Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-23 / 51. szám

hatóságé s a melyek erre a funkcióra előre- lsthatólag nem lesznek alkalmasak.

Sehol a világon nincs az iparlestületeknek es a megfelelő szerveknek (Gremium. Gilde, Innung, unions professionnelles, syndicats professionels stb.) az a hatósági jogkörük, a melyet az uj törvénytervezet akar nekik adni. Egyáltalában ázoktól a hatalmi jogoktól, a melyeket a régi czéhek gyakoroltak, nem maradt meg az iparteslületek részére semmi, daczára annak, hogy sok helyen meglarlotlák a régi czéhnek megfelelő elnevezést. Nálunk ellenhen uj név alatt a régi czéh készül feléledni,

De nem való iparhatóságnak az iparfelügyelő sem. Az iparfelügyelő eddig olyan munkásvédő hatóság volt, a melyben bizalma volt a munkásságnak is. Bizonyítja ezt az, hogy igen sok sztrájk esetében, a mikor az iparhatóságnak a békéltetés nem sikerült, ö létre tudta hozni a megegyezést. Eddig benne látta a munkásság ■ az ö érdekeit méltányosan figyelembe vevő hatósági szervet, ezentúl ő is a törvénynek szigorú végrehajtója és kihágási ügyekben bíráskodó fóruma leszen. Pedig az előbbire inkább szükség van, mint az utóbbira, a mely teendőt az eddigi hatóságok is képesek kifogástalanul ellátni, inig az iparfelügyelőséget ugyanez a teendő megbénítaná tulajdonképeni feladata és hivatása betöltésében.

Az iparfelügyelő hatáskörének tervezett kibővítése sem Angliában, a gyárfelügyelet ősi hazájában, sem a többi modern államokban fel nem található. Angliában például még akkor is, ha valaki a felügyelőt kötelességei teljesítésében gátolja, vagy neki ellenszegül, a pénzbüntetést nem maga a felügyelő szabja ki, hanem csak panaszt tehet az illetékes törvényszéknél. Általában mindenütt az az iparfelügyelet hatásköre, hogy a hatóságoknak s a kormánynak tanácsadó és véleményező közege, a ki gyárvizsgálatokat tart s azok alapján időközönként jelentést tesz a tapasztaltakról, felügyel arra, hogy az üzemek megtartsák azokat az intézkedéseket, a melyek az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének a megóvása érdekében szükségesek, ellenőrzi a munkaidő és munkarend megtartását. Ehhez az általános hatáskörhöz még némely országban egy-egy kü lönleges feladat járul, például Ausztriában a fiatal munkások szakszerű kiképzésére is felügyel, Francziaországban a vándoriparban alkalmazott gyermekek védelme és az ipari statisztika készítése is az ő hatáskörébe tartozik, Németországban a vasárnapi munkaszünet megtartására felügyel és a gőzkazánok vizsgálatát teljesíti, Angliában és Oroszországban a tanoncz- iskolákat látogatja, Olaszországban a munkások balesetbiztosításának az ellenőrzését látja el stb., de sehol sem találjuk az iparfelügyelő teendőinek iparhatósági és kihágási bírói hatáskörrel való kibő\itését. Az iparfelügyelő igazi hivatását pedig legszebben a svájezi szövetségtanács 1883. évi utasítása Írja körül, a midőn azt mondja, hogy »az iparfelügyelőnek azon kell lennie, hogy úgy a munkaadókkal, mint a munkásokkal szemben bizalmi állást érhessen el, a kétféle érdekben ismeretei és tapasztalatai alapján méltányosan járjon el«.

A külföld államaiban általában háromféle jellegű iparhatóságot találunk. Vannak országok, a hol a rendőri hatóság (Norvégia, Svédország, Svájcz egyes kantonjai), van példa arra is, hogy a bírói hatóság (Anglia), a legtöbb helyen azonban a közigazgatási politikai hatóság (Ausztria, Dánia, Németország, Oroszország. Portugália, Svájcz egyes kantonja stb.) az iparügyekben kijelölt elsőfokú hatóság, és sehol sem az ipartestedet vagy i parféi ügyelő.

Az bizonyos, hogy az érdekeltség által már megszokott hatóságok megváltoztatása zavarokkal jár. Bizonyos az is, hogy csak kényszerítő szükség esetén indokolt hasonló nehézségeknek az előidézése a törvény életbeléptetése és a gyakorlatba való átvitele körül. De épp oly bizonyos, hogy ilyen kényszerítő szükség ebben az esetben fenn nem forog.

FÜGGETLEN BUDAPEST

Pártalakulás a közgyűlésen.

— Egy körkérdés. —

Nyilvánvaló, hogy a főváros közgyiilésé- nek jelenlegi pártviszonyai nem egészségesek, Egységes elv, közös vezetés hiánya minden fontosabb kérdésben érezhető. Ötletszerűen, személyes szimpátiák és antipátiák szerint dönt a közgyűlés a legnagyobb horderejű kérdések fölött. A 32-es kerületközi bizottsággal való kísérlet hamarosan hiúnak bizonyult; a különböző felfogású és szellemű pártokat és töredékeket mesterséges abroncscsal együtt tartani nem lehet. Másrészt pedig bizonyos, hogy helyes kommunális politika csakis állandó és bizonyos programm alapján egyesült többséggel folytatható. E pártalakulás nehéz és mélyreható problémáját akartuk megvilágítani, a mikor községi életünk néhány jeleséhez azzal a kérdéssel fordultunk: milyen pártalakulási óhajtanak a közgyűlésen ? A megkérdezett személyiségek érdekes nyilatkozatai, melyek joggal számíthatnak arra, hogy illetékeseknek tekintessenek, a következők:

Dr. Ballagi Aladár-.

