Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-13 / 15. szám

o FÜGGETLEN BUDAPEST. millió becsér lék után negyvenötezer korona. A dijszabás szerint negyvenötezer korona a munka­dija egy tizennyolczmillió korona értékű össze­tett természetű gyártelep részletes költségveté­sének, nem lehet tehát löbb a költségvetés átszámításának és korrigálásának a munkadija sem, akár egv ember, akár több végzi a munkát. A becslöbizottság a becsérték három száza­lékát számította föl. A díjszabás szerint az ér­ték három százalékáért hatszázezer koronát meghaladó összetett természetű gyárépületnél a következü munkát kell elvégezni: 1. A vázlatos terveket, a melynek dija O25°/0, 2. A tervezetet, vagyis az összes tervraj­zot, hogy annak alapján a költségvetés összes méretei megállapíthatók legyenek. Ennek a dija 0-6%. 3. Az egész részletes költségvetést, az ösz- szes munka méretével, mennyiségével, minősé­gével és egységárával. Ennek a dija 0’25%. 4. A munkatervet és részletes tervet, vagyis életnagyságban kell megcsinálni minden legki­sebb részletet, hogy annak alapján a munka az iparosnál megrendelhető legyen. Ennek a dija 0*8%. 5. A művezetést, vagyis közre kell működ­nie az építő szerződések megkötésénél, minden munka megrendelésénél s állandóan irányíta­nia és ellenőriznie kell a munka végrehajtását s ennek a dija 0-9%. 6. A felülvizsgálatot, vagyis meg kell álla­pítania a végzett munka mennyiségét, minősé­gét, végeznie kell a számlahelyesbitést és a végső leszámolást. Ennek a dija 0-2°/o­A mérnök-egyesület díjszabása alapján te­hát a bizottságot akkor illette volna meg a 3°/0> vagyis az általa kért 535.000 korona, ha egy tizennyolczmillió értékű uj gázgyárnak a terve­zésére és megépítésére kapott volna megbízást. Ez legalább öt évi állandó munka s még eb­ben az esetben is az irodát a bizottságnak kel­lett volna fentartania. Az iroda költsége pedig az egyesületi munkadijnak átlag hatvan száza­lékát emészti föl. Érdekes, hogy a bizottság hogyan számí­tott. Hisz ha még akczeptáljuk a képtelen fel­fogást, hogy külön-külön számíthatják föl a dijat, akkor sem illette meg a szakértőket több mint negyvenötezer korona. S úgy tudjuk, hogy illetékes helyről azt hivatalosan is tudat­ták a polgármesterrel. A bizottság azonban másként számított. Megállapította a gázgyár be­szerzési árát 24 millió koronában s rámondta, hogy ez költségvetés a melyért a szakértőknek jár fejenkint O25°/0, vagyis kerekszámban hatvanezer korona. Ebből a huszonnégy milliós beszerzési ár­ból egyszerűen levonta a bizottság az avulási százalékot s megkapta a becsárat, a tizennyolcz és fél millió koronát. Ezt az értéket uj költség- vetésnek vette a bizottság s a tizennyolcz és fél millió korona után újra fölszámította a (V26 százalékot vagyis negyvenhatezer koronát. Ter­mészetesen mindezt fej' nkint. Igazán még csak az hiányzott, hogy a bi­zottság minden szorzást és összeadást külön- külön számítson föl. Akkor lett volna igazán stilszerü az expensnóta. Ä budapesti függetlenségi párt — a magyar nemzeti bankért. A székesfőváros függetlenségi pártjának nagy­gyűlése az önálló magyar bank ügyében vasárnap délután folyt le a VI. kér. függetlenségi és 48-as kör Andrássy-uti dísztermében. Az összes kerületek függetlenségi pártjainak nagy küldöttségei töltötték meg a termet zsúfolásig. Megjeleni a nagygyűlésen Kossuth Ferencz és számos függetlenségi képviselő kíséretében is nagy fontosságú deklarácziót tett az önálló magyar bank melleik A nagygyűlés lefolyá­sáról adjuk a következő tudósítást: Végy órára volt a nagygyűlés kezdete hir­detve. de már jóval korábban megtelt közönséggel a VI. kerületi függetlenségi kör hatalmas díszterme. Ott láttuk Holló Lajoson kívül gróf Batthyány Ti­vadar. Szebeny Antal, Nagy Dezső, Batlagi Aladár, Bolzenhardt János, Óváry Ferencz, Szász József, Szathmári