Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-30 / 13. szám
2 nesen, a fővárosi hivatallal járó mellékes kötelezettségképen ez az igazgatóság úgy funkczionáljon, a mint azt az üzleti érdek megköveteli. Ez az ingyenesség feltétlenül bürokratikus fóruma fogja degradálni az igazgatóságot, a mely hivatalos nehézkeséggel viszi majd az ügyeket és egy jó bankvezetőség kellékei közül egyedül csak a lelkiismeretességet és pontosságot fogja szem előtt tartani, nélkülözvén az üzleti éleslátást, a gyors iniciativát, a pénzpiacz mindenkori változásainak szemmeltartását és pillanatnyi kiaknázását. Hasztalan helyezkedünk az önzetlenség és hivatali kötelesség nemes álláspontjára. A községi takarékpénztár is üzlet, a melynek mentői jobb eredménye számokban jut kifejezésre. Az eredmény mentői kedvezőbb voltához anyagi érdekeltséggel kell hozzá fűzni ennek az üzletnek kezelőit, a mi nem jelent egyebet, mint azt, hogy az igaz- J gatóságot az üzleteredmény nagyságához mért j díjazásban kell részesíteni. Egy másik aggályunk az alapszabály tervezetével szemben az, hogy a községi takarékpénztárat minden üzemtőke nélkül kon- templálja. Ez a községi takarékpénztár működését nagyban hátráltatná. A múlt esztendő pénzügyi válsága beigazolta, hogy saját tőke nélkül üdvös üzleti tevékenységet pénzintézet ki nem fejthet. Valamelyes tőkére az üzlet megkezdéséhez okvetlenül szükség van, mert ez a tőke képesíti az intézményt ama bizonyos gyorsabb és szabadabb mozgásra, a mely nélkül fentiek szerint nehézkes, bürokratikus hivatal marad. A betétek beérkezését megvárni és mindenkor e betétek nagyságához kötni a g}rümölcsözésre kínálkozó alkalmak kihasználását oly megszorítását jelentené a takarékpénztár működésének, a mely nagyban bénítaná a munkáját. Mindezeknél fogva az alaptervezettel szemben feltétlenül szükségesnek tartanók. hogy a községi takarékpénztár legalább is 2 millió korona üzemtőkével induljon meg, melv az évek folyamán esetleg törleszthető volna. Az egyes üzletágak közé okvetlenül felveendőnek tartjuk a kézi zálogüztetie, már csak azért is, mert az ezirányu állami és magánvállalati intézmények e téren valóságos uzsorakamattal dolgoznak, melynek lényeges olcsóbbitása mellett is a községi takarék- pénztár még mindig szép haszonra tehetne szert. A szegény lakosság pillanatnyi apró hiteligényeinek olcsó fedezése oly specziális feladata a községnek, mely elől modern városi közigazgatás ki nem térhet. Az igazi, közérdekű »mont de pietéa, a szegénv népesség bankárja: az olcsó zálogház nálunk még nincs meg. A községi takarékpénztárnak fel tétlenül meg kell csinálnia. dr. b. á. A városházi többség uj szervezete. A boldogult 45-ös bizottság helyett 36-os bizottság czimén készül megalakulni a városházi uj többségnek szervezete. A 45-ös bizott- ság oly népszerűtlenné, a közvélemény előtt <% gyűlöletessé vált, hogy a 45-ös név használatától ijedt gondossággal óvakodnak s az egyes kerületeket nem mint a múltban öt tag, hanem csak négy tag fogja képviselni az uj uralom központi szervezetében s igy a név nem 45-ös, hanem 36-os bizottság lesz. Nem a névben, nem a számban, hanem a klikk-szervezetben volt a hiba. A klikk-uralomban, a mely lenyűgözte a polgárság szabad akaratát. A 36-os bizottság megalakulása még nem végleges, még ezután fognak határozni a terv felett az egyes kerületek. De arra nézve, a mi a tervezetből eddig kiszivárgott, meg kell már most tenni észrevételeinket. Nem lesz egészséges a közre nézve, nem lehet üdvös semmi olyan alakulás, a mely a fővárosi függetlenségi pártot, mint a fővárosi polgárság nagy többségének képviseletét el- nyomja s ezért a függetlenségi párthoz tartozó bizottsági tagoknak első sorban együttesen kell szervezkedniök a városházi alakuló uj többség mellett, s annak központi (36-os bizottsági) szervezete mellett. Egyetlen egy kerület függetlenségi párti bizottsági tagjainak sem szabad résztvenniök oly szervezetben, a mely valamely más kerület függetlenségi pártját eltiporja. Az uj többség megalakítása végett a magukban kisebbséget képező függetlenségi biz. tagoknak a dolog természete szerint bizonyos kapcsolatba kelllépniök más párti bizottsági tagokkal. De csakis oly feltétel mellett, hogy ez a kapcsolat, ez az uj szervezet nem fog elnvomólag elhelyezkedni egyetlen egy kerület függetlenségi pártjával szemben sem. Például az első kerület vagy a belváros függetlenségi városatyáinak nem szabad ahhoz segédkezet nyujtaniok, hogy eltiporják az Erzsébetvárosnak vagy a Lipótvárosnak a közgyűlésen nem képviselt függetlenségi pártját. Nem szabad