Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-09 / 10. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. 19-én hozott, a bevezetésben körülírt, e felebbe- zés tárgyát képező határozatától a jóváhagyást megtagadni, illetve a közgyűlési határozatot megváltoztatva kimondani, hogy a B. V. V V. ama kötelezettsége, hogy a Népszínház-utcza végleges szabályozásával és burkolásával egyidöben az addig csak ideiglenes jellegben engedélyezve volt felső vezetékű' vonalat alsó vezetékűvé köteles átalakítani, semmiféle kárpótlás ellenében el nem engedhető. Budapest, 1908. február hó 26. Dr. Papp Vilmos, dr. Hegedűs János, Kánter Károly, Perczel Béla, Willinger Ferencz, dr. Szőcs Elek, Bernát István, dr Szebeny Antal, dr. Baránszky Gyula, dr. Platthy György, Telkes Aladár, dr. Rónay Károly, Mayer Gyula, dr. Ripka Ferencz, Baranyay Sándor, Gamauf Gyula. A fővárosi törvény revíziója. A második kerületi függetlenségi párt a koaliczió országgyűlési pártjaihoz a következő emlékiratot intézte: A fővárosi II. kerületi függetlenségi párt az ország fővárosának jövője iránt táplált súlyos aggodalmak által indíttatva, hazafias bizalommal fordul a mélyen tisztelt országgyűlési párthoz, mint a koaliczió egyik pártjához. Nem függetlenségi vagy koalicziós pártérdek, hanem minden pártérdek felett álló nemzetrügy késztet minket e felszóla lásunkra. Közeledik az általános választási jog eszméjének megvalósítása. E korszakos nagy reform életbeléptetése az önkormányzati fórumokat a törvényhatóságokat illető fontos teendőkkel lesz a dolog természete szerint összekötve. A főváros törvényhatóságának szava lesz ahhoz, lehet, hogy kizárólagos hatáskörébe fog tartozni, a kétségtelenül meg szaporítandó fővárosi választó kerületek uj beosztása. A főváros közigazgatási kerületei is uj beosztást igényelnek és ez az uj közigazgatási beosztás, a mi kétségtelenül önkormányzati jogkör, alig választható szét a választó kerületek uj beosztásától. A főváros törvényhatóságára, közegeire, kiküldötteire fog várni a választási reform uj elvei alapján való választói összeírás rendkívül fontos munkája. A főváros törvényhatóságának kezében lesz az uj választások vezetése, az egyes választó kerületek szavazó körzeteinek megállapítása, a választási bizottságok kiküldése Rendkívül fontos feladatok ezek, oly feladatok, melyeknek ilyen vagy olyan szellemű megoldása szerint pártok lesznek, pártok vesznek. A pártpolitikai szempont ily fontos feladatok várható következményeinek a megbirálásánál alig mellőzhető. Mi azonban most nem függetlenségi, nem koalicziós szempontból, hanem magyar nemzeti szempontból hívjuk fel a koalicziós országos pártok figyelmét arra, hogy a főváros törvény- hatósági közgyűlésének vezetése ma oly kezekben van, a melyekből ha az általános választói jog behozataláig ki nem vétetik, Magyarország fővárosa elvész a nemzeti ügyre nézve. A budapesti városházán uralkodó többség vezére, a nemzetközi szoczialisták október 10-iki nagy tüntetését két nappal megelőzőleg tartott népgyülésen mondott beszédével nyíltan szövetkezeit a nemzetközi szoczialis- tákkal és kinyitotta számukra a városháza kapuit. Eddig is sűrűn hangzott fel a panasz, hogy hazánk szép fővárosa, a melyért az ország évtizedeken át annyi milliókat áldozott, a melyet a törvényhozási és kormányzati intézkedések hosszú sorozatával a vidék természetes góczhontjai legjogosultabb érdekeinek mellőzésével is, egyre jobban emelt, politikailag nem érez úgy, mint a nemzet zöme. A máig is fennálló 1872. évi fővárosi törvény hiányain és visszásságain felépülő városházi klikkuralom, a mely mindenkor a saját önző érdekeit nézte, adja magyarázatát annak, hogy Budapestünk politikailag nem tudott egyet érezni a nemzettel. Csakis a legutóbbi általános választásoknál tudott a fővárosban tért hódítani a koaliczió egyik pártja, a függetlenségi párt. A városházán azonban a politikai választásoknál megbukott szabadelvű klikkek, a koali- czióból kilépett demokraták vezetése mellett egységes községi párttá tömörültek s most a hatalom a budapesti városházán az ő kezűkben van. Ezt a hatalmat a legrigedebb pártérdekek szerint kezelik, úgy, hogy például a központi választmányban a főváros hat függetlenségi kerülete közül csakis egy van függetlenségi párti taggal képviselve s igy történt azután, hogy a legutóbbi óbudai képviselő-választásnál az egész választási bizottság demokratákból állott. A pártérdek szempontja fölé emelkedik a nemzeti szempont, a mely a jövő tekintetében arra figyelmeztet, hogy a városháza demokratái nyíltan szövetkeztek a nemzetközi szoczialistákkal. Ha az általános választási jog életbeléptetésével kapcsolatos fontos önkormányzati teendőket a mostani városházi többség fogja intézni, ha az osztja be a főváros uj választó kerületeit, ha ez Írja össze a választókat, ha ez vezeti az uj választásokat. Magyarország fővárosa örökre elveszett a magyar nemzeti ügyre nézve. Hazánk fővárosának törvény- hatósági közgyűlési terme nem a nemzeti ügyért lelkesülő, az állami függetlenséget előbre vivő határozatoktól fog harsogni, hanem a nemzetköziség, a hazátlan kozmopo- litizmus fogja ott ülni minden hazafias érzést kicsufoló, minden nemzeti érdeket lábbal tipró orgiáit. Még az általános választási jog életbeléptetése előtt lehetetlenné kell tenni ezt a mostani városházi többséget. Nem városházi Fabricziussal. nem erőszakkal, hanem alkotmányos, törvényes utón a fővárosi törvény sürgős revíziójával. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter már 1906. október 25-én a képviselőházban tartott beszédében tarthatatlanoknak mondotta a fővárosi állapotokat és kilátásba helyezte a mielőbbi revíziót. Pedig akkor még nem tobzódott a városházán az egységes párttá tömörült régi klikkek most már czen- tralizált kényuralmának a legridegebb pártérdek által sugallt őrjöngése. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ő nagyméltósága tizenöt hónap előtt tartott képviselőházi beszédében nagyon helyesen fejtette ki a fővárosi törvény részleges revíziójának alapelveit. Ezeknek az alapelveknek a fővárosi törvény novellájában való megvalósítása teljesen alkalmas arra, hogy megváltoztassa a fővárosi törvényhatósági közgyűlés pártviszonyait. Az egyik alapelv az összeférhetetlenségi követelményeknek szigorú megszabása. Ha kimondja a fővárosi törvény novellája, hogy nem lehetnek a törvényhatóságnak tagjai azok, sem egyesek, sem részvénytársasági igazgatók, a kik a fővárossal bármiféle szerződési vagy szállítási viszonyban vannak, a mostani városházi többség elveszti egész vezérkarát. Ha a virilizmus eltöröltetik, vagy ha a virilista bizottsági tagok választása nem együttesen, hanem kerü3 létenként történik, kiesik a törvényhatósági bizottságból a most uralkodó városházi többségnek a zöme és ha eltöröltetik a községi választók összeírásának mostani botrányos rendszere és kimondatik, hogy minden külön összeírás nélkül községi választó az, a ki benne van az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékében, lehetetlenné válik a jövőre nézve, hogy a politikai választások eredménye eltérő legyen a községi választásokétól. Mindez hosszabb tanulmányt és előkészületet nem igénylő néhány szakaszos törvény novella utján rövid idő alatt megvalósítható. Az általános választási jog életbeléptetésével kapcsolatos törvényhatósági teendőket már az uj városházi többségnek kell végezni. A választási reformról szóló törvény elfogadását, lehet hogy nyomban követni fogja az országgyűlés feloszlatása, s igy megtörténhetik, hogy a fővárosi törvény revíziójára akkor már nem jut idő. Ezt nem szabad megkoczkáztatni, Budapestet nem szabad elveszni hagyni a nemzeti ügyre nézve. Budapest nemzeti voltának jövőjét nem szabad a fővárosi törvény revíziójának halogatásával koczkáztatni. Hallottuk azt az érvelést, hogy a fővárosi törvény azért nem előzheti meg a választási reform törvényét, mert az terveztetnék, hogy az általános választási jog a községi választásokra nézve bizonyos korlátozással, például a fővárosban való hosszabb ideig tartó lakáshoz kötéssel lesz megszabva. Nagyon megokolható, hogy a fővárosnak községi ügyeibe csak annak legyen beleszólása, a ki huzamosabb idő óta lakosa a fővárosnak. Ezt az eszmét, vagy más hasonlót alkalmazni lehetne a választási reform előtt is s a fővárosi törvény novellájában kimondott elv aztán külön törvényhozási intézkedés nélkül érvényesülhet az általános választási jog életbeléptetésekor is. A fővárosi törvény mielőbbi revíziójának halogatására nincsen semmi ok, nincsen semmi elháríthatatlan akadály. A szükségessége, a hazafias érdekek által megokolt szükségessége pedig oly parancsoló, hogy ennek szava elől nem zárkózhatik el senki sem és mi mély bizalommal kérjük a mélyen tisztelt országgyűlési pártot arra, méltóztassanak a nemzeti kormánynál odahatni, hogy az 1872. évi fővárosi törvénynek részleges revíziója Andrássy Gyula gróf belügyminiszter urnák 1906. október 25-iki képviselőházi beszédében kifejtett elvek alapján, az általa már akkor hangoztatott sürgősségre való tekintettel, mielőbb bekövetkezzék. A mostani belügyminiszternek, Andrássy Gyula grófnak hazafias érzésébe, nemzeti gondolkozásába vetett hitünk és bizalmunk reményleni engedi, hogy ha a mélyen tisztelt országos párt felkarolja a főváros megmentésének magasztos ügyét, közérdekű felszólalásunk nem lesz hiábavaló. Kossuth Lajos után, a ki Budapestet a kormány s az országgyűlés székhelyévé tette, Budapestünk fejlődésének alapját Andrássy Gyula gróf miniszterelnök vetette meg. Andrássy Gyula gróf fiához méltó feladat lesz, Budapestet megmenteni, megtartani a magyar nemzeti ügynek. Andrássy nevéhez, Andrássy kormányzatának történetéhez nem fűződhetik annak emléke, hogy a koalicziós kormány alatt elveszett Budapest a magyar nemzeti ügyre nézve. Hazafias tisztelettel maradtunk a Fővárosi 11. kér. függetlenségi k8-as párt.
