Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-09 / 10. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST.

Ä függetlenségi párt a fővárosért.

A fővárosi függetlenségi polgárság nagygyűlése.

A székesfőváros függetlenségi polgársága vasárnap délután nagygyűlésre ült össze a Ví. kerületi függetlenségi párt Andrássy*uli. dísztermében, hogy szóvá tegye a főváros polgárságának egyetemére nehezedő minden irányú súlyos terheket és részt megállapítsa azokat a módozatokat, melj terhek viselését megkönnyítik, másrészt olyan javaslatokat hozzon, melyek e terheket a székesfőváros kiuzsorázott polgárságáról egyszerűen elhárítsák.

Az Andrássy-uti disz ter.met zsúfolásig töltötték . meg a főváros függetlenségi érzelmű előkelő polgárai. A megjelentek sorában láttuk : Bal tagi Aladár, Nagy Dezső, dr. Szebeny Antal, Németh Imre. dr. Bolzenhardt János, Szatmári Mór és Sümegi Vilmos országos képviselőké1 a függetlenség; par ok vezetői sorából ott voltak: Hahóthy Sándor, dr. Plalthi] György. Földiái Gyula. dr. Mangold Ármin dr. Hápass Rezső« Tompa Antal, dr. KÖrmöczi Zoltán. Pártos Gyula Kohn Gábor. dr. Waigand József, dr Lárigh Gyula, Aigner Adolf, Ligárt János dr. Starck Andor, Se ff er László, B. Virágh Géza. Rózsa Károly, dr. Bentsik József Barabás Péter, Bársony Antal, Tálos Pál, Pollák Lipót, dr. Bán Sándor, dr 17- rosztek Győző, Czipauer János, Giiányi János, Friedlich Ferencz. dr. Bang ha Sándor stb. stb.

Bal tagi Aladár dr. országos képviseiő nyitót a meg a nagygyűlést, bejelentvén, bog Holló Lajos, a budapesti függetlenségi párt elnöke elháríthatatlan akadályok miatt nem jelenhetik meg és emu a folytán a nagygyűlést nem vezetheti A nagygyűlés közfelkiáltással Ballagi Aladárt választotta a gyülé elnökévé, a ki mellett a fővárosi képviselők és pár! elnökök foglaltak helyet. Jegyzőkül i'elkéyettek : B. Virágh Géza, dr. Gebhardt Lajos és dr. Hajós Jenő.

Ballagi Aladár átadja a nagygyűlésnek Kossuth Ferencz pártvezér üdvözletét. Röviden bejelenti, hogy a mai nagygyűlés kizárólag a főváros ügyeivel van hivatva foglalkozni. A budapesti függetlenség: párt központi választmánya négy főpontban foglalta össze a polgárság érdekébe vágó ügyeket, ezeket a főpontokat alaposan megtárgyalták és megvitatták úgy, hogy azok teljesen előkészítve kerülnek a nagygyűlés elé, mely azok elfogadása tekintetében határozni fog.

A központi választmány felkérésére dr. Nagy Dezső: a fővárosi törvény reformjának sürgősségéről; Földiák Gyula - a főváros háztartásának rendezéséről ; dr. Havass Rezső: a lakáské'1d.ésról: és dr. Starck Andor: az élelmiszerdrágaságról fognak szólni, illetve határozati javaslatokat előterjeszteni, Felkéri Nagy Dezsőt, tartsa meg előadói beszédét.

Dr. Nagy Dezső: Első sorban kötelességünk megállapítani azokat a kereteket, mélyekben mozogni akarunk. Gzélunk, hogy a fővárosi törvény revízióját megsürgessük és ez a régóta húzódó ügy el ne posványosodjék. Az okokat akarjuk feltárni, melyek a reformot sürgőssé teszik. A mai fővárosi törvény 1872. óta van érvényben, azóta teljesen elavult. Ma más viszonyok vannak, melyekre az 1872. évi törvények nem alkalmazhatók. A virilizmus kérdését teszi szóvá. Az akkori törvényhozók felületességét ebben a kérdésben ma nem tudja megérteni. A virilista választásnál ma nem érvényesül a kerület akarata, mert egy kerület virilista-listájára mind a tiz kerület szavaz. Ez nem egyéb, mint kisebb érdekcsoportok érvényesülése. A szabadon választandó biz. tagok kerületenként választandók. Ez látszólag jobb. De ezernyi nehézség merül fel itt is. Sokféle utánjárás, kvaliflkáczió kell a községi választói jogosultsághoz. Tökéletlen ez a törvény, mely többé fenn nem maradhat. Szóvá teszi a meghatalmazásokkal űzött visszaéléseket. Majd éle sen birálja a választók összeírása körüli eljárást és azt a nevetséges törvényt, hogy a választói névjegyzék ellen 8 nap alatt kell és lehet csak felszólalni. Ez teljesen kizárja az ellenőrzés lehetőségét. Ma az összeíró küldöttségek a kerületi törzsíőnökök megbízottjai, a kik kényük-kedvük szerint, de mi - dig pártszempontból végzik feladatukat. A mai fővárosi törvény lehetetlenné teszi a poRársá, szabad akaratának megnyilvánitását, sőt azt cppeii meghamisítja. Maga Vázsonyi (itt kiemeli Vázsonyi jeles egyéni kvalitásait) sem tudott a klikkekkel szemben érvényesülni. Egészségtelen és perverz szövetkezésre volt kénytelen lépni a klikkekkel. Ez a szövetkezés most hál isten megbomlott, ez a bomlás talán előhirdetője lesz a jövő egészsége*: fejlődésnek.

