a főváros önkormányzatát, a midőn arra akarja kényszeríteni a fővárost, hogy megelégedjék tisztviselőinek oly fokú végellátásával, mint a minőben az állami és egyéb törvényhatósági tisztviselők részesülnek. A belügyminiszter által proklamált »egyenlő elbánás elue« közjogunkban és köz- igazgatási jogunkban nóvum, mely semmiféle törvényes rendelkezésben nem gyökeredzik és a melynek jogosságát megindokolni a belügyminiszter meg sem próbálja. Valósággal abszurdum, hogy egy törvényhatóság ne adhasson tisztviselőinek nagyobb illetményeket és több kedvezményt mint a másik, a mikor ezt neki vagyoni helyzete megengedi. Tudjuk, hogy például a városi törvényhatóságok vagyoni helyzete is lényegesen eltér egymástól és ehhez képest a községi pótadók mérve az egyes városokban különböző. A belügyminiszter által proklamált »egyenlő elbánás« már most azt eredményezné, hogy a gazdag város se juttathassa tisztviselőit kedvezőbb anyagi helyzetbe, mint a szegényebb városok, holott pedig az illető gazdag város anyagi helyzete elsősorban az illető tisztviselők érdeméül tudandó be. Az meg egyenesen arczulcsa- pása a törvényhatóságok autonómiájának, hogy tisztviselőik javadalmazásának korlátokat állít az állam a saját tisztviselői díjazásának mérvéhez képest. Andrássy Gyula gróf, a ki igen nagyra van azzal, hogy az önkormányzat körülbástyázásával nevezetes alkotmánybiztositékot létesített, egyenesen szembekerül ezzel a ga- rancziális intézménynyel akkor, a midőn a főváros tisztviselőinek nyugdíj ügyét érdemben is a maga hatáskörének szférájába akarja .vonni. Kiváncsi vagyok, hogy akad-e majd a parlamentben oly elfogulatlan és bátor hang, a mely kérdőre fogja vonni a belügyminisztert a főváros önkormányzatának az arczul- csapásáért ?« Védekezés a kolera ellen. Oroszországban rémesen dühöng a kolera, és mindenfelé készülődnek már a fekete rém elleni védekezésre. Budapesten 1893 őszén volt utoljára nagyobb mérvű kolera járvány. Az idén kisebb a veszedelem, mert az időjárás kedvezőbb a kolera elleni védekezésre. Az a nagy forróság, mely melegágya ennek a rettenetes járványnak, most nyáron elmaradt, és ezzel egyik fő előidéző oka a kolerának hiányzik. Mindazonáltal a főváros tiszti főorvosi hivatala minden óvóintézkedést megtett arra az esetre, ha a pusztító kór nálunk is felütné fejét. Elsősorban gondoskodott arról, hogy a kolera-betegek számára megfelelő barakkok álljanak rendelkezésre. Ellenben nem történt ezideig intézkedés arra nézve, hogy megbetegedések esetén kitelepítendő környezete a betegeknek hol találjon hajlékot. Ez igen súlyos kérdés volna arra az esetre, ha a kolera nálunk is beköszöntene, mert általános tapasztalat, hogy az igazi betegség többnyire szükséglakásokban, hajléktalanok menhelyén, szegény házakban, szóval ott szokott kiütni, a hol tömegesen laknak az emberek. Ha ily helyen kiütt a kolerabetegség, a főváros meg lesz akadva, hol helyezze el a beteggel érintkezésbe jutott nagvszámu embereket, akiket pedig a ragály terjedésének megelőzése végeit el kell szigetelni a külvilágtól. Az efféle vesztegzár keresztül vitele mindenesetre nagy nehézségekbe ütköznék és a fővárosi hatóságok kötelessége már idejekorán gondoskodni arról, kogy ez a hiány pótoltassák, mert különben nem leszünk kellőképpen vértezve a pusztító nyavalya ellen A tiszti főorvos alaposan foglalkozik e kérdéssel és elvárhatja tőle a főváros lakossága, hogy a kolera elleni óvóintézkedéseket minden irányban meg fogja tenni. Fordulat a cimbalom iparban. Érdekes jelenség, hogy speciális magyar hangszerünk a cimbalom, miképen hódit mind nagyobb és nagyobb tért a külföldön. A mi a keletet illeti, Törökországban és Romániában már évtizedek óta legkedveltebb hangszere a müveit osztálynak a Sternberg-féle cimbalom. Uj fordulatot jelent azonban a cimbalom jövőjére nézve, hogy a Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udv cimbalom-gyáros sikeres propagandájának következménveképen a legműveltebb nyugat is meghódolt a cimbalomnak. Az előkelőbb szalonoknak most már nélkülözhetetlen alkotórésze a Sternberg-cimbalom ügy Német-, mint Francia- és Angolországban. Közgazdaság. Egy állami kedvezmény története* A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ifj. Walla József ezég budapesti czementáru gyárának mozaiklemezeket és mozaikárukat előállító üzemága részére az állami kedvezményeket öt évre engedélyezte. Ez ügyben vettük az alábbi levelet, a melyet minden megjegyzés nélkül közlünk. Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! A mellékelt czikket van szerencsém tisztelt szerkesztő úr szives figyelmébe ajánlani, mert nem hagyhatom szó nélkül, hogy sajnos, a jelenlegi kereskedelemügyi minisztérium egytől-egyig oly magánezégeket részesít állami kedvezményekben, a melyek arra rá nem szolgáltak és érde- metlenek az ily előnyök elnyerésére. Foglalkoznom kell ifj. Walla József állami kedvezményével; talán tisztelt szerkesztő úrnak is van tudomása arról, hogy Walla József az egész vállalatát az annak idején engedélyezett állami kedvezmény ny el egyiill eladta és daczára annak, hogy Walla szerződésileg kötelezte magát arra, hogy czement szakmába vágó czikkek gyártásával nem fog többé foglalkozni, a szerződés kijátszására fia ifj. Walla József ezég alatt folytatja ugyancsak a czement- és mozaik áruk gyártását. És ezen újabb vállalat szintén állami kedvezményeket élvez. Walláéknak mégis sikerült mozaiklemezek és mozaik árúk gyártására újabb állami kedvezményeket elérniük, holott a törvény értelmében ily kedvezményben kizárólag azok részesülhetnek, kik újabb czikkek meghonosítására törekszenek ; ámde mozaik áruk gyártása nem tartozik az újonnan meghonosítóit iparágak közzé. Nagyon lekötelezne tisztelt szerkesztő úr, ha megemlékeznek erről b. lapjában. Mert akárhány érdemes ezéget sorolhatnék lel, a kik minden kétséget kizárólag méltók volnának állami támogatásra, nem úgy mint Walláék, kik mozaik áruk gyártására kapják a kedvezményt és betoncsatornák építésével foglalkoznak. Ez feltétlen bizonysággal az Ehrlich-Szte- rényiék műve. Midőn szívességét eleve is köszönöm, vagyok tisztelt szerkesztő úr . őszinte tisztelője Bpest, 1909. julius 28. P. J. Első Leánykíházasitó Egylet mint szövetkezet. Gyermek- és életbiztosító intézet Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatotl 1 <S63. F. év julius havában 1,847 800 К értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,618.800 К értékű u biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 188.153 К 18 fillér fizettetett ki. 1909 jánuár 1-tól julius 31-éig bezárólag 12,676.800 К értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 11,136.300 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében a folyó évben 787.489 К 04 fill, és az intézet fennállása óta 14,650.444 К 63 fill, fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. f Legjobb a „Vas"-feie Й1Г acetylén lámpa" ^ □ Budapest, VI., kerület, Liszt Ferencz tér 6. □ □ □ □ ^ Magy. Kir. Államvasutak Igazgatóság. 190105 C/III. Az államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az államvasutak, valamint a kezelése alatt álló helyi érdekű vasutak vonalain érvényes személy- díjszabás B) Rész I. fejezet 3. szakaszának II 13. a) pontja szerint a hivatásos mezőgazdasági, továbbá viziut- és vasútépítési és erdőmunkálatoknál, valamint a dohánykertészetnél alkalmazott munkások számára, érvényben levő az 1908. évi II. t.-czikkel életbeléptetett munkásigazolványt (Horvát-Szlavon- országban községi bizonyítvány) felmutatásához kötött féljegy kedvezmény 1909. évi október hó 1-től csakis azon esetben vehető igénybe, ha ily munkások ugyanazon kiinduló állomásról, ugyanazon rendeltetési állomásra legalább is öten együtt utaznak, vagy ha kevesebben vannak, legalább öt munkásért az esedékes III. osztályú fél menetdijat megfizetik. Budapest, 1909. julius 24. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Nyilvános joggal felruházott elemi fiú- és leányiskola valamint polgári leányiskola Budapest, VI., Andrássy-ut 15. Előkelő gyermekek otthona, internátus, félinternátus német, angol, franczia nyelvek, slöjd, táncz, svédtorna, oktatás a zene minden ágában, elsőrendű tanerők, állandó felügyelet, államérvényes bizonyítványok Prospektust bárkinek szívesen küld az igazgatóság : Ti + 1 11 TJ . - Török Eugenia Putzkaller Frigyesne oki. elemi és polg iskolai intézeti igazgatónő. tanítónő vez. igazgatónő. Hárít L, és Társa festék-, kencze- és lack-gyáriraktáruk a „Központhoz“ Budapest, VII., Baross-tér 20. sz. Nagy raktár: Car hídban és Carbidégőkben. Ajánlja kitűnő minőségű Parquet-viasz, borostyán és linoleum padló-lack és festékét. Zománczfesték minden színben. Féregirto és fertőtlenitő-szerek. Ecsetek és padlókefék. CZIMBALMOK = részletfizetésre is legújabb szabadalm. aczél belső szerkezettel, melynek hangját, hangtartását más gyártmány meg sem közelítheti, a legmesszebbmenő kezesség meltett kaphatók. Fonográfok 7 koroná s feljebb. Gramofonok bámulatosan tiszta, erős hanggal 20 kor. s féljél)!), részletre is. Hegedűk, fuvolák, harmoniumok, harmonikák cziterákstb. legjobbak. Számos kitüntetés és elismerés a legjobb munkáért. Árjegyzéket kívánatra ingven küld. MOGYORÓSSY GYULA, magyar királyi szabadalmazott hangszergyára BUDAPEST, VIII., RÄKÖCZY-UT 71.----- Pécsi kiállításon nagy arany éremmel kitüntetve. ----KO VALD fest,tisztit! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és föüzlet: Budapest, YII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
