Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-09 / 49. szám
gát a hirlapszedők köre a parancsnak, ez sem volna valami nagy nemzeti szerencsétlenség, mert hisz két t.apig ellehet az ország újságolvasás nélkül. A mérleg tehát azt mutatja, hogy a poli- ! likai tömegsztrájk legfeljebb múló és csekélyebb megzavarását eredménvezheli az életviszonyoknak, de semmi esetre sem jár oly súlyos megrázkódtatásával a gazdasági életnek és forgalomnak, hogy e presszió ha- ; tása alatt a kormán-; a választói reformot a szocziáldemokrata-párt kívánságához képest módosítani kénytelen legyen. Marad tehát a tömegsztrájk valamely észrevehető demon- strácziónak, a melylyel a munkásság erejét akarja kimutatni. Hogy a mi viszonyaink közt ez a próba aligha az erő, hanem sokkal inkább a gyengeség próbája lenne, azt az imént megrajzolt képből láthatjuk. Az eredményében czéltalan demonstráczió költségeit pedig az elveszett munkabérben a munkástömegek fogják viselni. N y i 1 t t é r BORSZESZ FOGKRÉM fesSZAJVIZ * A hétről. A főváros önbiztositása. A mérnöki hivatal tudvalevőleg felvetette azt az eszmét, hogy a főváros épületeit ne biztosítsa bizto- sitótársaságoknál, hanem hozza be az önbiz- tositást. E lap hasábjain ismételve foglalkoztunk ezel a kérdéssel, kimutatva az önbiztositás technikai és pénzügyi lehetetlenségét. A főváros pénzügyi és gazdasági bizottmánya ezt az álláspontot szintén osztotta, a midőn legutóbbi ülésében elvetette a tanács előterjesztését az önbiztositás létesítése tárgyában. Az elutasítás indoka, a mint a legtöbb fölszólaló véleményéből kiderül, az volt, hogy bár maga az önbiztositás elve helyes, a fővárosnak megcsinálnia addig, a mig erre a czélra külön alapja nincsen, nem lehet. Maga a határozat tehát azt jelenti, hogy ezúttal a főváros még a biztosítótársaságoknál biztosíttatja a középületeit. A jövőre nézve azonban kéri a bizottmány a tanácsot, hogy egy megfelelő koczkázati alapnak megteremtését és növeléséi, a melyből az esetleg előállható tűzkárok kellően fedezhetők lesznek, tegye tanulmánytárgyává. Ezt az álláspontot Platthy György bizottsági tag formulázta a bizottmány helyeslése közben. Minthogy tehát az önbiztositás ezúttal elvettetett, a fővárosnak ismét pályázatra kell felhívni a biztosiló társaságokat. Még pedig a lehető legsürgősebben, mert a tüzkárbiztositási kötvény hatálya ennek az évnek deczember 31-én már lejár. Az úgynevezett 24-ik óra tehát igazán itt van a nyakunkon. A szegényház. A pénzügyi és gazdasági bizottmány legutóbbi ülésén Heltai Ferencz és Feleki Béla bizottsági tagok szóvá tették a főváros »Erzébet«-szegényházban uralkodó visszás állapotokat. Megdöbbenéssel tudtuk meg e tárgyalásból, hogy az eredetileg 4—500 személyre berendezett szegényházban 1000— 1300 beteg sínylődik. Almádi] Géza tanácsnok ugyan a betegekkel való bánásmód tekintetében megnyugtató kijelentéseket tett, de azt a tényt maga is konstatálta, hogy a szegényház túl van zsúfolva. Nem szenved kétsé- get, hogy egy uj nagy szegényház létesítése igen sürgős feladat és ha nem tévedünk, ez benne is foglaltatik a jótékonysági ügyosztály beruházási programmjában. A szegényház kérdésének megoldása Müller Kálmán kórházi igazgató nagy kórházi programmjában kapcsolatba hozatik a Rókus kórház kitelepítésének az ügyével. Az igazgató erre vonatkozó elabo- rátuma ugyanis az Erzsébet-szegényházból központi gyüjtőkórházat akar csinálni, mig a Rókus helyére a város külterületén volna 2000 betegre szolgáló kórház építendő. Ha a kórház-ügy ekként megvalósíttatnék, az Erzsébet- szegényház helyett létesítendő uj szegényház igazi rendeltetésének megfelelhetne, mert utóvégre is a szegényház elsősorban nem kórház, hanem arra való. hogy benne az elaggott és elszegényedett fővárosi polgárok — még ha nem is óelegek — hajlékot leljenek. Ezt az igazi szegényházat lehetne azután az Almády tanácsnok által megpendített igen helyes eszme megvalósításával az olyan polgárok lakásául is kijelölni, a kiknek nyugdija vagy járadéka 200—300 koronára rug, a miből azok tisztességesen táplálkozhatnak, de lakásra nem telik nekik. Az uj szegényházban ezen — hogy úgy mondjuk, jobbmódu szegények számára lehetne tisztességes otthont teremteni, a teljesen ingyenes szegényápottak mellé. Heltai Eerencznek azt az ötletét, hogy az uj szegényházat a felszabaduló budai sorsjegy- kölcsön alapjából csinálják meg, azért nem tartjuk helyesnek, mert a szegényházat az egész beruházási akczió keretében a kórház- ügygyel kapcsolatban kell dűlőre juttatni, Tanügyi botrány. Kötetekre megy a napilapok tudósításainak száma, melyek hirt adnak a vizsgai-előkészitő és bizonyít ványgyártó vállalatok és intézetek tizeiméiről. Szomorú már magában az is, hogy az iskolaügy hatósági kezelése mellett az efféle tanügyi magánkuruzslók egyáltalában dolgozhatnak. A mi azonban még szomorúbbá teszi az esetet, az a tény, hogy a főváros iskolaügyi személyzetének egy része — legalább a nyomozás