ahhoz segédkezet nyujtaniok, hogy megakadályozzák a csekély számú második kerületi függetlenségi bizottsági tagok abbeli törekvéseit, hogy a második kerületet érintő dolgokban e kerületnek függetlenségi párti politikai jellege el ne homályositassék. Nagyon különösnek kell találnunk azt, hogy a tervezett 36-os bizottságban a most már kisebbségben levő óbudai demokraták épugy kél taggal lesznek képviselve, mint az óbudai bizottsági tagoknak Botzenhardt elnöklete alatt szervezkedett uj többsége. Ha a kisebbségben levő óbudai ódemokraták a 36-os bizottságban két helyet kapnak, miért nem kapnak két helyet a második kerületi függetlenségiek is? Az óbudai ódemokraták különben előreláthatólag a terézvárosiak példájára a terézvárosiak határozatából nem fognak résztvenni az uj központi szervezetben. A terézvárosi ódemokraták népszerűségüket azzal akarják visszaszerezni, hogy megmaradnak ellenzéknek s nem mennek az uj szervezetbe. Tiltakoznunk kell különben e kérdésnél is ama tarthatatlan felfogás ellen, hogy a községi ügyek intézéséből ki kell zárni az országos pártpolitikát. A törvénvhatóság nemcsak közigazgatási, hanem közjogi fórum is, politikai feladatokkal. És ha még mentegetni, magyarázgatni lehetne ezt a felfogást, hogy helyi dolgokat nem kell országos pártpolitikai szempontokból elintézni, ezt az elméletet semmikép sem szabad akkép formulázni, hogy a községi dolgok intézéséből ki kell zárni a fővárosi függetlenségi pártot, a kerü- leti függetlenségi pártokat, mert ez annyit jelentene, mint a fővárosi polgárság többsége akaratának kizárása. Ha ezt az akaratot figyelembe nem veszik, újra a régi klikkrendszer támad fel s a demokrata cseberből a klikkuralom vedrébe esünk. ( C * Eddig bejelentették a kerületközi bizottságba az I. kerületből Hegedűs Jánost, SzeFÜGGETLEN BUDAPEST. _________ be nv Antalt, Platthy Györgyöt és Perczel Bélát, a III. kerületből Botzenhardt Jánost és Stern Józsefet. Két helyet átengedtek a kisebbségnek, de ha az nem akar belemenni a dologba, még két tagot fognak jelölni. A IV. kerületből Boros Somát, Hahóthy Sándort, Preyer Hugót és Kunz Jenőt, a VIII. kerületből Császár Jenőt, Heltai Eerenczet, IIü vös Józsefet és Simonovics Bélát, a IX. kerületből Springer Eerenczet, Hecht Ernőt, Tóth Lászlót és Földváry Imrét. nbből kitünőleg a függetlenségi többségi kerületek méltányosan bánnak el a kisebbséggel, de nem igy ellenfeleink. Az óbudai függetlenségiek Botzenhardt mellé vették a volt szabadelvű Stern Józsefet, a ki különben a legutóbbi képviselőválasztásnál a függetlenségi jelöltre szavazott, a belvárosi Sasok három függetlenségi mellett a nem függetlenségi Kunz Jenőt is kiküldték, de már a józsefvárosiak nem gondoltak Madary Gáborra vagy a VIII. kerületi kör valamely más függetlenségi tagjára. ff. Rovás. Valami bűzlik . . . a gázgyárban. Régi igazság ez s mégis olykor-olykor feltűnést kelt. Oly kor-olykor nagyon is megüti az orrunkat. * Azt mondja valamelyik régi álmoskönyv, hogy püspöknek lenni jó dolog. Ha Kollár Lajos irodalommal (legalább álmoskönyvcsi- nálással) foglalkoznék, bizonyára azt irta volna, hogy gázgyári igazgatónak lenni jó dolog. Hát még szakértőnek! * Minek kell a szakértőknek pénz még a várostól is 2 * Hieronymi, a mikor a gázgyár szakértője lett, lemondott a fővárosi bizottsági tagságról. Tisztességes eljárás. De ő nem mondott le a szakértői díjról. Természetes dolog. Nagy tudása és a gázgyár érdekében való munkája honoráriumot érdemel. 0 levonta a konze- kvencziákat a gázgyár érdekében való sze> repváll alásáért. * Vájjon mi lehet a véleménye Hieronymi- ről Radoczának, Heltainak, Kollár Lajosnak? A gázgyár dúsan fizetett alkalmazottai, helyi képviselői ők, de azért a gázgyár megváltásáról tárgyaló fővárosnak törvényhatósági bizottsági tagjai. És vájjon mi lehet a Hieronymi véleménve ezekről az urakról? * Oly nagy a gázgyár bűze, Andrássy Gyula gróf belügyminiszteri orrához még se jut el. különben nem késedelmeskednék a fővárosi törvény revíziójával. ❖ Ha a gázgyár kérdésében becslő szakértőkön kívül még más szakértőkre is lesz szükség, azokat külföldről fog kelleni hozatni. Vagy Dániából vagy Panamából. * Megfogyva bár, de törve nem él — demokrata a városházán. Ugv látszik az ódemokraták és az Andrássy közötti barátság mégis csak oszlik, foszlik, mert Szalay Mihály az ódemokrata szerkesztő »ihellékhelyiségpolitikánúk« nevezi gróf Andrássy politikáját. Hát ebben Szalay Mihály igazán szakértő. A mikor Polónvit a legdurvábban támadta, mégis ott járt Polónyi minisztériumának mellékhelyiségeiben s a mikor
