Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-09 / 10. szám

o

Lehetetlen volt másra magyarázni viselkedését, mint arra, hogy a főváros polgár- mestere, a főváros függetlenségi polgárságát semmibe sem veszi, mert azok — a gyalázatos választási rendszer eredményeképen — bárha többségi) n is vannak, a városházán nem számítanak.

A polgármester nem a fővárosé, hanem a városi bizottság többségéé volt.

Most, hogy a többség széjjelmállott, uj többség összehozásán fáradozik.

A szemétből akar falat rakni.

Forgácsokból akar mestergerendát faragni.

Jár körről-körre, csoporttól csoporthoz. Már nem nézi, hogy függellenségiek-e vagy demokraták, Sándor Pálék vagy Szebenyék, csak többsége legyen, hogy azután a többség utján pénzre tegyen szert s ő e pénzt kormányozhassa.

Hajlandó magát az uj többségnek ép j úgy alávetni mint az eddig volt többségnek.

Képviselni fogja az uj többség hitét, elvét ép ugv, mint a hogy képviselte az eddigiét.

Rendelkezésre áll majd ez uj többségnek úgy, mint a hogy parádézhatott vele az eddigi többség.

Nem !

A székesfőváros polgármestere legyen olyan ember, a kihez érdemes munkája, energiája, puritánsága, altruizmusa révén— odaszegődni lehet; —de az olyan polgármester, ki saját derekának beadásával, meghunvasz- kodással, csalogatással, édesgetéssel igyekszik pártot szerezni, nem méltó Magyarország fővárosához.

Ha ilyen módon jönne létre az uj többség, még annyi erkölcsi alapja sem volna, mint a rombadőlt többségnek volt.

Ha az uj többség újból azoknak a felélesztésével járna, kik a másik többségnek a büzfejleszlő kamrái voltak — meghalt, mielőtt született.

A városházánakeddigi ellenzéke vigyázzon.

Ne adjon hitelt ezen mézédes szavaknak, még ha polgármesteri ajakról is hangzanak.

Szirén-hangok ezek, melyek vesztükbe csalják a ha jósokat.

Ne rontsák le a polgárság hitét, azáltal, hogy most meg ők élesztik lel azokat, kik újra megérlek az enyészetre: a főváros kizsákmányolod, tönk szélére juttatóit.

Az önmagában álló fa is hamarább megerősödik. mint a faiskolába dugott csemete. Mert bár minden oldalról éri a szél, de éri a napsugár is.

Ha az ellenzék önmagában is marad, becsületesebben felel meg feladatának, mert most már alkothat, mintha szövetkezik a volt többség lehullott elemeivel s ő lesz kénytelen takargatni ezek múltját és jelenét.

Gróf Andrássy Gyula — a fővárosi törvény reformjáról.

Elmondotta : 1906. okt. 24., a magyar képviselő- házban Ballagj Aladár és Sándor Pál interpel- láczióira.

Engedjék meg. hogy teljes rövidséggel, mintegy távirati stílusban adjam meg a választ.

Azt kérdezték tőlem, tudom e, hogy a főváros közigazgatása radikális reformra szorul? Igenis tudom.

Már Széli Kálmán kész javaslatot hagyott hátra. Magam is meggyőződtem arról, hogy a főváros jelenlegi közigazgatása tényleg nagyon radikális reformokra szorul. Maga a főváros több Ízben sürgette a reformot. Az egész ország közvéleménye tisztában van azzal, hogy a mai helyzetet tovább fentartani nem volna illő és helyes.

Hn ezt a javaslatot, a melyet a minisztériumban találtam, nagyban és egészben magamévá teltem; legközelebb ankét elé is logom terjeszteni s remélem, hogy az ankét munkája után sürgősen a ház elé is terjeszthetem azt.

FULLEiLEN BEDARFS I

Ezen javaslat alapeszméje az, hogy megszünteti a községi és képviselőválasztási jog közti különbségei. (Élénk helyeslés és taps).

Miután a választói jog a kormány pro- grammja szerint az általános választóijog elvi alapján fog állani; ezentúl a fővárosban is az általános válaszlói jog lesz érvényes.

Ezen javaslat a fővárosra nézve be akarja hozni a titkos szavazati jogot is, s ezen kívül a viiilizmus intézményét el akarja törülni.