Afranczia forradalom hoztabeanagyvárosok közéletébe az arrondissement-rendszert, melyet azóta másoltak Európa valamennyi helyén. Száz esztendős tapasztalat mutatja, Európát tekintve, 34 esztendő, Budapestet tekintve, hogy a hires és minden nagy községi baj ellen panaceának tartott arrondissement-rendszer melegágya lett a kerületi klikkeknek. A főváros nem küldhet, nézetem szerint, továbbra is oly színvonalú vagy olyan irányzat nélküli egyéneket a képviselőtestületbe, a kiket néhány kerületi klikkember az orránál fogva vezet. Ennélfogva az uj alakulás akkor lesz üdvös, ha a mostanihoz mérten felényi bizottsági tag (dm alapon, természetes arravalósága czimen minden kerületi és kerületközi érdek mellőzésével küldetik be a képviselőtestületbe. Ily utón érvényesülhet és remélem fog is érvényesülni a közérdek, s örökre hucsut kell vennie a székesfővárosi kapufélfától az eddig grasszált magánérdeknek.

Baranyai] Sándor:

Igen egyszerű a felelet: Minden klikkuralomtól ment olyan többséget kívánnék a törvényhatóság közgyűlési termében látni, a mely a székesfőváros érdekeit az ország összes érdekeinek szem előtt tartásával, magyaros, hazafias irányban tudná kezelni. Ezt pedig nem érdekcsoportosulásokkal, hanem a szorosan vett közérdeknek helyes megismerésével és ehhez mért elbírálásával lehet megvalósítani.

*

Dr. tíródy Samu:

A Demokrata Községi Párt megszűnése óta a fővárosi közgyűlésen a mindenkori többség incidentaliter alkkul, mely állapotot egészsé- ségesnek nem tarthatom, mert fontos ügyek elintézését a véletlenre bízni nem lehet. Uj párt alakulására azonban a mai viszonyok

közölt senki sem gondolhat; a tisztán községi ügyekre szorítkozó községi párt sokáig nem tarthatná magát, mert nálunk nagy aktiót csak országos pol ti kai alapon lehet kifejteni, az országos politika szerint azonban a községi életei irányítani ma nem lehet. Ha majd az országban a szabadelvűén gondolkozó elemek tömörülni fognak, meggyőződésem szerint ezen alapon a főváros képviselőtestületében is egy hatalmas párt log létesülni, mely ügyes vezetés mellett a fővárosnak nagy hasznára lehet.

*

Feleld Béla dr. :

En a közgyűlésen oly pártalakulást tartok kívánatosnak, a mely nem kerületi, hanem elvi alapokon nyugszik, a mely az országos politikát a maga köréből kizárja és tisztán a községi feladatok alapján szervezkedik. Ez az egyik szempont. Kívánatosnak tartom továbbá, hogy ez a párt programmal bírjon, a melyet már a választáskor közöljön a választókkal. Ennek a programúinak főbb pontjai szerintem azonosak volnának azokkal a szempontokkal, amelyeket a különböző községi pártok az 1906. évi választásoknál kiadtak s a melyek lényegükben alig különböznek egymástól. E pro- grammok közül hozzám legközelebb a községi demokrata párt programmja állott, a melyei — a változott viszonyok folytán — csak némely ponttal kellene kibővíteni és pedig különösen a választói jogra és a fővárosi törvényre vonatkozó konkrét kívánalmakkal és a nyilvános üzemek átvételére vonatkozó határozott tervei és programmal.

Dr. Glücks thai Samu:

Párt létesülhet a városházán országos pártpolitikai szempontokból. Ez veszedelmes sora- kozás volna. A közgyűlés végtére első sorban gazdasági és egyéb adminisztratív ügyek intézésére van hivatva. Ezekben pártpolitikának fogalmi szempontból kell kizárva lennie.

Ha itt-ott szükség van arra, hogy a törvényhatóság országos politikai kérdésekben állást foglaljon, ez még nem követeli meg állandó pártszervezet létesítését, ez megtörténhetik ad hoc csoportosulással.

Ha mégis megtörténnék az ily szervezkedés, ez csak arra volna jó, hogy a közgyűlés parlamentesdit játszva, tulajdonképeni hivatását hanyagolja el.

A közgyűlésben ily felfogás eddigelé nem tudott gyökeret verni; elég baj, hogy választások alkalmával tapasztaljuk az ily alapon való szervezkedést merőben hatalmi érdekek támogatására és a közönségnek jelszavakkal való félrevezetésére.

Képzelhetek városi pártalakulást egy-egy nagy kérdés körül, pl. a nyilvános .jellegű üzemek megváltásának kérdésében. Ez csak ideig-óráig való szervezkedést teremtene, mely széjjelmálik, mihelyt a kérdés elvesztette aktuális jelentőségét.

Képzelhetek pártot, mely az összes nagy kérdések felölelésére nagyszabású programúmt teremtene a város fejlesztése érdekében, gazdasági és jóléti színezettel. De e kérdésben nincsenek meg azok a diszlinktiók, melyek a pártokat elválasztják és hiányzanak azok a nagy jelszavak, melyek nélkül párt meg nem élhet. Feltétlenül hekövetkeznék az, hogy hiányzanék minden ellenzék és ez ismét megölne minden igaz pártéletet.

Képzelhetek pártot, raelynekazaczélja, hogy hatalmi érdekeket islápoljon. Ilyen pártból nem kér senki. Szóval tüntelőbb életet és munkát