Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-15 / 24. szám

o pok szükségletéhez képest lehet azután a kölcsönmüveleteket időről-időre vég­rehajtani. Tizenkét esztendős szünet után kö­vetkezzék be ismét fővárosunkban a fejlődés egy újabb szaka! Az összeférhetlenség. A napilapok hírei szerint a képviselőház méga nyári szünet előtt fogja tárgyalni Wekerle Sándor miniszterelnöknek a főváros fejleszté­séről szóló törvényjavaslatát, a melyre nézve a fővárosi függetlenségi pártnak az lenne az érdeke, hogy a fővárosi törvény revíziójával kapcsolatba hozassék. Ha azonban a koaliczió legnagyobb pártja nem képes akaratát a koaliczión belül érvénye- J siteni, legalább arra kell kérnünk az ország- gyűlési függetlenségi pártot, hogy a főváros fejlesztéséről szóló törvénybe iktattassék be az összeférhetlenségi elvet megvalósító szakasz. A fővárosi párt érdekéin kívül a közérdek, a közerkölcsök tisztasága sürgősen és nyo­matékosan követeli ezt az uj szakaszt. Indítványozzuk: Budapest fő- és székváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről szóló 578. sz. törvényjavaslatba uj 12-ik szakaszaként fel­veendő : •»ügy e törvényből folyó szállítások és szerződések, valamint egyáltalában a fővá­ros összes szállításai és szerződései a fővá­rositörvényhatósági bizottsági tagsággal való összeférhetlenséget állapítanak meg s ennek megfelelően az 1872. évi 36. t.-czikk 23-ik szakaszának utolsó kikezdése kiegészíttetik azzal, hogy bizottsági tagok nem lehetnek a fővárossal bérleti vagy számadási viszony­ban álló építő, élelmező, felszerelő, felru­házó, közraktári, javadalmakat kezelő, fu­varozó, világítási s motorikus erőt fejlesztő részvénytársaságok, szövetkezetek és válla- lalatok igazgatói, felügyelő-bizottsági tagjai, jogtanácsosai, helyi képviselői és egyéb alkalmazottai. A ki ilyen összeférhetlenségi helvzetbe jut s azt nyolcz nap alatt meg nem szün­teti, az összeférhetlenség minden egyes to­vábbi napjáért 100 koronától 10.000 koro­náig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Az összeférhetlenség megállapítására s FÜGGE1 LEN BED\PEST a pénzbírság kiszabására elsőfokban Buda­pest székesfőváros igazoló választmánya, másodfokban a bíráló választmány, har­madfokban a m. kir. közigazgatási bíróság illetékes.« Ajánljuk ezt az indítványunkat a kerület' függetlenségi pártoknak, a fővárosi függet­lenségi párt választmányának, a főváros füg­getlenségi párti képviselőknek, a fővárosi függetlenségi pártelnökének: dr. Holló Lajos­nak, végül az országgyűlési függetlenségi párt intéző-bizottságának figyelmébe. Tízezer munkáslakás. A függetlenségi párt a fővárosi munkásokért. A demokratapárti Ígérgetések, népbolon- ditások között első helyen állott mindig az olcsó munkáslakások építése. Jó volt ez a hangzatos s valóban hasznos, üdvös programm- pont a papiroson, de a demokratapárti nagy háziurak befolyása a megvalósítást tudta huzni- halasztani olyannyira, hogy a demokrata uralom már a múlt történetéhez tartozik a gyáli-uton mégsem épülnek a fővárosi bér­házak az olcsó lakásokkal. Csak e napokban jött le a belügyminiszter leirata, a melylyel takarékosabb építésre tanítja ki a mérnöki hivatalt. A mig a főváros tervez, a mig a város­házán tanulmányoznak, addig a nemzeti kor­mány cselekszik. A tarthatatlan fővárosi lakásmizériák beavatkozásra késztették a kormányt. A lakásuzsora pusztításaira nem hunyha­tott szemet a fővárosi függetlenségi párt s látva a városházi urak tehetetlenségét, tapasz­talva a demokrapárti kétszinüsködö lakás­ügyi politikát, Nagy Dezső országgyűlési kép­viselő interpellácizója utján a kormányhoz fordult. A fővárosi függetlenségi párt határo­zatából munkáslakások építésére kérte fel Nagy Dezső a kormányt. És a kormány a függetlenségi párt intencziója szerint csele­kedett. Feltűnés nélk ül összevásárolt Kőbányán és Kispesten telkeket (négyszögméterét 6 és 8 forinton. Ez panamamentes olcsó ár) és a mai napon Wekerle Sándor miniszterelnök mint pénzügyminiszter törvényjavaslatot ter­jesztett a képviselőház elé Í0.000 munkás- lakás építéséről. Egyelőre 1500 házat épitnek Kispesten és a kőbányai Óhegyen hatezer munkáscsalád portjára, első sorban a tengeri kígyókra. Ezek közölt mint jól meghízott díszpéldányok elhe- lyezendők : a fővárosi törvény revíziója, a lakbér­szabályzat, az olcsó lakások ügye, a községi takarékpénztár és még egypár idült fővárosi tengeri kígyó. A díszhelyet a belvárosi tem­plom és a piarista gimnázium foglalja el. Ápo­lónak ez