Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-06 / 14. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. korona kellemesebb, mint hetvenezer, kivált ha az én zsebemben van. Es mégis, aligha ildomos dolog, egy szakelőadás keretében és ürügye alatt a százötezres igazságot vitatni, sőt előre hirdetni, hogy a szakelőadást a másik megbántott és megrövidített becsüs folytatni fogja. A fővárosi vizmüigazgató mérnök-körök­ben elsőrangú szaktekintély gyanánt szerepel. Igazán kár ezt a tekintélyt és hírnevet sorom­póba állítani egy számbeli diíferenczia, egy mínusz vagy plusz igazolásáért, melynek vég­eredménye a kiváló mérnök tehát matemati­kus saját zsebében csendül meg. Mert akár­hogy végződik is a gépészmérnök urak szemé­ben a Kajlinger ur analitikus levezetése, bármely korrekt legyen is matematikai szem­pontból az ő igazolása, nem szabadulhatunk attól az impressziótól, hogy a vizmüigazgató ur olyasvalamit tett, a mit csak DeákFerencz hires szabályával lehet jellemezni: Megtenni lehet, de nem illik. Mert ha a szakértői honoráriumról való lemondásának az indoka tényleg az ügy nyilvános pertraktálása volt — a minthogy ily komoly férfiúnál ezt a motí­vumot kétségtelenül el kell fogadni ■— akkor nagy következetlenségbe esett bele, saját maga folytatván a nyilvánosság előtt ezt a per- traktálást; még pedig nem is a megkíván­ható őszinteséggel és nyíltsággal, hanem a gázkérdés igen érdekes, igen szakszerű, igen tanulságos ismertetésének a keretében. Kajlinger és Forbát uraknak igazán nagy hálával tartozik a budapesti közönség, ha alapos és szakszerű ismertetésükből a gáz­kérdés minden oldalát és részletét megis­meri. Ezért csak mentői több előadást és felolvasást erről a témáról! De azt az egyet elvárhatja ez a közönség: ne hívják fel bíróul a vitás szakértői honorárium kérdésében. Először is a nagyközönség ehhez nem is ért, másodszor pedig a polgárság széles réte­gei mindig sokalni fogják azt a százötezer koronát, a mit más kap. Egy plebiszcitum — fogadni mernék — még az ötvenezer koro­nát is sokalná. És éppen azért jó lesz az egész hono­ráriumkérdést benn, a városháza falai kö­zött elintézni, a gépészmérnöki kar és a Mérnök és Epitészegylet intervencziója nélkül. Andrássy. tőgyre jobban domborodik a hatvanhetes pártok törekvése, hogy a koaliczió szép nap­jainak elmúltával necsak a függetlenségi pár­tot, hanem egyáltalában a függetlenségi törek­véseket a kátyúban hagvják. A múlt és jelen sok fondorkodásának a nyitját, a titkos rugóját megtalálhatjuk, ha ezt a törekvést figyelembe veszszük. Sem az önálló vámterület, sem az önálló nemzeti bank, sem a magyar hadsereg nincs bent a hatvanhetes pártok programmjában. Ezért felelt meg a hatvanhetesek politikájá­nak a függetlenségi párt minden gyengítése, ezéi t néznek eltitkolhatlan kárörömmel a függetlenségi párt egységének megbontására irányuló minden kísérletet. Ezért volt a Po- lónvi hajsza, ezért a függetlenségi párttal tartó horvátokkal való összegabalyodás, ezért a nemzetiségiekkel való viszálykodás szitása, ezért Kossuth ferencz suttyomban való pisz- kolása s a Kossuth név gyalázásán való mulatozás. Ezért Lengyel Zoltán az Andrássy kedvencze. * A függetlenségi pártnak komoly törek­vése elé, hogy 1911-re felállítsa az önálló nemzeti bankot, az első akadályt Andrássy pártja gördítette. Az alkotmánypárt kötött bele a bankbizottságösszehivóinak