Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-11 / 19. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. sáról a belügyminiszternek jelentést tenniük és azt még sem jelenthetik, hogy — nincs mit jelenteniük. Dolgoznak tehát őszinte örö­münkre látható módon, és az első fontosabb lépés, mely a kérdésben történt, az, hogy a gázgyárak megváltásának tanulmányozására kiküldött 30-as bizottság csütörtökön tartott ülésen egyhangúlag azt az elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy a gázgyárakkal fenn­álló szerződés esel l eg es lo váb b i m egh ossza b- bitása iránti tárgyalásokat feleslegesnek tartja és a gázgyáraknak feltétlen megváltását ajánlja a közgyűlésnek. A kiküldött bizottság eme határozata hi­vatva van arra, hogy megnyugtatást keltsen még azokban a körökben is, ahol a gázgyá­rak megváltása iránt vajmi kis reménynyel voltak eltelve. A megváltás révén a fővárosra háramló nagy előnyök annyira a köztudatba mentek át, hogy mindenkit — a ki ma a meg­váltás ellen foglal állást, — bízvást a főváros érdekeinek ellenzőjeképen bélyegeznek meg. A megváltás kérdésében kezdettől fogva a mi lapunk a legradikálisabb álláspontot foglalta el. Ebben a mi álláspontunkban — melyet czikksorozatokban fejtettünk ki — csak megerősített bennünket a különféle szak­értők figyelmesen áttanulmányozott szakvé­leménye. Ezt előre kellett bocsájtanunk, hogy plauzibilissé tegyük azt az észrevételünket, hogy a harminczas bizottság határozatéit né­mi képen hiányosnak és felületesnek tartjuk. Mert mig egyrészről — igazságos tárgyilagos­sággal — meg kell állapítanunk a gázgyárak igazgatóságának azt a készségét, mely- lyel üzleti hiteles könyveit a fővárosnak a valódi adatok megismerése czéljából {elaján­lotta, másrészről nem értjük a bizottságnak azt a határozatát, mely szerint a könyvekbe való betekintésre nem reflektál. Hiszen eled­dig mindig szerették volna megismerni a hi­teles adatokat, de éppen a gázgyárak igaz­gatósága nem engedett betekintést üzleti könyveinek legtitkosabb berkeibe. Es ma, a mikor a kérdés akuttá válik, amikor mód­jában állana a fővárosnak — a közvélemény megnyugtatására is — a gyárak rentabilitáséit hiteles üzleti könyvekből kimutatni, a bizott­ság érthetetlen közömbösséggel az ajánlat fe­lett napirendre tér és semmi vágyódást sem érez arra, hogy alaikus közvélemény— és icle soroz­zuk a törvényhatósági bizottság túlnyomó töb­bségét— megismerje annak az üzletnek jöve­delme zőségét és a gázgyrtás eddigi üzleti kö­rülményei és alapjaitekintetében magának kellő tájékozást szerezzen. A főváros anyagi érde­kéről van szó, és közpénzek dolgában nincsen helye a büszkeségnek. Rovás. A demokrata párt felbomlásával meg- szünt-e városházi uralmuk? Olt hagyta-e őket a polgármester ? Dehogy. Bárczy polgár- mester az adókivető bizottságokba tuczatostul nevezte ki a demokratákat. * Szögezzük le Sándor Pálnak 1908. április 29-én a budapesti büntetőtörvényszék esküdt­szék termében eskü alatt tett következő vallomását: Mondhatom, hogy van tudomásom róla, hogy nemcsak ügyvédek, hanem más pol­gárok is vagyont szereztek maguknak fő­városi bizottsági tagságuk felhasználásával. Sok gazdag ember van Budapesten, a ki ily módon jutott vagyonhoz. Most is járnak a gázgyár részéről nem egyhez, tudomásom van róla és nagyobb összegeket kínálnak egyes bizottsági tagoknak azért, hogy a gázgyár meg ne váltassák. * A nagy pörnek nagy vesztese: Vázsongi Vilmos. Súlyosabb vereség érte őt Lengyel Zoltán elitéltetésével, mint az óbudai válasz­tással. Ezt ő el se titkolhatta. A mig védő­beszéde szónoki remek volt, addig a verdikt után való felszólalása zavaros kipkedés-kap- kodás volt. Kétségtelen, hogy a Polónyi elleni hajsza demokrata politika volt. A községi és országos demokrata politikusok hadjárata a függetlenségi párt ellen. Ezért való lapunk hasábjaira Yázsonyi nagy vereségének fel­jegyzése. Ezért örvendtünk mi azon a híren, hogy az Ítélet után Yázsonyi szinte könyezve lépett az Abbáziába. A nagy pörben az összeveszett egykori fegyvertársaknak egymáshoz való viszonya szembeötlően nyilatkozott. Vázsonvi, a hol csak tehette, csipkedte az uj demokrata tanukat, így Hűvöst (de mit szól ehhez Heltai ?) igy Jellineket (és ehhez mit szól Gál Károly?) Abban azonban Vázsonyival tartunk, hogy a fővárosi panama ellen nagy harezra készül. Sándor Pál leleplezéseinek a részletezését, a bizonyítását mi is követeljük. Halljuk az ódemokraták leleplezéseit az ujdemokraták panamáiról. Igazat kell beszélniök, hiszen jól ismerik egymást. Egy demokrata panama máris lelepleződött: Ez a fuvartelep igaz­gatójának 3900 