Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-23 / 12. szám
o fognak a 67-es főispánok), az csak a nemzeti szuverenitás érvényesülése. Ez nvilt őszinte beszéd. A kérdés csak az, hogy őszinte-e az a vigasztalásuk, hogy abban az időben is, »a mikor a függetlenségi párt önállósági törekvéseinek szünetelni fog kelleni«, a 67-es átmeneti kormányzás alatt, a mikor a 67-esek »a királyival való teljes összhangban« fogják végezni »az igaz parlamentarizmusnak, a nemzet többsége megnyilvánulásának előkészítését«, »nem fogják soha megszakítani a kapcsolatot mai fegyver- barátaikkal«, vagyis velünk, a függetlenségi párttal. Vájjon minőnek képzelik ezt a kapcsolatot? Mi a többségről leszorított függetlenségi párt fentarthatnók-e a fegyverbarátságot azzal az alkotmánypárttal, a mely Fehérvárv-féle alkotmányellenes kormányzásra vállalkoznék, hacsak átmenetileg is? Az országos függetlenségi pártnak szólnak Szivák Imre »vigasztaló, megnyugtató« szavai De mit szóljunk hozzá mi fővárosi függetlenségiek, a kiken első sorban fogja az átmeneti 67-es kormány megpróbálni a »nemzeti szuverenitásnak olyan érvényesülését«, a mely »egyes pártok időbeli programmját áttöri. a mely nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy »a nemzet felfogása időről-időre azon kérdések kezelése tekintetében, a melyeket a függetlenségi párt maga elé tűzött, változás, módosítás elől mentesítve nincsen«. Szivák látja előre, hogy (az átmeneti 67-es főispánok segítségével) a nemzet felfogása módosulni fog. Kis ezt a módosítást első sorban rajtunk fővárosi függetlenségiéken fogják demonstrálni. Ez a fővárosi függetlenségi párt jövője ha talpra nem áll, ha cserben hagyná az országos függetlenségi párt. Függetlenségi pórtelet Budapesten. A II. kér. függetlenség i 48-as párt köre már- czius 22-én d. u. tartotta Korvin-tér 2. sz. a. helyiségében első rendes évi közgyűlését. Rajháthy Győző főtitkárnak évi jelentéséből közöljük a következőket: Midőn a II. kér. függetlenségi 48-as párkör mai első évi közgyűlésén az elmúlt évről beszámolunk, lehetetlen föl nem idéznünk azokat a körülményeket, melyek körünk megalakulását közvetet- lenül megelőzték és azt sürgették. Ismeretes a közgyűlés tagjai előtt az az örvendetes politikai áramlat, mely az 1905. január 26-iki országos választások alkalmával a nemzetet magával ragadva a 48-as eszméket jelölte ki a jövő boldogulás utjául. Ez az áramlat nem hagyta érintetlenül a mi kerületünket sem, melynek polgársága mintegy ki akarva köszörülni azt a csorbát, melyet az általános választások gyászos eredménye ütött a kerület politikai tisztességén — diadallal szerezte meg a kerület számára az alkotmányos korszak óta először a függetlenségi zászló győzelmét. Ezen a helyen, a hol a leplezetlen valóság föltárása köteles tisztünk, be kell vallanunk, hogy egy perczig sem áltattuk magunkat abban a téves hitben, mintha ez az erőszakos nyomás alatt fellángolt hazafias érzés megnyilatkozása a kerület számára a függetlenségi zászló győzelmét állandósította volna. Éreztük és tudtuk hiszen a múltak tapasztalatai és a kerület viszonyainak alapos ismerete megtanított reá minket — hogy a régi gyenge szervezet mellett hosszú időre biztosítani elvének uralmát alig lehet. Ez a tudat keltette föl bennünk azt a kötelességérzetet, hogy a kerület függetlenségi polgárságát tömöritsük és egy egészséges, életképes j pártkör szilárd keretében organizáljuk. Szervezetünk kezdetleges volta és erőink helyes ismerete egyrészt lehetetlenné tette, de másrészt vissza is tartott