szövegébe, hogy miért merték azt az önálló bank előkészíté­sére kiküldött bizottságnak nevezni. Márczius 27-ikén Andrássy a Ház folyo­sóján nyíltan kibökte, hogy a bank-kérclést — a választójog reformja utánra kívánja hagyni. Kortesfogásnak is nagyszerű az önálló bank ellenségévé tenni a szoczialistákat. Bi­zonyára már legközelebb olvashatni fogjuk, hogy a függetlenségi párt azért sürgeti az önálló bankot, hogy halaszgassa az általános választójogot. Andrássy úgy látja a dolgot, hogy az önálló bank kérdésének felvetése válságot fog okozni. Ezt a válságot kívánja a választási reform utáni időre hagyni. Persze ez is egy- gyel több ok volna arra, hogy az udvar szembeszálljon a függetlenségi párttal s eltá­volítsa a kormányból. Andrássvék politikájának nagyon meg­felelne, ha a hatvanhét restaurálására irányuló törekvésükben segítségükre lenne az udvar s az általános választási jog megszavazása után következő kormányválság tisztán hatvan­hetes kormány alakításával végződnék s az uj választásokat 67-es kormány vezetné. * Várjuk bizalommal Andrássytól a fővá­rosi törvénynek revízióját. Rovás. Megérkeztek a fókák! Ezt hirdeti a Buda­pesti Allatkert a főváros czimerével ellátott plakátokon. Megkésett a főváros ezzel a hir­detéssel. Ha egy-két héttel előbb teszi közzé, talán együttmarad a demokratapárt. * A VIII. kerületi kör helyiségében szobrot állít Novák Sándornak. Kanovics apátplébános képe alá helyezi azt el. * Ki emlékezikméga Józsefvárosban Vargay Ferencz ügyvédre, a Tisza Kálmán korszak egyik főkortesére, józsefvárosi vezéremberére. A VIII. kerületi körnek egyik főalakja volt. De még életében halt meg s nem kapott a fővárosi tanácstól diszsirhelvet. * A szemeteskocsik ellenőrzésére a fővá­ros tanácsa rendőri segítséget kér. Nincs Bodának annyi rendőre, hogy a városháza valamennyi szemetesládáját és kocsiját ellen­őrizhesse. * Kajlinger Mihály a gézgyárról szóló fel­olvasásában a többi közt azt mondotta, hogy a gázgyárnak haszna most Ausztriába megy s nálunk csak a morzsái maradnak meg, Talán Morzsányit akart mondani. Hogy 10—12.000 forint évi fizetés bizony nem morzsa, arról tanúskodhatnak: Morzsányi. Radocza, Kollár és Heltai. Ki az a most sokat emlegetett lord Avebury ? Bizonyosan a trieszt-budapesti gáz­gyár londoni helyi képviselője. Függetlenségi pártélet Budapesten. A főváros és az önálló bank. A főváros összes kerületeinek függetl. pártja a nemzeti bank kérdésében való állásfoglalás czéljából április 12-én, virágvasárnapján d. u. 4 órakor nagy­gyűlést tartanak. Az előkészületek megbeszélése czéljából a „Fővárosi függetlenségi és 48-as párt" központi választmánya szerdán este látogatott ér­tekezletet tartott a VI. kerületi függetlenségi kör Andrássy-uti helyiségében. Az elnöki széket Holló Lajos foglalta el, a jegyzőkönyvet B. Virágh Géza vezette. A választ­mányi tagok sorában megjelentek : Ballagi Aladár, Nagy Dezső, Lovászy Márton és Szebeny Antal or­szággyűlési képviselők, továbbá Platthy György dr., Seffer László, Ilahóthy Sándor, Mangold Armin dr.. Lángh Gyula, Starck Andor, Pálsch József, Tompa Antal és Pollák Lipót kerületi pártelnökök, vala­mint Hegedűs János dr., Papp Vilmos dr., Berzeviczy Kristóf, Raj báty Győző, Re féld Antal, Viroszlek Győző dr., Várkonyi Oszkár dr., ifj. Farkas Gyula dr., Hrnska János. Rólh Manó, Piazza Viktor, Majthényi Imre, Kohn Gábor, Bródy Lajos, Virágh Géza, Pár­tos