Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-26 / 4. szám

IY. évfolyam. ИМ), január 2(>. 4. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára Egész évre Fél évre ... 10 korona. 5 Főszerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS.//, Felelős szerkesztő : B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-ulcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119— 35. A fővárosi törvény novellája. — Uj községi választások? — A főváros közgyűlése által kiküldött bizottság' javában dolgozik az uj fővá­rosi törvény előkészítésén, a mely mun­kálatot a belügyminiszter felhívására vette foganatba. Most egészen váratlanul, min­denek nagy meglepetésére az a hir pat­tant ki, hogy a belügyminiszter addig is, a mig az uj fővárosi törvény elké­szülhet, novellái is illőn akar bizonyos életbevág'ó változtatásokat tenni a köz­gyűlés mai szervezetében. Ez a hir tudni akarja, hogy Andrássy Gyula gróf, a novella beterjesztésére azért határozta el magát, mert az őszszel Budapesten köz­ségi választások lesznek, a melyeket semmi esetre sem akar a belügyminisz­ter a régi törvény alapján megtartatni. Mivel pedig az uj fővárosi törvényt őszig megcsinálni és életbeléptetni nem lehet, novelláris utón el fogja törölni a viri- lizmust és szigorú szabályokkal lázárja az inkompatibilitást. A novellát már leg­közelebb a képviselőház elé terjeszti, a mely azt rövid időn belül tárgyalni is fogja. Hogy pedig foganatja legyen a novella intenczióinak, a belügyminiszter fel fogja oszlatni a fővárosi törvény­hatósági bizottságot, úgy, hogy az uj választások alkalmával az egész közgyű­lés a novellában megszabott uj rend alap­ján választás alá kerül. A magunk értesülései e hirt megerő­sítik. Legalább is annyiban, hogy a bel­ügyminiszter ezzel a tervvel a legkomo­lyabban foglalkozik. A nélkül, hogy véleményt akarnánk mondani már most a terv minden iészletéről és különösen az egész törvényhatósági bizottság fel­oszlatásáról, megállapítható, hogy egy ily terjedelmű novella sürgős létesítése régtől fogva óhaja a függetlenségi párt­nak. A virilizmus eltörlésével és az in-, kompatibilitás szigorú megállapitásával Andrássy Gyula gróf a függetlenségi párt e régi két követelményét honorálja és ez a párt e két fundamentális alap­tétel mentül radikálisabb érvényesülését csak elégtétellel fogadhatja. Még ha az országos kép viselő választói jog az őszig nem is reformáltatik meg. a minthogy bizonyos, hogy a választói reformból addig törvény nem lesz, szük­séges és időszerű a virilizmus és inkom- patibilitás gyors kiküszöbölése. A bel­ügyminiszternek alkalma lehetett hivatalos működésében, a főváros ügyeivel foglal­kozva, meggyőződni arról a régi igaz­ságról, hogy a budapesti klikkrendszer­nek valóságos melegágya ez a két in­tézmény. És hogy mindaddig, a míg ezek el nem töröltetnek, helyes, egészséges város-politika a fővárosban nem lesz. De viszont éppen a meglévő klikkek nagy befolyása és összeköttetései mindent el fognak követni arra, hogy a belügy­miniszter e terve meg ne valósuljon. Éppen ezért, bármennyire bízunk is An­di ássg Gyula gróf erélyességében, egy­általán nem tartjuk befejezett dolognak, hogy a novella simán és változatlanul a fent jelzett üdvös formában meg is való­suljon. De ha visszaidézzük emlékünkbe Andrássy Gyula grófnak azokat a szavait, a melyeket az uj fővárosi törvényt meg­sürgető küldöttségnek mondott annak idején s a melyekből kitűnt, hogy a bel­ügyminiszter teljesen ismeri a fővárosi klikkek káros működését, nem kételked­hetünk benne, hogy Andrássy a novella két alaprendelkezését a virilizmus el­törlését és az összeférhetetlenség szigorú megállapítását — minden ellentétes tö­rekvések daczára is valóra fogja váltani. Némileg szokatlan, hogy a novella tervéről eddGelé a miniszter nem érte­О sitette a főváros intéző köreit Lehet, hogy ezt azért tette, mert attól tart, bogy a klikkek már ez alkalommal is érvénye­sítenék befolyásukat a miniszter eltánto- ritására. A legközelebbi jövő meg fogja mutatni, hogy a novellából az ismertetett alakban és kellő időben — az őszi köz­ségi választások előtt — törvény lesz-e ? Nézetünk szerint a függetlenségi párt­nak minden követ meg kell mozgatni, hogy a belügyminisztert ebben a szán­dékában megerősitse és támogassa. A fővárosi adminisztráczió lassusága. Wekerle és Bárczv. — Néhány nap elő11 Fiilepp Kálmán fő­polgármester vezetése alatt a főváros nagy küldöttsége jelent meg a miniszterelnök előtt, hogy átadja neki a főváros memorandumát az adóreform tárgyában. A küldöttség szó­noka- Bárczy István polgármester volt. a ki beszédében kiemelte a főváros legfőbb kíván­ságait és utalt azokra a sérelmekre, a melyek az adójavaslatokban a városi lakosságra nézve foglaltatnak. A polgármester beszédére Wekerle miniszterelnök röviden válaszolt és ez alka­lommal két ízben is tett oly kijelentést, a mely igen szomorú világot vett a főváros adminisztrácziójának közmondásos vontatott- ságára és lassúságára. A miniszterelnök ugyanis szóvá telte, hogy tőid) Ízben siker­telenül kérte a fővárostól a környékbeli köz­ségek bekapcsolására nézve folytatott tanul­mányokról szóló jelentést. Ugyancsak nem szolgáltatták be a miniszterelnöknek azokat az adatokat, a melyeket a tisztviselők köz­ségi adójára nézve a miniszterelnök a fő­várostól bekért. Csak most, legutolsó perezben kapta kézhez a miniszterelnök ezeket az adatokat. Ily körülmények közt valóban pikáns látvány, bogy az a főváros intéz rohamot az adóreform ellen és panaszkodik a városi lakosság igazságtalan megterhelése ellen, a melyik a kellő időben még miniszteri felszólításra sem sietett ezeknek az érde­keknek a védelmére minden lehetőt elkö­vetni. És nem hallgathatjuk el még azt a körülményt sem, hogy a nagyvárosok képvi­selőit is mulasztás terheli e téren. Wekerle joggal mutatott reá aira, hogy ő a maga jószántából sok oly intézkedést vett fel az adójavaslatokba a városi közönség érde­kében, melyeket tőle nem is kért senki sem. Ez egyúttal vád a városok képviselői ellen, a kik elmulasztották a választóközönség vitális anyagi érdekeiben a legjobb tudásuk és lel­kiismeretük szerint minden lehetőt elkövetni. A küldöttség fogadtatásának ez az epi­zódja nem önálló jelenség, hanem szimpto­matikus horderejű. A főváros adminisztrá- cziója ellen már régóta az a panasz, hogy csigalassu és minden ügyet húzás-halasztással intéznek el. Nem utolsó sorban ez a körül­mény járult hozzá a személyzet túlságos szaporodásához, a melyről már több Ízben kimutattuk, hogy állandó veszedelme a fő­város háztartásának. A felesleges és hosza- dalmas bürokratizmus, a rengeteg instanczia oka annak, hogy az ügyek elintézése a város­házán nem megy simán és gyorsan. Oly sok rctortán, annyi kézen, annyi hivatalon megy

Next

/
Thumbnails
Contents