A mi programmunk -megvan. Adta nekünk ezl Andrássy belügyminiszter. A mikor 1906-ban Ballagi a fővárosi törvény reformja tárgyában Andrássyt meginterpellálta a házban és utána Sándor Pál ugyai\aid tette, akkor Andrássy azonnal felelt, mint mondá: távirati stílusban Énnek olyan fontos mozzanatai voltak, melyeket ill tel kell olvasnia, hogy azokat leszögezhessük. (Andrássv e beszédét Ír. unk más helyén egész terjedelmében közöljük.)

ígéretnek ennél több nem kell. Csak meg kell ezeket, másfél év múlva valósítaná. A mai törvény hatósági bizottság telítve van inkompatibilis elemekkel. Az imkopipatibilitás a legnagyobb erkölcstelenség, mely ellen minden erőnkből hárczolmmk kell Tudja meg a kormány., tudja meg a belügyminiszter, hogy mi ennek a nagygyűlésnek az álláspontja. Fogjuk szaván a minisztert, ne hosszú instan- cziák utján, hanem mindjárt a gyűlésből kifolyólag Indítványozza : küldjünk Andrássynak táviratot, melv a következőkép hangozzék:

A főv. kerüleii függetlenségi pártoknak mai napon egyesült Nagygyűlés' üdvözli Nagyméltóságodat és : igvbecsii tudomására hozza, hogy határozati lag kimondotta, miszerint óvárosi törvény revíziója a legsürgősebben, kas -delem nélkül megvalósítandó. Midőn ezen határozata -kai, mint a polgárság le- szüródött közvéleményét s a mai napon nagvgyülé- $ileg is manifesztált követelményét tisztelettel Nagy- méltóságod nagybecsű tudomására hozzuk, egyszersmind tisztelettel kérjük, hogy a képviselőhöz 1906. október 24-én tartóit ülésében tett Ígéretét megvalósítani méUóztassék.

Nagy Dezső indítványát hosszantartó éljenzéssel és tapsviharral magáévá telte a nagygyűlés.

Ezu.án Ballagi felolvasta Batthyány gróf üdvözlő levelét, majd átadta-a szót Földiák Gyulának, a VII. kér függetlenségi é 48 as párt elnökének.

Földiák Gyula Itarmadizbenfogl közi íc n fővárosi adóemelés kérdésével m »gyűléseken, A főváros költségvetése nem reális Ötletszerűen vannak úgy a kiadási, mini a bevételi tételek beállítva. Senki —- sem a tanács, sem a többség nem törődött a költségvetés lelkiismeretes áttanulmányozásával. Ma pedig kapkodnak, meghatározol! elv és ezél nélkül. Lelkctlenség, hogy a mai általános drágaság közepette még adóemeléssel hozakodnak elő. újabb ineg- sarezolásnak akarva kitenni a polgárságot) Az adóemelés sem helyes,. sem szükséges. Budapest a kontinens leggazdagabb fővárosa. Mégis tiz évvel ezel tt csaknem a csó széléré jutott, ha a nagy bankok néhány milliós kölcsönnel nem segítenek rajta. A mai többség és a mai városi vezetőség bizalmunkra érdemeden. A deficziten a bevételi források fejlesztésével is lehetne segíteni A köz- ezélü üzemek megváltása nagyot lendítene a főváros pénzügy; helyzetén A gázgyár megváltása ügyében a fővárosnak- az 1908. év végéig nyilatkoznia kell. Az az eljárás, a melyet a főváros e kérdéssel szemben eddig követeti, nem a főváros érdekében állóit és félő, hogy a hatalmas gázgyár ezúttal is felül fog a városon kerekedni. Számadatokkal igazolja, hogy a gázgyárak feltétlenül meg v áltan dók. Előterjeszti a következő határozati javaslatot