Gyula, Tálos Pál, Könnöczi Zoltán dr., Gebhardt Károly dr., Friedländer Mánó dr. és mások. Napirend előtt Pollák Lipót indítványára elha­tározta a választmány, hogy az egyes szakminisz­tereket felkéri, hogy a vezetésük alatt álló intézmé­nyek szükségleteinek beszerzésénél és a munka­teljesítmények kiadásánál elsősorban a kisiparosok vétessenek figyelembe. Ezután a választmány beható tanácskozás után megállapította, hogy a nemzeti bank mellett mani- fesztáczió tárgyában április hó 12-én délután 4 órára a terézvárosi függetlenségi kör dísztermébe nagy függetlenségi népgyülést hívnak egybe, a melyen való megjelenésre felkérik a függetl. párt nagyérdemű vezérét, Kossuth Ferenczet is. A nagygyűlésen Holló Lajos orsz. képviselő tartja az elnöki megnyitó be­szédet, utána Nagy Dezső orsz. képviselő, mint elő­adó beterjeszti a határozati javaslatot, majd Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter, az országos függetlenségi párt vezére teszi meg nagy érdeklő­déssel várt nyilatkozatát a bankügy kérdésében. Végül a polgárság részéről Kohn Gábor és Platthy György dr. fognak felszólalni. A népgyülés előkészítésére vonatkozó ügyek megbeszélése után Várkonyi Oszkár dr. szóvátette a 36-os választmány ügyét, melyre vonatkozólag Platthy György dr. kijelentette, hogy az csupán elő­készítő bizottság jellegével bir és határozatokat egy­általában nem hozhat. Ebben a tekintetben lénye­gesen különbözik a régi 45-os bizottságtól. Tompa Antal, Szebeny Antal, Gebhardt Károly dr. és Hahóthy Sándor hozzászólása után Holló Lajos elnök kifejtette, hogy ebben a kérdésben most még nem lehet bírálatokba bocsátkozni. A bizott­ságban résztvevő függetlenségiek bizonyára a füg­getlenségi párt javára fognak ott működni. Csak attól óvjuk őket, hogy a régi klikket feltámadni ne engedjék. Több belső üg'y megbeszélése után elnök a tanácskozást berekesztette. Fektor Ferencz emlékezetének ünneplése. A zuglói függetlenségi és 48-as pártkör szombat este Bosnyák-utczai helyiségében hálás kegyelettel adó­zott elhunyt elnökének : Fektor Ferencznek. A nagy emberbarát, a függetlenségi elvekért évtizedeken har- czoló és általános tiszteletnek örvendő vezető ember érdemeit Hamar István ev. ref. teológiai akadémiai tanár, a zuglói függetlenségi és 48-as pártkör elnöke méltatta, kinek beszéde közben lehullott a lepel az | elhunyt arczképéről, melyet Biikkerti Mariska, a festészeti akadémia tanítványa, Bükkerti Gusztáv tanító leánya festett. Az estélyen többen szólaltak fel, melyek közül kiemelkedő: Köpesdy Sándor, Biikkerti Gusztáv, Keresztesi Samu, Halász Róbert, B. Virágh Géza a VII. kér. függetlenségi és 48-as pártkör titkáráé, ki a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör nevében Verner Jenő jegyzővel vett részt a szép és kegyeletes ünnepéljen. A Saskör igazgatóválasztmánya Hahóthy Sán­dor helyettes-elnök elnöklete alatt rendkívüli ülést tartóit, melyen lelkesedéssel elhatározta, hogy belép a fővárosi függetlenségi körök központi választmá- nyába. A választmányba kebeléből tiz tagot küld ki, a kiket a husvét után tartandó újabb ülésen fog megválasztani. Az ülésen jelen volt Polónjd Géza, a Saskör elnöke is, a kinek indítványára azt is elha­tározták, hogy a fővárosban e hó 12-én az önálló nemzeti bank érdekében tartandó nagygyűlésen résztvesznek egy száztagú küldöttséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents