Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-16 / 11. szám
FÜGGETLEN BUDAFES1. 3 És most álljon elő az az elfogulatlan ember, a ki azt meri állítani, hogy az igazság kezdettől fogva nem a mi részünkön volt. A hivatott és illetékes vezetőférfiak szankczionalják ma mindazt, a mit e lap kezdettől hirdetett. A mig szövetséges társak voltak, kigyót-békát kiáltottak ezért reánk, ma,pedig kölcsönösen csapkodják egymás fejéhez ezeket a szomorú igazságokat. Jóleső, de szomorú elégtétel ez nekünk. Előfizetési felhívás. A »Független Budapest« 1908. évi január ’hó 1-én harmadik évfolyamába lépett. Tisztes múltra tekinthetünk immár vissza, és ez a múlt lelkesít bennünket a jövő reánk váró nagy küzdelmeire. Kitarló hűséggel követtük azt a czélt, a melyet programmunkban hirdettünk és ennek a czélnak elérésére — hogy Budapest székes- főváros nagygyá, gazdaggá, magyarrá legyen — nem tériünk le soha kijelölt irányunktól. Ennek köszönhetjük, hogy a »Független Budapest« ma megerősödve, lelkes előfizetői táborra támaszkodva. folytatja harczát azok ellen, a kik a hazafias politikát a városházáról kiküszöbölni igyekszenek, a kik még ma is feláldozzák a közérdeket saját önzö érdekeiknek és a kik másfél éves gazdálkodásukkal belekergették a fővárost az anyagi csődbe, melyből a fővárost csak állam- segélvlyel és a polgárság zsebére irányuló felemelt községi adóval tudnák kiragadni. Ez a körülmény egymagában igazolja a »Független Budapest« létjogosultságát, melyet az előfizetők és olvasók nagy száma is szankczionál. De mentül nagyobb lesz előfizetőink tábora, annál hatalmasabban fog szavunknak visszhangja kelni, és annál könnyebben és sikeresebben érhetjük el kitűzött czélunkat. Fizessünk hát elő a »Független Budapest«-re, kávéházakban, vendéglőkben kérjük, követeljük a »Független Budapest«-et. Előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Az előfizetési pénzek a kiadó- hivatal czímére küldendők: Budapest, VII., Rottenbiller-u. 5/A. Függetlenségi partélet Budapesten. Márczius tizenötödikéi kegyelettel ünnepelték meg a főváros összes függetlenségi pártkörei. A VII. kér. függetlenségi és 48-as pártkor vasárnap este a kör összes helyiségeiben (VIÍ. Almássy-tér 17. sz. 1. em ) rendezte hazafias ünnepélyét. Bevezetésül a VII. kér. közs. polg. fiúiskola 120 tagú énekkara, Késmárky Árpád tanár vezetése mellett énekelte a himnuszt. Megnyitó beszédet Földiák Gyula tartott. Kurucz dalok után Gilányi János mondott ünnepi beszédet. Az I. kerületi függetlenségi és 48-cis kör márczius 15-ének emlékezetére saját helyiségében vasárnap d. u. fél 6 órakor rendezett emlék-ünnepélyt. Kasits Péter tartotta az ünnepi beszédet. Utána Lukács János beszélt. A II. kerületi függellenségi és 48-as pártkor márczius 15-én délelőtt 11 órakor tartott emlékünnepet Korvin-tér 2. szám alatti helyiségében. Az ünnepi szónok Németh Imre dr. országgyűlési képviselő volt. Nagy tetszést keltett Végh Rezső művészi hegedüjátéka kurucz nótáival. A ferenczvárősi függellenségi és 48 as pártkörben jFerencz-körut 2 szám) az ünnepi beszédet dr. Győry István elnöki megnyitója után Kalmár Antal dr. mondotta. A kőbányai függellenségi kör a Martinovits-téri uj helyiségében ünnepelt vasárnap délután 6 órakor. Minke •“éla elnök volt az ünnepi szónok. A budapesti Összhang dalegylet hazafias éneklésével vett részt az ünnepen. N y i 1 t t é r. Dr. med. Bilim Róbert fogorvos, lakik: VI. Andrássy-ul Ü. I. em. Rendel 9—5-ig. A hétről. Márczius 15-dike. 1848. márczius 15-dikének hatvanadik évfordulóját ünnepeljük, nem a harcznak. hanem a békének, a kényszerűéit tétlenségnek nehéz napjaiban. A függetlenségi 48-as párt megpróbáltatásának súlyos napjai ezek. Erős a hitünk, hogy a függetlenségi párt nemcsak nevében marad meg négyvennyolezasnak, hanem ő logja diadalra vinni, megvalósítani az 1848-nak: a népszabadságon felépülő független Magyar- országnak igéit. Az uj klikkvezérek. Yázsonyi megbukott a városházán s klikkvezéri székének betöltéséért folyik a harcz. Az bizonyos, hogy többen lesznek. A II. kerületből az uj többség klikkvezére, a ki a II. kerületi bizottsági tagokkal az adóemelést megszavaztatta: Rupp Zsigmond. () most a kerületi bizottsági tagok értekezletének az elnöke s az elnöke a kerületben még mindig uralkodó polgári körnek. Jellemző Kupp Zsigmondra az, hogy ő az, a kinek főrésze van Darányi Ignácz megbuktatásában. Évtizedeken át Darányi hive volt, de a mikor Darányi megszűnt miniszter lenni, Tisza István gróf kormánya alatt ellene fordult s megbuktatta a nemzeti ellenzékhez csatlakozott Darányit régi kerületében. A II. kerület hálátlanságát már elfelejtette volna Darányi, de a mikor arról értesítették, hogy a polgári kör Darányit elnökéül