..A nagygyűlés a főváros pénzügyi politikáját elkeli is határozatképen kimondja, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartja a kiadási tételeknek szigorú mérlegelés mellett való leszállítását, a világítási és közlekedési közmüveknek és különösen a tárgyalás alatt levő légszeszgyáraknak megváltását. Egyáltalán követeli azt, hogy egyesek és érdek- csoportok a főváros anyagi erejét a maguk javára ki ne zsákmányolhassák s hogy e őzéiből megfelelő tör vény es és közigazgatási garancziák létesít tessenek.“

A felolvasott határozati javaslatot hosszantartó helyesléssel fogadta a népgvülés. Ezután dr. Havas Rezső szólt.

A főváros lakásügyi kérdését teszi szóvá. Csak vázlatosan foglal kozhat ik e kérdéssel. Elsősorban köszönetét mond dr. Nagy Dezsőnek, a ki a lakásmizéria ügyében a Házban oly szépen felszólalt és köszönetét mond a közgyűlés függetlenségi kisebbségének. elsősorban Platihy Györgynek, akik lelki- ismeretes buzgósággal védik meg mindenkor a főváros igaz érdekeit. A budapesti házak 54%-a földszintes. A lakásu-zsorának ez egyik főoka. A rend szertelen külterjes fejlődést is szóvá teszi, mely a tele1.speknlácziönak nyitott tág teret A lakáskérdés rendezésével a kormány és a főváros karöltve kell hogy foglalkozzék. Az állam saját hivatalai részére építsen uj házakat, a bérházakban lévő hivatalok kihelyezésével a bérházak felszabaduljanak. A Rókus- kórliáz, .a „Kis Rókus“, a halottasház kitelepítendők. A főváros környékén viczinális vasutakat építsen a kormány és gondoskodjék olcsó munkásjegyekről. Az építési szabályrendelet módosíttassák. Beterjeszti a következő határozati javaslatot:

Tekintettel a már ijesztő mérveket öltő lakásszükségletre és a csaknem elviselhetetlen házbér- drágaságra a fővárosi függetlenségi és 48-as párt 1908 márczius 8-án megtartott nagygyűlése elhatározza, hogy ugv a főváros függetlenségi orsz. képviselőit, valamint a függetlenségi fővárosi bizottsági tagokat felkéri, hogy a kormánymű, az országgyűlésen, illetve a főváros törvényhatóságánál a legerélyesebben sürgessék a lakásszükség s ezzel kapcsolatosan a házberdriiyuság megszüntetését ezélzó intézkedésekéi.

Továbbá magáévá teszi a nagygyűlés a fővárosi jog- ipar- és rendészeti ügyosztályának a székes- ÍÓváros lakáspolitikája, tárgyában tett azon előterjesztését, hogy a Iá késre form érdekében úgy a főváros. mint az allam cselekvőley hassanak közre. Es pedig a főváros

1 saját regieben való építkezések még pedig A munkás, illetve kis lakások és ti) népszállók vagy szállóházak létesítése által;

2. közhasznú kislakások, építésével foglalkozó

részvénytársaságok, szövetkezetek közhatalmi támo- gomsáyal, adó, hitel- és telekkedvezmények utján;

3. modern szoeziális szellemű telekpolitikával.

Az állam pedig alkosson mielőbb egy az egész országra nézve érvényes épitési és lakástörvényt. Ebben -'nyújtson‘nagyobb adókedvezményt az újonnan építendő hazakra, adjon olcsó kölcsönt és adókedvezményt a közhasznú épilőegvesületeknek, létesítsen felügyelete alatt olcsó épitési kölcsönt nyújtó intézeteket, a kisajátítási törvény módosítása által tegye lehetővé az egészségtelen lakások kipusztifását, s támogassa a községeket a lakásnyomor ellen irányuló működésükben.

A függetlenségi orsz képviselők és függetlenségi fővárosi bizottsági tagok utján felkéri a nagygyűlés, a kormányt, illetve a főváros hatóságát, hogy a lakásszükség részbeni enyhítése czéljából a magán- házakban elhelyezel! közhivatalok, illetve fővárosi iskolák számára mielőbb külön épületek emeltessenek, hogy a közönség a magánhazakat rendeltetésükhöz képest lakásokul felhasználhassa.

