Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-31 / 52. szám
Hl. évfolyam. ________ _____ 1908. deczember 31. Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ........... ... ... 10 korona. Fél évre ... ... ... ... ... ... ... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap - tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. A közel jövő. y Újév küszöbén az ember önkéntelenül pillantást vet a jövőbe, számot ád magának a feladatról, a melyek előtt áll és végigtekint a nehézségeken, a melyeket le kell küzdenie. A miként a karácsonyi ünnepek az emberi kedélyt akaratlanul is visszapillantásra,a múltba való visszatekintésre hangolják, akként az uj esztendő a jövő képét vetíti lelki szemeink elé. A karácsony imigyen a beszámolás ideje, az újév a programmcsinálásé. E régi tradi- czió alul mi sem vonhatjuk ki magunkat, a mikor megpióbáljuk a közel jövő képét magunk elé vetíteni, úgy mint azt az adott viszonyok alapján a főváros életében elképzeljük. Már töbl) ízben kifejeztük azt a nézetünket, hogy székesfővárosunk mostanában uj korszak küszöbére érkezett. Úgy pénzügyileg, valamint az adminiszlráczió és különösen a községi szocziálpolitika mezejen lényeges, nagv horderejű változások, események és alkotások előtt állunk. Mindenekelőtt a főváros egész adminisztrácziójának, sőt az önkormányzat egész szervezésének az alaptörvénye, az 1872. óta, tehát 36 esztendeje fennálló fővárosi törvény hatályon kivü helyezésével uj fővárosi törvény fog megalkottatni,— reméljük, — a mostbeköszöntoév folyamán. Magának a székesfővárosi hatóságnak és törvényhatóságnak tudvalevőleg fontos szerepet juttatott a belügyminiszter alkotmányos felfogása és a főváros részéről a tanácskozások és tárgyalások az e czélra kiküldött bizottságban — reméljük — legközelebb folyamatba tétetnek. A politikai helyzet ismerete. valamint a pártokban elterjedt vélemény alápján attól kell ugyan tartanunk, hogy n válaszlójoyi reform a képviselőhöz plénuma elé csak szeptember havában fog kerülni, úgy hogy ez által az uj fővárosi törvény megalkotása késedelmet szenvedne, minthogy a választói reformnak, a belügyminiszter gyakran hangoztatott véleménye szerint meg kell előznie a fővárosi törvény revízióját. Azonban még ebben az esetben is a fővárosi törvényre vonatkozó előmunkálatok párhuzamosan folyhatnak a választói reform parlamenti munkálataival, úgy hogy az általános választói jog törvénynyé válását nyomban követhetné az uj fővárosi törvény meghozatala. A fővárosi törvényhatóság és a polgárság kötelessége, hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tartsa és úgy mint eddig, íolyton sürgesse az uj törvényt. Hogy érdemben és tartalmilag mily mélyreható változásokat fog előidézni ez a törvény a főváros egész életében, azt e helyütt részletezni nincs helyén, mert hisz még a legalapvetőbb kérdések tekintetében sincs megegyezés még a főváros önkormányzati életének vezető fér- fiai között sem. Mindössze csak annyi bizonyos, hogy az aktiv választói jog lehetőleg szélesebb alapra fektetendő, nem lévén szükség a fővárosban a magyarság szupremá- cziója szempontjából czélirányosnak mutatkozó korrektivumokra, másrészt a passziv választói jog tekintetében fix tétel gyanánt domborodik ki az az óhaj, hogy a virilizmus eltöröltessék és az inkompatibilitás végképpen megszűnjék. Egyébként az uj fővárosi törvény még nagy körvonalaiban is alig-alig bontakozik ki. Eegfeljebb csak általános elvek ről lehel szó, a melyeknek legfőbbike az, hogy az önkormányzat hatályosabbá tétessék a kormányhatósági beavatkozás és felülvizsgálatnak a megszorításával. A főváros pénzügyi éleiében korszakot jelent a jövő esztendő azért, mert elérkeztünk vele újból a főváros háztartásának áhitva várt egyensúlyához, másrészt pedig, mert a beruházási akczió csaknem bizonyosan 1909- ben fogja kezdetét venni. Bárczy István dr. polgármester csak lapunk előző ünnepi számában