Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-10 / 6. szám

III. évfolyam. 1908. Február 10. 0. szám ~ Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 4S-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. m.OV Ml ■ : ' ■ ■ 1 • : Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. • t . Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... .. ... ... 10 korona. Fél;‘évre ... .. ... ... ... L. '5' ; „ Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5 A. Mindennemű levelek és; előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza pziniére küldendők i VII.. Rottenbiller.-ulc/.n 5/A. i<I*>i'>i sióvá >lf;xmiT)(i b-’.o'ißW)l R Telefon 71—53. \ Lakásuzsora i, ,f ■ ; , ; ÍIBIC lOLWlIEl SO.vtSri tíJD II fi A főváros egvik legveszedelmesebb riVaValvájává kezdi má^át kinőni a la- kásdfágáság. E tekintetben Budapest lakossága meglehetősen viharedzett, mert végigjárta már évek óta a foly­tonos stájgerolás kálváriáját. Azaz, hogy még mindig nem ért el az utolsó állo­máshoz, a mint ezt a februári bérne­gyed alkalmával a háziurak jóvoltából megtanulta. Most február 1-én ugyanis oly általános és nagymérvű lakbér- efnelés szakadt a szegény pesti embe­rek nyakába, a minőre a legkiszipo- lyözottabb partájok sem emlékeznek. Tél közepén, a házbér csimborasszó- jának a tetején nyugodtan és abban a hitben ülő lakók, hogy már feljebb srófolni nem lehet a bért, hirtelen meg­mozdultak a háziurak emeltyűi, me­lyednek csodálatos szerkezete lehet, hogy bele nem kopnak ebbe a folyto­nos működésbe. Egyébiránt a háziuraknak a ma­gük szempontjából igazuk van. A gazda­sági életben a kínálat és a kereslet viszonya adja meg az árakat. Minthogy a háziurak azt tapasztalják, hogy mind sürgetőbb a lakáskereslet, hát srófol­ják felfelé az árakat, ügy gondolkoz­ván: inkább nekem, mint másnak. Es ipivef a természet és az állam törvé­Krónika. Egy év múlva. A községi demokrata párt tudvalevőleg bomladozóban van. Az első komolyabb kelle­metlenségre, mely a demokraták tüzes és meg­fontolatlan vezérét érte, sietnek a viharedzett öreg klikkvezérek a sülyedő demokrata-hajóról a szárazra, vizben hagyván a kisded ódemokrata csoportot. Értesülésünk szerint az ópanamisták pártállásra való külömbség nélkül meg fogják ismét csinálni a törzsfőnök-uralmat a város­házán. Ennek ellenzéke lesz a mai városházi kisebbség függetlenségi párti része, mely a köz­érdek védelmében továbbra is harczolni fog a városházi klikkek ellen, és a pártvezérségből kícseppént Vázsonyi vagy nyolczadmagával, a demokraták legszájasabb alakjaival. E pártala­kulás mellett a következőképen folyik le egy esztendő múlva a főváros egy közgyűlése. Főpolgármester megnyitja az ülést és figyelmezteti a közgyűlést, hogy nincsenek az ujvásártéren. Rácz- Dezső: Ne tanítson a főpolgármester ur. (Helyeslés a demokratáknál.) Főpolgármester: Napirenden van Vázsonyi Vilmos bizottsági tag indítványa a 100 koronán mob B Ibi I , nyei szerint valahol kell lakni, mert különben vagy megfagy az ember a szabad ég alatt, vagy belekerül csavar­gás miatt a tolonezházba, hát fizet mindenki sokkal nagyob lakbért, mint a minőt jövedelme arányában elbírna. A szó szoros értelmében a maga és gyermekei gyomrától vonja ®\ a buda­pesti lakos, a föld e legszánandóbb teremtménye a lakbér folytonos stáj- gerolása folytán reá kirótt ujabbi ösz- szegeket. Ott tartunk már, hogy az évi jövedelemnek jó felét elviszi a szegény embertől a lakbér. A magyarországi ipari munkás évi keresményének átlaga a kereskedelmi minisztérium hivatalos kimutatásai szerint évi 700 korona. Budapesten pedig a munkáslakások ára legalább heti 7 korona, vagyis évente 364 korona, tehát az évi keresmény felénél több. Ez pedig hihetetlen és lehetetlen állapot. A legborzasztóbb lakásviszonyokban levő városokban: á német ipari góczpontokban maxi­mum 26—27%-át viszi el a házbér a a munkás évi keresményének. Nálunk 50% folyik a háztulajdonos zsebébe. Hát ez a rettenetes állapot nem állhat fenn még sokáig. Itt sürgősen segiteni kell, még pedig a városi ható­ságnak. Csak a város képes e téren gyorsan és határozottan cselekedni. Itt további késlekedésnek helve nincsen, felül adózó polgárok községi adójának feleme­lése tárgyában. Esetei Herzog Péter báró: A napirenden lévő indítvány képtelenség, (.