Mór, Markos Gyula, Laehne Hugó, Ba­konyi Samu, Horváth Gyula, Kubinyi Márton orsz. képviselőket, dr. Ghillány Mihály, Földiák Gyula, dr Mangold Ármin, dr. Láng Gyula, dr. Stark Andor kerületi pártelnököket, Almádi] Géza tanácsnokot, dr. Platthy György, Hegedűs János, Némái Antal, Steinhardt Antal, Minke Béla stb. fővárosi bizottsági tagokat, dr. Ballag Sándor és Jakab Sándor titkáro­kat és a székesfőváros függetlenségi polgárságának legelőkelőbbjeit. Holló Lajos megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv vezetésére dr. Hajós Jenőt és B. Virágh Gézát kérte fel Bejelenti, hogy Kossuth Ferencz másirányu el­foglaltsága miatt elkésve fog a nagygyűlésen meg­jelenni. Az önálló bank kérdésében kell ma állást foglalnunk. Hallatszanak hangok, a melyek veszedel­mesnek tartják az önálló magyar bankot. Ez a függet lenségi párt kardinális programmponlja, amely fölött ma tépelődni, habozni, kishitűség. A ki a függet­lenségi párthoz tartozik, annak tisztában kell lennie a párt prograrumjával. A függetlenségi pártnak csak az lehel tagja, a ki annak programmját becsülettel vallja. A nagy veszélyek, melyeket újabban hangoz­tatnak, megvannak, ámde az egyéni érdekek és önzé­sek kapcsán. A kik az önálló bank ellen varinakT azok mind az egyéni érdek szférájába tartozó egyé­nek. Ezzel tisztában kell lennünk. A külön magyar bank ez utóbbiak szerint megnehezíti a megélhetés^ drágává teszi a pénzt stb. Hát eddig mik voltak okai a nehéz megélhetésnek, a pénz drágaságának? Az igazság az, hogy éppen ennek ellenkezője fog meg­valósulni. A mai szónokok behatóbban fognak e kérdéssel foglalkozni. O csak néhány észrevételt akar tenni. A bankkérdést most meg kell oldani. Kezdje meg a függetlenségi párt e terén programm- jának megvalósítását Erre kötelezve vannak, mert többségi párt, másrészt azért, mert más pártnak a támogatására e kérdésben nem számíthat. Ha nem csináljuk meg a bankot, ez bukását jelenti a függetlenségi pártnak. Csak a függetlenségi párt­tal együtt bukhat meg az önálló magyar bank ügye. Kossuth Ferencznek nagy érdeme, hogy a ki­egyezési tárgyalásokból kikapcsolták az önálló bank kérdését. Ha Kossuth egymaga meg tudta védel­mezni a maga álláspontját, az egész ország egy­hangú megnyilatkozásával szemben nem fog akadni ember, a ki az ügyet elárulni engedje. Kossuth meg­jelenése ott bizonyítani fogja, hogy vezére a nem­zetnek. de a függetlenségi pártnak is. Küzdelmük nehéz, de nagy munkájukban a fővárosi független­ségi párt támogatását szívesen veszik. (Hosszantartó lelkes éljenzés ) Nagy Dezső vette át ezután a szót, hogy elő­adói beszédét megtartsa. A nemzeti bank megalko­tásának küszöbén a polgárok körében is el kell hangzaniok azoknak a meggyőződéseknek, melyek bennünket kitűzőtI czélunkhoz vezetnek. A sajtó nagy része, a politikusok nagy kontigense nem tesz egyebet, mint elriaszt az önálló bank megvalósulá­sából. Meg kell ma mutatnunk, hogy rémitgetések- től meg nem ijedünk. Az osztrák-magyar bank 90 évvel ezelőtt alapitlatott. Azóta meg — tehát 90 év alatt mindössze alig másfél évig volt a bank abban a helyzetben, hogy készfizető volt. Közel egy századon át nem tudta e ban* a készfizetéseket fel­venni. Elmondja részletesen a közös bank történe­tét és rámutat arra, hogy Magyarország érdekei e banknak mindig Hekuba volt. Osztrák érdekek szol­gálatában élt és él. Részvényesei csaknem kizárólag osztrákok Minden ize és porczikája osztrák érdeket szolgál. Törvény szerint is Bécs a székhelye. Ettől a banktól nem várhatjuk el, hogy kötelességeit velünk szemben érvényesíteni fogja. Már Széli Kálmán ki­jelentette pénzügyminiszter korában, hogy a magyar pénzügyek rendezését csak önálló magyar bank felállitása által érhetjük el. Ha Széli Kálmán' akkor lelelőssége teljes tudatában ezt kijelentette, legalább is érthetetlen mai álláspontja. Vagy