volt szives autentikus kijelentéseit közölni a beruházási munkálatokról; ezekből az illetékes kijelentésekből is kitűnik, hogy a beruházási kampánynak mily nagy és fontos szerep jut városunk jövendő fejlődésében. Mi a magunk részéről nem osztjuk a polgármester ur ama feltétlenül szkeptikus felfogását a fővárosi kölcsön közel jövőben való időszerűségét illetőleg. Mert, habár pillanatnyilag igaz ugyan, hogy a befektetési értékek piaczán a helyzet kedvezőtlen az uj fővárosi kölcsön lebonyolítására ez a helyzet remélhetőleg — csak átmeneti és nem fog sokáig tartani. Merítjük ezt a reményünket abból, hogy a pénzpiaczon pénzszűke tulajdonképpen nincs, és az ipari konjunktúra világszerte mutatkozó ellanvhulása nagy tőkéket fog már az őszre fels/abaditani, a melyek most az iparban mint üzemtőkék vannak lekötve. Ezek a tőkék azután ismét a befektetési értékek felé fognak özönleni, és habár az állam hitelszükséglete sokat el fog belőlük vonni az állam számára, mégis lehetséges lesz a fővárosi kölcsönt nagyobb áldozatok nélkül lebonyolítani. Ennek az előfeltétele azonban, hogy a beruházási programúi minden részletében pontosan meg legyen állapítva, hogy lia majdan a kedvező alkalom a kölcsön megkötésére ismét kínálkozni fog, ne legyünk abban a helyzetben, mint a mult tavaszszal, a mikor azt sem tudta a főváros, hogy tulajdonképpen mennyi pénzre is van szüksége- Erre r.ézve biztató Ígéret a polgármesternek lapunk mull számában közölt az a nyilatkozata, hogy a beruházási programra lehetőleg az iij esztendő elején lelárgvaltatik és hogy a tanács felhatalmazást kér a közgyűléstől az e programm megvalósításához szükséges kölcsönpénzek beszerzése dolgában a tárgyalások megkezdésére. Nem akarunk rekrimi- nálni, de egészen bizonyos, hogy a múlt esztendő közepén a kölcsönt összehasonlíthatatlanul kedvezőbben nyélbe leheiett volna ütni, mint a legközelebbi jövőben. A beruházási programm maga — egészen eltekintve a kölcsön kérdésétől — roppant nagy horderejű probléma. Ebben a program inban fog megvalósítást nyerni a főváros községi és szocziális politikájának uj iránya, mely a közhasznú müvek kommu- nalizálását czélozza. Szó van a gázgyárak megváltásáról, és a villamosvilágitási müvek megváltásáról. Mindazok előtt a kik tisztában vannak a kommunalizálás rendkívüli pénzügyi, gazdasági és szocziális előnyeivel, tisztában áll, hogy ez csak első étapé lesz a közmüvek községesitése utján, a melyet — bár a távolabbi jövőben — egvébb nagy kisajátítások és megváltások fognak követni. De a beruházási programm fogja megszabni hosszú időre a fővárosnak kulturális, szocziális és humanitárius ténykedésének összes részleteit, a miből eléggé nyilvánvaló, hogy ez a beruházási kampány tényleg uj korszakot jelent fővárosunk történetében. Az uj esztendőben előreláthatólag megoldásra fog kerülni az egységes községi párt sokat vajúdó kérdése is, a melyről karácsonyi számunkban a törvényhatósági bizottság több jelese mondotta el véleményét. Nem akarunk ismétlésekbe és jóslásokba bocsátkozni, de a mai pártviszonyok, helyesebben a fix és állandó pártkeretek hiánya oly áldatlan állapotot teremtettek, a melynek véget vetni a fővárosnak elsőrendű érdeke. Korántsem kimerítő e felsorolás a közel jövőben tornyosuló feladatoknak, de már e néhánv főbb vonásból is látható, hogy az 1909. esztendő vörös betűkkel lesz bejegyezve székesfővárosunk történetének év- lapjaiba. A községi választójog. Az uj fővárosi törvény egyik legfontosabb része lesz a fővárosi községi választójog megállapítása. Hogy ez a választójog nem lehet szükebb, mint az országgyűlési képviselői választói jog, az aligha lehet vita tárgya. Már az a tény, hogy az önkormányzat fogalma maga megköveteli a lakosság mentül szélesebb rétegeinek részvételét a községi élet irányításában és hogy az önkormányzatban a polgárságot legközelebbről érintő kérdések gyakorlati eldöntése történik, indokolja, hogy a