forintos állásba való kine­vezése. * Szalay Mihály kézzel-lábbal kapálódzika gázgyár megváltása ellen. Mi ez? Talán üre­sedésben van egy igazgatói hely a gázgyár­nál? De hiszen Szalay Mihály sohase volt, nem is lesz törzsfőnök, ő tehát nem aspirál­hat a gázgyári igazgatóságra! Vájjon miért pártolja tehát a gázgyárat? Vájjon miért? Vájjon miért? Kossuth Ferencz törvényjavaslata a fő­város körnvékebeli helyiérdekű vasutak villa­mosításával első sorban a szegény embereken fog segíteni, olcsóbbá téve a lakást, a meg­élhetést. A szegény népen segít, természetes tehát, hogy nem tetszik a — Népszavának. Nem boldoggá kell tenni a szegény embert, hanem mennél elégedetlenebbé. Ezért nem tetszik Kossuth javaslata. A hétről. „Adókivető bizottsági tag“. Tudja-e Wekerle Sándor miniszter ur, hogy a fővá­ros közéletében, a fővárosi kortesvilágban, a főváros politikai életében, a fővárosi klikk­rendszer uralmában mit jelent e fővárosi adókivető bizottsági tagság ? E bizottság mű­ködése nem adókezelési, nem pénzügyi köz- igazgatási ügy, hanem párthatalmi tényező. A régi klikkek uralma ezen alapult. A minisz­ter messze van, de az adókivető bizottság ott van a szomszédban. Belenéz a háztar­tásunkba, a konyhánk fazekába, a Wertheim- szekrényünkbe, exisztencziákat lehet tönkre és segíthet előbbre. És Wekerle engedi, hogy e kortes adókivetők tovább is grasszáljanak, grasszálhassanak a mi kormányunk bizalmá­ból a mi függetlenségi polgárságunk meg­rontására és letörésére. Nagy-Budapest. Kossuth Ferencz keres­kedelmi miniszter egy kardvágással megol­dotta a fővárosi lakásínség gordiusi csomóját a környékbeli viczinálisok megvillamositásá- val. Kossuth törvényjavaslata megszabja a vileldij maximumát s a menetsebesség mini­mumát. Szentendre, vagy Czinkota félórányira lesz a fővárostól s ha ott lakunk: olcsóbban és közelebb lakunk a hivatalunkhoz, az üzle­tünkhöz, mintha a Zuglóban vagv a Zugli­getben laknánk. A fővárosi uj lakbérszabály­zatból, ha addig a régi klikkeket támogató y>koalicziós nemzeti kormány« áll fönn, két év alatt úgy sem lesz semmi, addig pedig ki kell épülnie Kossuth Ferencz villamos vi- czinálisainak. Politikai és közigazgatási szem­pontokból tervezték eddig a környékbeli falvak bevonásával a Nagy-Budapest megal­kotását. Kossuth Ferencz a távolság meg­szüntetésével megalkotja a Nagy-Budapestet, a melyben nem lesz lakásdrágaság. Ä választók figyelmébe! Figyelmez­tetjük a választókat, hogy' az országgyűlési képviselőválasztóknak 1909. évre készülő név­jegyzéke ellen, a mely most van kitéve reggel 9—12 óráig és d. u. 3—6 óráig az összes kerületi elöljáróságoknál közszemlére, május 15-dikéig lehet beadni felszólalást. Pünkösdi társasutazások Kirándulás az Al- dunára ; Orsóvá—Herkules-fürdő—Adaca)ech-ig. I. o. 150 kor., II. o. 120 kor. E kirándulás folytatóla­gos útiránya Belgrád—Sophia érintésével Konstanti- nápolyig és vissza, I. o. 4l'0 kor., II. o. 350 korona, mely összegben a teljes ellátás költsége is bennfog- laltatik. Jelentkezni lehet junius hó 1-ig a Magyar Utazási Vállalat r. t.-nál Bpest, VII., Erzsébet-körut 12., a hol programmokkal is szivesen szolgálnak. Nyilttér. Dr. meet. Blum Róbert fogorvos, lakik: VI. Andrássy-ut 9. I. em. Rendel 9—5-ig. Közgazdaság. A Közúti Vaspálya Társaság közgyűlése. A Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság április 19-én tartotta XLIII. évi rendes közgyűlését Jellinek Henrik m. kir. udv. tan., elnök-igazg. elnöklete alatt. A közgyűlésen 233 részvényes 35327 részvényt tett le. Elnök a jegyzőkönyv vezetésére dr. Gaszner Béla kir. közjegyzőt kéri föl és bejelenti, hogy a keres­kedelmi kormány képviseletében dr. Hegyeshalmy Lajos min. osztálytanácsos jelent meg a közgyűlé­sen. Az évi jelentés részletesen beszámol a lefolyt év üzleti tevékenységéről és az elért pénzügyi ered­ményekről. Az üzleti zárszámla szerint a rendelke­zésre álló tiszta nyeremény 3,663.566 korona 53 fdlér. Az igazgatóság javasolja, hogy ez összegből 119.998 darab részvény után az 5%-os kamattal együtt részvényenkint 26 korona és 8155 darab élvezeti jegy után darabonkint 16 korona, azaz 3,250.428 korona osztalékul fizettessék ki, a fenmaradó összeg a jutalékok levonása után uj számlára vites­sék át. A felügyelő-bizottság jelentésének felolvasása után dr. Oppler Emil és dr. Schäfer Zsigmond részvényesek tettek birálati megjegyzéseket az évi jelentésre vonatkozólag és néhány tételre nézve FEST,TISZTIT! Gyár és ioüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gvűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. leleíon 5S 45.

Next

/
Thumbnails
Contents