eddigi adatai szerint — nem áll távol a botrányos manipuláczióktól. Nem kenyerünk rendőri nyomozás alatt álló ügyekben előre pálczát törni a gyanúsított személyek fölött, és ezúttal is helytelenítenünk kell a nyomozó rendőrtisztviselőknek folytonos indiszkrécióit, melyekkel a nyomozás minden fázisáról érintik a szenzáczióra éhes hírszolgálatot. Már láttunk a közelmúltban számos példát, a midőn a rendőri nyomozás folyama alatt egész sereg kiváló férfiút meghurcolt a szenzáczióra vadászó hirharang. Csak gondoljunk a vízmérő órák dolgára. Nem állítjuk, hogy a mostani tanügyi botrányba bekevert fővárosi igazgatók, tanulók és egyébb funkczio- náriusok bünösek-e, vagy ártatlanok. A bírósági eljárásnak lesz hivatása ezt megállapítani. Azonban már ezúttal is a leghangosabban követeljük, hogy a főváros illetékes tényezői ragadják meg a legnagyobb seprőt és haladéktalanul lássanak a tisztogatás muukájához. Ha, van kisöpörni való, a szemétdombra vele! Éppen mai számunk egy másik helyén adatokkal illusztráljuk azt a nagy áldozatkészséget, a melyet a főváros az iskolaügygyel szemben tanúsít. Még gondolatnak is borzasztó volna, ha e nagy áldozatok egy korrupt és megvesztegethető tunügyi személyzet hasznára válhatnának. De különben is a főváros tanügyi személyzete a polgárság részéről oly megbecsülésben részesül, ez a személyzet a közéletben olv jelentős szerepet játszik, hogy magának ennek a karnak az érdeke, hogy megszabadittassék a selejtes és tisztességtelen elemektől, ha ilyen van közötte Azt hisszük a főváros tanári és tanítói kara lesz éppen az, a melv a legridegebb és legkíméletlenebb eljárást fogja szorgalmazni mindazok ellen, a kik a botrányban a legtávolabbról is szerepel játszanak. Fodor Miklós meghalt. A VII. kerületi függetlenségi és 43-as pártnak ismét gvásza van. bodor Miklós a pártnak egyik legagili- sabb, legbuzgóbb és legáldozatkeszebb tagja, fiatalon, élte virágában, alig 3 téves korában hosszú, kínos szenvedés után meghalt Egyéniségének szeretetreméltóságával, szilárd jellemével csak barátokat szerzett magának, luk fájdalmas részvéttel állták körül elhunyt pajtásuk ravatalát. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pái't testületileg vett részt Fodor Miklós temetésén, sírjára koszorút helyezett és a párt nevében B. Virágh Géza mondott megható gyászbeszédet. Fodor Miklós a VII. kerületi 2-ik számú iskolaszéknek jegyzője volt. mely tisztségét példás lelkiismeretességgel és buzgósággal látta el. Az iskolaszék is testületileg' vett részt a temetésen Paksy Béla iskolaszéki elnök vezetésével. közgazdaság. Első Leánykiházasitó-Egylet mint szövetkezet. Gyermek- és élefbiztositó-intézet. Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1803. Folyó év november havában 1,375.800 K értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,105.300 K értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 105.358 K 46 f fizettetett ki. 1908. januárt 1-tól november 30-ig bezárólag 18,067.300 K értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 15,458.300 K értékű uj kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a folyó évben 1,350.715 K 52 f és az intézet fennállása óta 13,748 601 K 43 f fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik, a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. A Terézvárosi Takarékpénztár tőkeemelése. A Budapest Terézvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság deczember 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen azalaptőkétOOO.OOO koronáról 1,200.000 koronára emelték fel. Az alapszabályok némi módosítása után a közgyűlés beválasztotta az igazgatóságba : gróf Lónyay Gábort, gróf Zichy Istvánt, Földiák Gyulát, Heidlberg Sándort, Hoffmann Ármint és László Fülöpöt; a felügyelő bizottságba: Reviczky Sándort, dr. Pallay Sándort és Pallós Ignáczot. Az igazgatóság elnöke gróf Lónyay Gábor lett. A tőkefelemelés éppen ugjr, mint különösen az uj igazgatóságba választott férfiak egyénisége biztos kilátást nyújt arra nézve, hogy az intézet fejlődni fog és megnyervén a nagyközönség bizalmát, az elébe kitűzött feladatnak meg fog felelhetni. Hártl L. és Társa festék-, kencze- és lack-gyáriraktáfuk a „Központhoz“ Budapest, VII., Baross-tér 20. sz. Nagy raktár: Carbi d ban és Carbidégőkben. Ajánlja kitűnő minőségű Parquet-viasz, borostyán és linoleum padló-lack és festékét. Zománczfesték minden színben. Eéregirto és ferlőtlenitő-szerek. Ecsetek és padlókefék. Pali MÍIáiyiiÉÉ Budapest, VII., Damjauich-u. 83. különlegességek butorpaszományokban. Villamos felszerelési vállalkozó KOVÁID fest,tisztit! ■ “ ™ I i 1 t. ■ »-v ^1 «-a '/n K n K rn'wrirűlí.ifnlr o v Gyár és íoüzlet: Budapest, VII.. Szövetség-utcza 3?. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45. Aczél GAMBRINUS vendéglőjében esténkint a magy. kir. honvédzenekar, a cs. és kir. 44. és a csász. és kir. 6. zenekarok a karmesterek személyes vezetése alatt WKT HANGVERSENYEZNEK. -Ma