álljon elő Széli Kálmán és álljon helyt azért a nyilatkozatért, melyet pénzügyminiszteri minőségében telt. Az osztrák- magyar bankhoz bizalmunk többé nem lehet. Csak bizonyítani akarta, hogy a mai aggályoskodók rém­képeket testének elénk. A kik azt tartják, hogy az önálló magyar bank a mai közös bank mellett meg nem állhat, azok egyáltalán nem ismerik a bank­kérdést. Ekkor érkezeit a terembe Kossuth Ferencz, kit perczekig tartó viharos Lapsokkal és éljenzések­kel fogadtak. Nagy Dezső melegen üdvözli Kossuthot, majd folytatja beszédét. Az önálló magyar jegybank ügyé­ben előljárt Kossuth Ferencz — az ő példáját kell nekünk követnünk, az ő nyomán kell nekünk halad­nunk. Beterjeszti a következő határozati javaslatát • A székesfővárosi függetlenségi párt nagy­gyűlése határozalilag kimondja, hogy az önálló magyar nemzeti jegybanknak felállítását, mint a függetlenségi pártprogram egyik leglényege­sebb pontjának megvalósítását az ország önálló és szabad gazdasági fejlődésének érdekében kö­veteli. Ilyen értelemben az országgyűlés képvi­selőházához kérvényt, a kormányhoz pedig fel- terjesztést intéz, a melyben kéri, hogy az osztrák-magyar banknak 1910. évi deczember hó 31-én lejáró szabadalma többé meg ne hosz- szabbitassék és hogy a törvényhozás és a kor­mány sürgősen tegye meg a szükséges elő­munkálatokat a magyar nemzeti jegybanknak 1911. évi január hó 1-én való létesítése tár­gyában. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) A nagygyűlés jelenlevő tagjainak hangos kí­vánságára felszólalt Kossuth Ferencz kereskedelem­ügyi miniszter is, a ki a következő beszédet mon­dotta : T. Polgártársaim! Buzdítani jöttem önöket arra, hogy az önálló magyar nemzeti bank fel­állítása érdekében érleljék és erősítsék meg a közvéleményt és oszlassák el a kételyeket ott, a hol ilyenek esetleg felmerülnek. Örömmel lá­tom, hogy erre a buzdításra nincsen szükségük. (Lelkes éljenzés és taps.) T. Uraim / Igen természetes, hogy mivel tényleges miniszter vagyok, nehéz a helyzetem és annak folytán bővebb nyilatkozatokba je­lenleg nem bocsátkozhatom. De önöknek is meg kell gondolniok azt, hogy az ország bizo­nyos feladatok teljesítése előtt áll, ezeket kell elsősorban teljesíteni és csak akkor lehet áttérni az önálló magyar nemzeti bank létesítésének kérdésére. (Igaz ! Úgy van!) Jól tudják önök, hogy a kormány a magyar koaliczióból alakult, hogy ez a koaliczió bizonyos kötelezettségeket vállalt el az uralkodóval és a nemzetlel szemben és hogy ezeket a kötelezettségeket teljesítenie kell, hogy sem az uralkodó, sem a nemzet bizalmát el ne veszítse. (Élénk helyeslés.) Mindezt azért bocsátottam előre, mert a különben igen he­lyes határozati javaslatban azzal a kéréssel for­dulnak a képviselőházhoz, hogy a kormány azonnal lásson hozzá a magyar nemzeti bank megvalósításához. Jól megfontolandó az a tény, hogy ehhez csak akkor láthat hozzá a kor­mány, a midőn egyrészt kívánja a politikai czél- szerüség, másrészt eljön annak a törvényes ideje. (Élénk helyeslés.) Ezeknek megállapítása után konstatálni kí­vánom, hogy a magyar önálló jegybank felál­lításának semmi törvényes akadálya nincs, (Hosz- szantartó éljenzés és taps), hogy ez a független­ségi pártnak egyik sarkalatos programmpontja, a melyet megvalósíthat akkor, ha a magyar törvényhozás akarata ilyen irányban nyilvánul meg. (Éljenzés és taps.) Igaz, hogy nagyon tiszteletreméltó helyről nehézségek gördülnek ez eszme megvalósítása elé, még pedig azért, mert féltik a nemzetei azon rázkódtatások- lól, a melyek nézetük szerint a magyar nem­zeti bank felállítása esetén hiteléletünk terén bekövetkezhetnének. l)e t. uraim és barátaim, én magam e rázkódtalásoktól nem félek és nem féltéin az országot, (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) mert az ilyen rázkódtatásoknak a lebe-

Next

/
Thumbnails
Contents