osztályba a fővárosi mérnöki hivatal néhány kiválósága rendelendő. A szarvasmarhák bemutatása agrárállam­ban elsőrendű fontosságú; éppen ezért vará­zsoljunk az állatkertbe egy kis vásárpénztárat. Hajcsárnak Saborszky urat ajánljuk, a ki most amúgy is faczér. Ne feledkezzünk meg a vastagbőrüekről sem. Ez a faj olcsón és könnyen beszerezhető, mert a klikkvezérek közt feles számmal te­nyészik. A krokodilusok osztálya ugyancsak cse­kély áldozattal dúsan felszerelhető. Azok a városatyák, a kik a polgárság bajai felett kro- kodiluskönnyeket szoktak hullatni, különös figyelemre érdemesek e beszerzésnél. Szükség esetén a virilisták is tekintetbe vehetők. A hiénák és vámpírok előteremtése se okozzon nagy gondot. Bőven lelik e nemes két faj a házbéruzsorások gárdájából. Remek allegória gyanánt szerepelhet a döglött oroszlán, a mint a szamarak megrug­dalják. A szamarak szerepét az egykori tágabb községi demokraták játszhatnék élethűen és megerőltetés nélkül. A szánandó oroszlán tete­mének bőrére világosság okából reá lehetne égetni a »Terézváros« jelzést. Az állattani múzeumot is megkell csinálni. Legértékesebb tárgyai volnának: az ebrud, a melylyel pártfelek ki szoktak dobatni; az oroszlánköröm, mely mutatkozni szokott a teréz­városi városatyáknál; a piszkos fogafehére, melyet csak a legritkábban tudnak törzsfőnö­kök eltitkolni; egy roppant óriási láb e felirat­tal »fővárosi kölcsönkamat«; egy patentum »esetei« predikátummal; néhány halacska egy akváriumban, mely ezt a jeligét mutatja: apró halak, jó halak; egy fiumei czápa, de ez csak júliusban, a mikor már nagyon meleg van; egynéhány kacsa, különösen nyáron; és egy roppant nagy, feneketlen zseb »nekem sose elég!« czimezéssel. Végül aranyrámában ne­hány nagy kutya arczképe, melyeknek ere­detijét a Váczi-utczában láthatod szerda dél­utánonként. számába s azután következnek az óbudai s Máv.> északi főműhelye helyén való építke­zések. S a mig a demokrata párti munkáslakás- épitő terv megvalósításaként a város a Gyáli- uton 450 koronás »olcsó« munkáslakásokat fog építeni majd valamikor, addig a Wekerle- féle munkáHakások évi bére 120—150 ko­rona lesz. Ezért a potom bérért kap a munkás két­szobás lakást konyhával, kamrával és kis kerttel. Ez a függetlenségi párt munkásbarát politikája. Nem is lesznek messze a kispesti és kő­bányai olcsó munkáslakások a műhelyektől és gyáraktól, mert az olcsó közlekedésről való gondoskodást nem hagyja a kormány a városháza uraira. A kormány a mostani vitel­dijak mély leszállítását követeli s ha Hűvös és Jelűnek urak erre nem hajlandók, gon­doskodni fog konkurrens közlekedési válla­latokról. Hat-tizezer munkáscsaládnak az épülő uj, szép, jó, olcsó munkáslakásokba költözése természetes hatással lesz a polgárság lakás­béreire is. Még Leitner Adolf demokratavezér házaiban is olcsóbbak lesznek a házbérek. A lakások túlzsúfoltságának csökkenésé­vel javulni fognak a főváros .egészségügyi viszonyai is. Ez a függetlenségi párt lakásügyi poli­tikája. Rovás. Nem elég magosak a budai hegyek. Még boldogult Halmos Jánostól maradt a város­háza uraira az az eszme, hogy meg kell magasítani a főváros környékének legmaga­sabb hegyét: a Jámoshegyet. Huszonhét méter magas kilátó tornyot emelnek erre a hegyre s erre van a fővárosnak 129.000 koronája. Nem sajnálnók ezt a 129.000 koronát, ha legalább oly magas lenne ez a torony, hogy onnan bele lehetne látni a városházi gaz­dálkodás titkaiba. * Feljegyezzük, hogy a »Népszava« junius 13-diki száma azzal fenyegetőzik, hogy Ma­gyarország szervezett munkássága meg fogja tanulni, mi a sabotage. ifi A császárt jubiláló Maróczy a prágai jubileumi sakkversenyen csak a hatodik helyre jutott a nyertesek között. Nem titkoljuk el kárörömünket. Miért nem megy Maróczy a császári pa­rasztok közé Csabára, a hol Achim András Wienbe küldött hódoló sürgönyökkel űzi a népbolonditást ? Pető Sándor »demokrata« országgyűlési képviselő szintén helyeselte azt a csabai táv­iratot, a mely arról szól, hogy az uralkodó adja meg az általános választójogot. Ilyen a népképviselő, ha demokratapárti. Kész lemon­dani a népképviselet törvényhozó jogáról is. Helyesen kiáltották közbe a csabai pa­rasztkongresszus hallgatóságának sorából: Kristóffy népe. Függetlenségi partéiét Budapesten. A II. kér. függetlenségi párt köre a községi szak­osztály megalakítására Seller László, Krancz Alajos, Szomjassy Géza, Pichler Károly és Németh József tagokból álló bizottságot küldött ki.

Next

/
Thumbnails
Contents