Az összeíérhetlenségre vonatkozólag szintén a legmesszebb menő legerélyesebb rendszabályok vannak benne.

Azt hLzem. hogy ezekben eleget tettem a t. képviselő urak kívánságának. Kérem tudomásul venni válaszomat.

Villamos dolgok.

Lapunk elmúlt heti számában megemlékeztünk arról, hogy az első kerületi szabad polgári párt megfelebbezi azt a közgyűlési határozatot, mely a Budapesti Villamos Városi Vasúttársaság népszínház-utczai vonalának alsó vezetékűvé való átalakítása ügyében a tanács javaslatát elfogadva a vasúttársaságot a székesfővárosnak évenkint fizetendő 5000 ív ellenében a népszinház-utczai vonalnak alsó vezetékűvé való átalakítására vonatkozó kötelezettsége alól felmentette, Dr. Papp Vilmos bizottsági tag és társai márczius 4-ikén adták be felebbezésiiket a főpolgármesterhez, melyei — mert igen sok érdekes dolgot világit meg — egész terjedelmében közlünk:

Megfelebbezzük fenti határozatot a következő okokból :

A közgyűlés határozata egyaránt sérelmes úgy a székesfőváros, mint a közérdek szempontjából, mert valóban »egy tál lencséért« adja el azt a jogot, hogy a B. V. V. V.-tól népszinház- utczai vonalának alsó vezetékűvé való átalakítását követelhesse.

Sem a székesfőváros, sem a nagyközönség érdeke nem kívánja, hogy a népszínház utczai villamos-vasúti vonal felső vezetékű legyen, egyis-egyedül a Zi. T. V. V. emléké az, hogy az alsó vezetékűvé való átalakítással járó mintegy 500.000 K kiadást meg la kardsa.

Midőn 1893-ban a népszinház-utczai vonalat a főváros engedélyezte és ennek ideiglenesen felső vezetékkel való épilését megengedte, ezt csak azért tette, mert a Népszinház-utczát még nem szabályozta és nem burkolta véglegesen; de egyúttal kikötötte akkor, hogy a Flór-utczától a Köztemető-útig terjedő szakasz a Népszinház- utcza végleges szabályozásával és burkolásával egy időben alsó vezetékűvé alakítandó át, mert úgy szépség, mint életbiztosság szempontjából a város belső területén, különösen pedig a Duna bal partján csakis alsó vezetékű villamos vonalat tartott engedélyezhetőnek

Ezzel szemben a B V. V. V., mint azt első beadványában maga mondja, a népszinház-utczai vonalszakaszt nem ideiglenes jellegben, hanem díszes vasoszlopok felhasználásával teljesen véglegesjellegben építette meg, az ő állítása szerint attól a gondolattól vezéreltetve, hogy a felső vezetékes rendszer oly jónak fog bizonyulni, hogy sohasem fog szükségessé válni annak eltávolítása és alsó vezetékkel való felcserélése, valójában pedig azzal a hátsó gondolattal, sőt talán erős hréggyöződéssel, hogy majd kijárja a városnál, hogy elengedik neki az átalakítást még akkor is, ha az a város és a nagyközönség minden érdeke ellen van.

És a közgyűlést illetőleg nem is csalódott a B. V. V. V.

Nem egy szerződésnél történt meg, hogy midőn a vállalat valamely kötelezettsége teljesítése elől ki akart térni, mert az talán üzleti nyereségét csökkentette volna addig folyamodott az egyes fórumokhoz, tanácshoz, mérnöki hivatalhoz, különböző bizottságokhoz, mig végre is a különböző retorlákon keresztül sikerült oly »formát« adatnia az ügynek, hogy a közgyűlés majdnem mindig belement abba, hogy a szerződés egyik-másik pontját ne érvényesítse.

Pedig a szerződések arra valók, hogy a szerződő (elek jogait és kötelezettséget kölcsönösen pontosan megállapítsák, különösen pedig a kötelezettségek teljesítését a minek követelése a másik fél részéről .jogot jelent - biztosítsák ; ha tehát egyik fél a másiknak kötelezettségéből valamit enged, ez mindig csak saját jogainak csorbításával jár.

így történjék ez ebben az esetben is, ha a közgyűlés határozata jogerőssé válnék.