ügy van! a jobb­oldalról.) Azért, mert nekem több jövedelmem van mint egy másnak, hogy én fizessek több adót ? Sőt ellenkezőleg. A szegényebbeknek kell több adót fizetni, (Mi van a dohánynyal? mi van a sóval? kiáltások a demokratáknál, rendre! rendre! a jobboldalról) mert azok sokkal jobban veszik igénybe a városi intéze­teket. Mi gazdagok nem megyünk a népkony­hába, se kórházba, se ingyen elemi iskolába nem küldjük gyermekeinket, a mi számunkra nem épit a város olcsó munkáslakásokat, mert nekünk van hol laknunk. Pető Sándor: Lakjon maga a föld alatt! (Viharos fogja he a száját! kiáltások. Rácz Dezső szóváltásba elegyedik Ehrlich G. Gusz­távval, melynek Heteés Antal dr. vet végei egy vasboxer felmutatásával.) Csetei Herzog Péter báró: Szóval a sze­gények számára mi nem fogunk több adót fizetni, mert a kinek nincs automobilja, járjon omnibuszon. Wilhelm Adolf: Járjon a maga tyúkszemén egy omnibusz. J.e vele, le vele! a jobboldalon. Hajdú. Marczell Hellai párti kilencz demokratát provo­.:!■ uxabfi >i fi - őt •.riöbblxail in\ hacsak nem akarjuk Budapesten a lor-i radalmak legmodernebb fajtáját : b lakók forradalmát • állandósítani; A helyzet igazán már olyan, hogy vagv építenek gyorsan sok uj lakást, vagy pedig a nép fog rövidesen barriü kadokat építeni. Soha jogosabb zem dülés még nem volt, mint a kiszipo­lyozott lakók e felzúdulása a lakás­uzsorások ellen Persze, itt a munkás­ság bevált fegyvere: a bojkott nem használ. Minden bojkottált háziúr kap két uj Jakót a régi helyébe, viszont a bojkottáló lakó nem kap másutt egy­hamar hajlékot. Elsősorban tehát sür­gősen hozzá kell fogni a fővárosi bér- házak építéséhez. E czélra kaphat a város annyi építési tőkét a bankoktól, a mennyit csak akar. A mai pénzű viszonyok mellett ez a hitel nem is volna olyan drága. A főváros tehát építsen rögtön, még e tavaszszal vala- mennvi üres telkére nagy, szellős és világos bérkaszárnyákat, a melvek a nép alsóbb rétegeinek egészséges la­kásul szolgálhatnak. A házak jövő februárban már lakható állapotban lehetnek. Ötven ily bérkaszárnya mind­egyikében (50 lakással 3000 uj lakást jelentene és ez a szám már minden­esetre csökkentő hatással volna a fel­csigázott lakbérekre, mert megszün­tetné a szörnyű lakásínségét. Egy-egy hálással fenyeget meg, mire ezek őrült »nem párbajozok« kiáltásba törnek ki. Ehrlich G Gusztáv: Na ja könnyű nekiknek, ük nem od- nok fegyveres elégtétel! Csetei Herzog Péter báró: Egyszóval, a másnak a zsebén ne legyen a Vázsonyi ur nagylelkű. Erre roppant zsivaj tör ki a demokratáknál, Sópancsoló! Dohánynemszállitó! közönséges frátér ! Protz ! kiáltások röpködnek feléje ! Vázsonyi Vilmos: Herzog ur azt hiszi, hogy ő Vanderbilt, pedig csak »eingebildt«. (Viharos helyes, úgy van, nagyszerű, pompás kiáltások a demokratáknál. Csetei Herzog Péter báró a nagy felháborodást felhasználva, kioson a te­remből.) Ehrlich G. Gusztáv: Az Erzsébetváros ne­vében és megbízása nélkül kijelentek, hogy az osloba Vázsonyi indítványt el nem fogadok. Az elültem szoló hat Recht. Nem lehecsiges valaki megbüntetni csak azért mert házior. Ez végre nem olyan nagy bőn. (Kiáltások a de­mokratáknál : Mikor fog a bankocska alaptőkét emelni? Rácz Dezső: Füstölnek-e még a kály­hák az iskolákban?) Ehrlich G. Gusztáv : A Rácz ór kíváncsisá­gát kielégítheti, bújjon bele a kéményekbe, ott megláthatja, hogy füstölnek. So eine Unver- i schäm tlieit! Talán fogjuk felforgatni az egész

Next

/
Thumbnails
Contents