Hassanak oda a főv. függetlenségi képviselők, hogy vegye kezébe, a kormány a főváros környékén a viczinális. vasutak kiépítését'és gondoskodjék minél olcsóbb tarifáról (munkásjegyékről), hogy a szegényebb osztálynak az a része, a mely a fővárosban nem jut megfelelő lakáshoz, a szomszéd községekben lakhassák. 1 - - ’ ■

Végül rendelje el a kormány/ hogy a közmunkatanács által kiadott építési szabályzat sürgősen revideállassék oly irányban, hogy az épitési költségek csökkenjenek s ez által az épitési kedv fokozódjék.

A nagygyűlés negyedik előadója dr. Stark Andor a Vi kér függetlenségi párt ' elnöke szólt ezután. Az élelmiszerdrágaságot ostorozza, mint a mely napról-napra” elviselhetetlenebbé lesz A miniszterelnök által ebben az ügyben összehívott ankét nem végezhet eredményes munkát, mert két nagy gazdasági tényezőnek, az agrár és merkantil irányzat képviselőinek érdekei ütköznek itt egymásba. Részletesen kifejti a drágaság indító okait, majd beterjeszti a következő határozati javaslatot :

A nagygyűlés szükségesnek tartja, hogy a kormány

a) az általános drágaság ügyében megtartott ankét javaslatait-mielőbb megfontolás- és foganatosítás tárgyává- te..- ve ;

bi hogy az elsőrendű élelmi szükségletek lárváknak (hús stb fogyasztási adóját szüntesse meg ;

c) hogy az állat állomány létszámát megfelelő intézkedések. foganatba vételével emelje és egyúttal a szerb határzár mielőbbi megszüntetése érdekében intézkedéseket tegyen :

d) hogy a nagyobb városók, főleg a székesfőváros közelében a k-ertgazdaság intenzivebb művelését megfelelő intézkedésekkel elősegítse ;

e) végül, hogy az élelmezési czikkek forszírozott kivitelét a külföldre túlságosan kedvezményes

. díjtételekkel ne támogassa ;

f) a közvetítő kereskedelmet törvény utján szabályozza. Szükségesnek tartja továbbá, a-fővárost környező falvakkal a közlekedés megkönnyítését és ezzel kapcsolatban a Boráros-tér és a Hungária úti Duna-hidak mielőbbi felépítését;

g) a vásárcsarnokokon kívül engedélyezett--nyílt

piacok megszaporitását, úgy, hogy ezeken kisebb élő állatok (pl. borjuk, bárányok stb.) is szabadon is árusíthatók legyenek ; ---_.y

ti) az eddigi közpolositott vágóhidrendszer helyett több kisebb vágóhíd felállítását és egyúttal a bus drágulását különösen előidéző dijak : városi vám, fogyasztási adó, vágó- és szuródijak, vásárdijak, szállásdijak, mérlegelési dijak állatorvosi dijak, szemledijak stb, tetemes leszállítását.

Ballagi elnök ezután az előadói beszédeket befejezettnek jelenti ki és a vitát megnyitja.

Az első ponthoz elsőnek Séf fér László szól hozzá:

Az összeférhetetlenséget teszi szóvá és szülb- ségesnek tartja, hogy a Wekerle által még a nyár előli benyújtandó a főváros segélyezéséről szóló) törvényjavaslatban a legszigorúbb inkompatibilitási szakasz is felvétessék.

Sümegi Vilmos a következő pótlást ajánlja: Novelláris intézkedést kérünk a községi és országos képvisel választási jogosultság egyenlővé tétele és a virilista jelöltekre való keriiletenkinti szavazás ; tekintetében. Ajánlja továbbá, hogy küldöttség ké- . resse fel a belügyminiszteri és élő szóval is adjuk elő óhajainkat.

Nagy Dezső mindkét indítványt elfogadja.

Minthogy a nagygyűlés mindkét indítványt lelkes éljenzéssel telte magáévá,

Ballagi elnök kimondta, hogy a küldöttség holnap hétfőn délben 12 órakor fog a képviselőházban a belügyminiszternél tisztelegni í. Az egyes határozati javaslatokat a nagygyűlés ; elfogadta.

Ballagi Simon pótjavaslatot nyújt be a lakás- kérdés megoldása tekintetében, hogy a pénzügyi kormány adjon a belterületen 30 évi adómentességet a 8 éven belül építendő és befejezendő építkezéseknek. *■’ ' ■

Gyűjtőtelepek a székesfőváros .minden részében.

Gyár és toüzlet:

iiu(lauest, VII.. Szövetség-utcza ÖL

Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58ó—45.