Nem akarunk hosszasan kitérni a B V V. V. beadványában foglallak megczáfolására, mert e tekintetben elegendőnek tartjuk, ha a középitési igazgató és a mérnöki hivatal jelentésére hivatkoznak, ahol az alsó vezetéknek a felső vezetékkel szemben úgy szépség, mint közbiztosság és a forgalom biztosítása szempontjából való előnyeit bőven feltárva látjuk, csak azt akarjuk kiemelni, hogy a B. V. V. V.-ot csakis saját pénzügyi érdeke vezeti és pedig a székesfőváros kárára.

A B. V. V. V. különböző bonyolult kamat- és járadék-számítással igyekszik kimutatni, hogy a székesfővárosra mily pénzbeli értéke van annak, ha az alsó vezetéket nem követeli és felajánl egyszersmindenkorra 20.000 koronát,majd 27.000 koronát, a közlekedési bizottság és a tanács pedig egész ötletszerűen minden számítási alap nélkül évi öOOO K-ban állapítja meg a jogfeladás ellenértékét.

Pedig a számadás egész tiszta és egyszerű.

Ha a vasúttársaságot felmentenék az alsó vezeték létesítése alól, akkor a vasúttársaság nem miként ezt állítja — a különböző vezeték építési költségei között mutatkozó különbségét (179.860 K-t) takarítaná meg, hanem az aEó vezeték létesítésével járó egész építési költséget (421.348 K-t), mert hisz a szerződés értelmében az ideiglenesen létesített Telsö vezetéket eltávolítani és e helyett saját költségén kárta- lanitá'ra való igény nélkül alsó vezetéket köteles létesíteni. Ehhez jön még kocsiátalakilási költség czimén körülbelül 100.000 K. úgy hogy minimálisnak mondható a mérnöki hivatal megállapította 500.000 K mint oly összeg, a melyet a B. V. V. V. valóságban megtakarítana.

Ebből az összegből ugyanis semmit sem szabad levonni,mert ha igaz az. amit aB.V.V. V. első beadványában mond, hogy nem ideiglenes jellegben, hanem disz. s vasoszlopok felhasználásával teljesen végleges jelleggel építette meg a népszinház-utczai vonalszakaszt, akkor föltéve, hogy a felső vezeték megmaradna — a Népszínház-utcza burkolásakor más költsége nem merülne fel a vasúttársaságnak mint az, a mennyibe a burkolás tartama alatt végzendő csekély pályafentartási s a felépítményen szükséges átalakítási munkák kerülnek, ez pedig abban a 21.348 K-ban, a melyet fentebb elhagyunk, bő fedezetet talál.

Az ekkép kimutatott 500.000 K tökemeg- j takarítás 4°/0-kal számítva, évi 20.000 koronának felel meg, úgy hogy ha elvileg elfogadhatónak tartanok is azt, hogy a B. V. V. V. szerződési kötelezettsége alól felmentessék és a felső vezeték megmaradjon, akkor is az 5000 korona évi szolgáltatást a B. V. V. V. részéről csekélynek és az ezt megállapító közgyűlési határozatot a székesfővárosra anyagi szempontból is károsnak kellene tartanunk.

Ezeket a számítási adatokat csak azért hoztuk fel, hogy kimutassuk, mily olcsón szabadulna a B. V. V. V. egy a közérdek követelte kötelezettségétől és ezzel bebizonyítsuk, hogy a székesfőváros törvhat. biz. közgyűlésén mily nagy számban vannak az inkompatibilis tagok; mert a ma virágzásban levő összeférhetlenségi viszonyok nélkül erkölcsileg is lehetetlennek tartanok ily kötelezettségnek, a mely a polgárság javára szolgál, pénzen való megváltását.

Az ily megváltást elvileg perhorreszkáljuk, mert ugyanily módon lehetségessé válnék, különösen a mai többség idejéb n, hogy a villamos vasutak egyéb, még fontosabb kötelezettségeiket is potom áron megválthassák.

Egyebekben hivatkozunk a »Fővárosi Ivöz- löny«-nek Ij. és 2-/. alatt ide mellékelt ezidei 14. és 15. számaiban foglalt részletes ismertetésre, a mely minden oldalról megvilágítja az egész ügyel.

Kérjük e felebbezésiinknek a nagyméllóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz való felterjesztését, a hol kérjük :

méllózlassék Budapest székesfőváros törvény- hatósági bizottsága közgyűlésének 1908. február