attól, hogy erőinket felülmúló nagyobb politikai vagy társadalmi akczióban kezdeményező lépéseket tegyünk: részvételünkkel, hozzájárulásunkkal és szavunkkal azonban csatlakoztunk minden olyan mozgalomhoz, mely pártelveinknek, a magyarság ügyének vág}’ a társadalom nagy érdekeinek istápolását czélozta. így beléptünk a fővárosi pártszervezeteknek „Fővárosi Függetlenségi Párt“ néven megalakult központi szervezetébe, melynek tanácskozásain a választmány által kiküldött 10 tagunk által részl- vettünk. Megjelentünk a kerületekben havonta fölváltva tartani szokott u. n. kerületi pártvacsorákon és évkönyveinkbe büszkeséggel jegyezhetjük föl a november 21 -iki napot, midőn az összes fővárosi kerületek függetlenségi pártjait pártunk vendégéül látta s a mely alkalommal gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter nagy jelentőségű politikai nyilatkozataival kerületünket politikai fórummá emelte és pártunk létének megadta a hiányzó politikai szankeziót. Politikai jelentüsége van körünk előkelő tagjának Meskó László igazságügyi államtitkárnak nála történ t tisztelgésünk alkalmával lett megnyugtató nyilatkozata, mely szerint azon kérésünket, hogy az állami tisztviselők politikai magatartásának teljes szabadsága biztosíttassák, hathatós védelmébe vette. Ezzel a felsőbb helyről jövő biztosítékkal szoros összefüggésben áll az a napjainkban észlelhető örvendetes jelenség, hogy az áltamtisztviselők nap-nap után lépnek be pártkörünkbe. A kerület érdekeinek felkarolását ezélzó törekvéseink között jelentőségénél fogva elsőrendű értékkel bir az az eljárásunk, hogy a pestvidéki kir. törvényszéknek kerületünkben leendő elhelyezése érdekében küldöttségileg jártunk Günther An- j tál igazságügyminiszternél és tőle biztató választ nyertünk. Körünk az elmütt év legnagyobb részében a saját szervezésének ügyével lévén elfoglalva, társadalmi kérdésekkel alig foglalkozhatott. E téren is hivatkozhatunk azonban a szeptember 22-én tartott nagygyűlésünkre, melyen a fővárosi drágaság kérdésével es az aktuális községi ügyekkel tartalmas eszmecserében foglalkoztunk. A saját belső ügyeinkkel való elfoglaltságunk közepette sem feledkeztünk meg történelmünk nagy évfordulóiról és a jelen kevés sikerrel biztató nehéz küzdelmei között a múltak nagy tanulságaiból igyekeztünk hazafiui lelkesedést és erőt menteni, midőn márczius 15-iké- nek, Budavár visszavételének, Kossuth Lajos neve- napjának és október 6-ikának emlékezetét a hazafias érzés és a kegyelet méltóságával illő keretben megünnepeltük. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor 1908. évi márczius hó 29-én vasárnap délután 6 órakor tartja a kör helyiségében (VII., Almássy-tér 17. sz. I. em.) harmadik rendes évi közgyűlését. A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki jelentés. 2. titkár évi jelentése a választmány lefolyt évi működéséről. 3. Pénztári jelentés és az 1908. évi költségvetés előterjesztése. 4 Számvizsgálók kiküldése. 5. A választmánynak és a tisztikarnak felmentvénye fölötti határozathozatal. 6. Tisztikar választása. 7. Választmány választása. 