választotta, kijelentette, hogy nem teszi be többé lábát a második kerületbe. És ez a Rupp Zsigmond most a II. kerület vezére. Mit szól ehhez a II. kerületi függetlenségi párt? A nagy sebesült. Az általános választási jog jelszavával a kormány és a polgárok ablakai ellen rendezett utczai tüntetésnek egy nagy sebesültje van. És ez az igazi népbarát, munkásbarát polgárságnak az általános titkos választási jog mellett való propagandája. Ki is tudná komolyan hinni, hogy azok a polgárok, a kik este a vendéglőkben és kávéházakban békésen vacsoráztak, a mikor az ablakot betörve odaröpült feléjük és közéjük a tüntetők köve és revolver golyója, azt fogják vallani és hirdetni, hogy érettek vagyunk az általános választási jog gyakorlására? Az eszméknek még soha se szereztek híveket ablakbetörésekkel. A fogak szépségét és egészségéi megóvja a Brázay-féle Kalogén sósborszesz-fogkrém, mely fertőtleníti és szagtalanítja is a szájüreget, crősiti és edzi a foghust. E kiváló tulajdonságainál fogva a Kalogén a mindennapi szájmosásnál és logtiszti- tásnál nélkülözhetetlen és pótolhatlan mindenkire nézve. Közgazdaság Az Első Magyar Általános Biztosito Társaság félszázados jubileuma. Jubiláris közgyűlésen ünnepli az Első Magyar Általános Biztositó Társaság félszázados fennállását. Munkában is sikerekben gazdag ötven esztendőre tekint vissza hazánknak ez a kiváló s Eűrópaszerte ismert intézete. Kicsiny kezdetből éppen nem biztató viszonyok közepette, egy sivár korszak derekán alapozták meg messze- és jövőbelátó férfiak, a kik a közgazdasági életnek ezt az ágát meghonosítani s meggyökereztetni akarták hazánkban. Hogy mivé lett. mily bámulatos eredményeket ért el az intézet e félszázad alatt, azt üzletkörének statisztikai adatai ragyogón illusztrálják.Hogy miként érte el a fejlődésnek ezt a bámulatos fokát, arról pedig tanúságot tesz az a vaskos kötet, melyben a jubiláris évforduló alkalmából, arra hivatott mesteri toll örökíti meg az Első Magyar Általános Biztositó Társaság történetét. E remek kötetet, mely hü és históriai képét adja az intézet keletkezésének, törhetetlen munkájának és fejlődésének, Ormody Vilmos vszérigazgató összefoglaló és emelkedett szellemű tanulmánya vezeti be. Jogos büszkeséggel az intézetre, melynek élén áll, azzal rögzíti meg az alapítás napjának ötvenéves évfordulóját, hogy egyszer sem jött meg úgy, hogy ne eredmény dús munkákra engedett volna visszatekintést s egyszer sem múlt el úgy, hogy ne fokozta volna a társasághoz fűzött reményeket s mindazok nemes becsvágyát, kik minden tehetségükkel, összes szellemi és erkölcsi képességeikkel, életük egész munkájával a biztosítási ügy magyar zászlajához állottak. Félszáz év óta folytonos fejlődésben van a társaság s a mint nőttön-nő üzlete és halmozódik anyagi ereje, mind magasabb és nagyobbszerü ezé- lokat lát maga előtt. Fejlődése nemcsak külterjes, nem pusztán szaporodás és gyarapodás, hanem benső szerves folyamat: a társaság élő erőinek szünetlen természetes növekedése. A társaság ezen erőinek egyik legnagyobbika a magyar nemzeti öntudat. Alapitóit a társaság létesítésére első sorban a hazafiság indította. Oly magyar biztositó vállalatot kívántak teremteni, mely az értékek és vagyonok biztosítás utján való védelmét a hazában mindenütt elterjeszti s mely kiállja a versenyt a nagyszabású külföldi biztosító intézetekkel. Politikailag szomorú időben bizonyságot kívántak tenni arról, hogy nemzetünknek a közgazdasági téren is van alkotó képessége s hogy létjogát a modern nemzeteknél nélkülözhetlen üzleti életrevalóságával is igazolni tudja. A nagyszabású mü, mely az intézet történetét tárja elénk, mindenekelőtt az alapítók díszes sorát mutatja be. Benczúr mesteri ecsetje örökítette meg az intézet alapitóit egy képben, melynek fénynyomata díszíti a munkát. Nagy, históriai nevekkel van kapcsolatban az intézet alapítása: Deák Ferencz, Eötvös József báró, Szögyény-Marich László, Apponyi György gróf, Károlyi György gróf, Dessewffy Emil gróf, Somssich Pál, Sennyey Pál, Tóth Lőrincz ott voltak az intézet megalapításánál és hűséges munkatársak : Perger Ignácz, Fröhlich Frigyes, Manno István, Gottesmann Miklós, Török István, Zsivora György, Szitányi Izidor, Karácsonyi László, Harkányi Frigyes báró, Jelűnek Mór, Nádossy István, Örményi József, Ullmann Károly és Lévay Henrik támogatták őket nemes és hazafias vállalkozásukban. A második fejezet elmondja az alapítás történetét. Voltaképen már 1857. julius 15-én ténynyé vált a megalapítás, de az előkészületek, a jóváhagyás kieszközlése, mely az abszolút kormány akadékosKOVÁID FEST,TISZTIT! Gyár és toiizlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Gvűj tőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58 45.