8. Indítványok és esetleges inter- pellácziók. A közgyűlést este 8 órakor társasva- csora követi. A Józsefvárosi polgárság f. hó 26-án, csütörtökön este kllencz órakor a Józsefvárosi Kaszinóban (VIII., József-körut 19.) gyűlést tart az önálló jegybank ügyében, melynek előadója Nagy Dezső dr., a VIII. kerület országgyűlési képviselője lesz. A ferenezvárosi függetlenségi és 48-as pártkor közgyűlése. A ferenezvárosi függetlenségi és 48-as polgárok pártköre márczius 25-én, szerdán délután 4 órakor tartja évi közgyűlését a Ferencz-körut 2. sz a. levő díszes helyiségében. A tisztujitás előkészítésére a mull havi választmányi ülés öt tagú jelölő-bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Siposs Ágost, Waigand József dr., Bárdy István, Rot hauler Géza, Sárváry János. A választmány az ügyvezető ________ FÜGGETLEN BUDAEES'l. titkár évi jelentését a közgyűlés elé terjeszti melv a többi közt megemlíti a Kardos Árpád esetet is. Kardos Árpád ugyanis a múlt községi választáson bizottsági tagnak lépett fel. mint önjelölt, a menynyiben a függetlenségi tisztát, melyen Ballagj Aladár aláírásával facsimiléje volt, meghamisittatta, rávétetvén saját nevét és ezzel a tisztával elárasztotta a polgárságot. Szerencsére azonban bár csekély kisebbséggel, mégis kibukott és igy a kerület függetlenségi polgárait még se érte szégyen. A titkári jelentés fölhívja a pártkör tagjait, hogy választások alkalmával a párthüséget kellő tiszteletben tartsák. A kőbányai függetlenségi 48-as kör márczius 8-án vasárnap, rendkívüli érdeklődés mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Minlce Béla iigvv. alelnök vezette, kit is nagy lelkesedéssel elnökévé választotta meg a kör. Az eddigi elnököt, Rokkenbauer Pált pedig tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Alelnökök lettek : Rausch Gyula, Schwartz Lipót és Szőcs János, titkár : Keller Sándor, pénztárnok : Kereskényi Jenő, ellenőr: Franko Sándor, ügyész: dr. Farkas Kálmán, gazda: Béla Jánost választották, továbbá 40 rendes és 10 pót választmányi tagot. A kőbányai függ. 48 as párt ezen körben bírja erőteljes szervét és a mosiani tisztujitás zálogul szolgál arra, bog}' a munkás polgárokhoz illő haladó törekvések és a nemzeti eszme kultusza erős és határozott kezekbe került. Nyilttér. l)r. med. Bilim Róbert fogorvos, lakik: VI. Andrássy-ut 9. I. em. Bendel 9—5-ig. BORSZESZ FOGKRÉM ésSZAJVIZ * A hétről. A Kossuth-gyász. Kossuth Lajos halálának 14-ik évfordulója a nemzeti gyásznak az eddiginél jelentősebb megnyilvánulása volt, de legkevésbbé sem felel meg a kivánalmaknak. Márczius 20-ikán, a kormányzó halála napján a Kossuth-nőegyesület szokott a Deák-téri evangélikus templomban gvászisteni- tiszteletet tartani. Ez most is megtörtént. Az isteni tiszteleten részt vett a kormánynak négy lagja is, a három függetlenségi miniszteren kívül Wekerle Sándor miniszterelnök is. (Bezzeg 14 év előtt maga Wekerle se gondolta volna, hogy ő részt fog venni a Kossuth gyászünnepen és épen miniszterelnöki minőségében.) A képviselőház egy ötletszerű indítványra koszorút küldött ki a kerepesi temető Kossuth-sirjára. Máskor a képviselők a polgársággal együttesen a gyásznapot követő vasárnap vonultak ki. A polgárság kivonulása most is vasárnap volt. A kivonulást az egyesült jótékony asztaltársaságok ugvnevezett központja rendezte. Ennek élén az ódemokrata Benedek János és Szilágyi Károly állanak. Nem csoda, hogy a függetlenségi polgárság nem igen követi ezeket. Ideje volna már, hogy a fővárosi függetlenségi párt kezébe vegye a hazafias ünnepek rendezését. legalább a saját tagjaira nézve: az egyes kerületek függetlenségi polgáraira nézve. Ezt ugv a nemzeti ünnep, mint a pártérdek követelményei is szükségessé teszik. KOVALD FEST,TISZTIT! ® ^ ® \ l " 1 .... 1 1 _ ^ virvnr/nk/M-« I« OIVTOC ni of nk O X 7 Gyár és toüzlet: Biid.iDest, VII., Szövetség-uteza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros .minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Teleíon 5S 45.
