Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-02 / 48. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. 3 gyára példaszerű lesz. Csak attól kell tar­tanunk, hogy a drágább beruházások folytán a kenyér ára is drágább lesz, holott éppen az a czélja a kenyérgyárnak, hogy a lakosság olcsóbb kenyérhez jusson. Gyenge vigasz lesz a szegény fővárosi lakosságra, hogy az a kenyér, a melyért többet kell fizetnie, előkelő berendezésű mintagyárban készült. Kultúra, jótékonyság és — lovak. A főváros legközelebbi közgyűlésének a napi­rendjére egy csomó bizotlmányi- és ta­nácsi előterjesztés van kitűzve, mely számos kulturális és jótékonysági egyletnek adandó segélyek megszavazását javasolja. Igen helyes dolog, hogy a székesfőváros a Fehér kereszt- gvermekkórháznak, a Gyermekbarát egvesü- letnek, Szülészeti poliklinikának és más egyéb hasonló jótékony intézményeknek segélyt juttat. Annak is csak örülhet mindenki, hogy a főváros művészi, iparművészeti és zenei czélokra is áldoz. Azonban az előterjesztések sorában látunk egynéhány olyant, a mely ellen fel kell emelni tiltakozó szavunkat. Azt ol­vassuk, hogy a Tattersall-részvénytársaságnak luxus-lóvásárok czéljára 1000 korona segélyt, az Urlovasok szövetkezetének díjlovaglásra 1000 korona segélyt, az Ügető versenyegye­sületnek pedig 3000 korona segélyt javasol a tanács megszavazni. E ló-czélokra tehát a főváros összesen 5000 koronát akar ajándé­kozni. A luxus-lovakat tudvalevőleg vagyonos urak vásárolják, a díjlovaglások sem felelnek meg valamely általános közérdekű szocziális vagy kulturális szükségletnek, az ügetőver­senysport pedig ismét csak gazdag urak privátpassziója, a melynek révén legfeljebb nagy pénzösszegeket szednek ki a fogadó közönség zsebéből. Ilyen czélokra a fővá­rosnak — a mely csak nagynehezen kászo- lódott ki a deficzit hínárjából — igazán nem lehet pénze. A lovak és gazdag tulajdono­saik közpénzből való e segélyezését elleneznie kell minden komolyan gondolkozó város­atyának. íme: a vakokat gyámolitó országos egyesületnek, a mely az egész országban ezerre menő szerencsétlen vak gyermeket tanít és felnőtt vakokat tart el, mindössze csak 1500 koronát adhat a székes főváros, Bizonyára egy korona se jut ebből a segély­ből egy-egy vakra. Már pedig vak ember­társaink csak közelebb állanak hozzánk, mint a luxus-, ugró- és ügetőlovak. Tessék az egész 5000 koronát a szegény vakoknak oda­adni, az ellen senkinek egy szava sem lesz. A lókomédiára nincs pénzünk. Fizessék meg a komédia árát azok, a kiknek a passziójára szolgál. Vasüzlet és monstre-hangverseny. — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt szerkesztő Uram! Mint öreg polgára ennek a fővárosnak, a ki már négy évtizede figyelem az esemé­nyeket, megszoktam azt, hogy fürkésző szem­mel összefüggéseket lássak bizonyos dolgok között, a melyek egyébként meg nem érthe- | tök. Ilyen véletlen összefüggést látnak öreg­szemeim most is két furcsa dolog között. Lehet, hogy a látásom csal. de akkor is meg­marad az okom a fejcsóválásra. Azt olvastam nemrég az újságokban, hogy a VII. kerület egyik vezére Ehrlich G. Gusztáv, a főváros iskolásgyermekeivel a Vigadóban nagy monstre hangversenyt készül rendezni a napközi otthon javára. Bár nem tartozom Ehrlich hívei közé, mégis örült a lelkem ennek a kedves ötletnek. Szép dolog, ha jobbmódu szülök gyermekei összeállanak azért, hogy szegénysorsu tanulótársaik ja­vára énekeljenek. A sok gyerek szülői szí­vesen eljönnek, a jegyek árára még felül is fizetnek, úgy, hogy a jótékony czél szép összeghez jut. Én nem tudom ezt a dolgot azoknak a szemével nézni, a kiknek nincs ínyére, hogy egy városatya, úgyszólván a maga dicsősége vagy hatalma gyarapítására aknázza ki a sok száz friss gyerektorkot. De nagyban lelohasztja a jólékony kezdeménye­zés fölötti örömömet az a híradás, hogy a jövedelemnek csak egyik fele szolgál a nap­közi otthon javára, mig a másik fele vala­mely Wekerle Sándor-alapra fordittatik. Hát én nem tudom, hegy mi lesz ez az alap, mire fog szolgálni, de eleve is közlöm a ma­gam és számos polgártársam ama véleményét, hogy a jótékonysággal nem szép dolog a nagy és hatalmas férfiaknak való hízelgést egybekötni. Mert a jótékonyság csak úgy szép, ha önzetlen. És ha önzetlen az Jährlich- féle jótékonyság, miért éppen hogy Wekerle Sándor nevére kereszteli el azt a bizonyos létesítendő alapot? Tudom, hogy Ehrlich Gusztáv erre azt mondaná: miért ne nevezzem a Wekerle neve után ? Ha van Ráday-egylet, Kossuth Lajos-egylet, Deák Ferencz- és Rudolf trón örökös-egylet, miért ne legyen éppen csak Wekerle Sándor-alap ? Erre a vissza­kérésre igazán nem tudok felelni. Ha Ehr­lich ur nem érzi a feleletet, hiába is szállnék vele vitába. Viszont egy kicsit szemet szúr a We­kerle portálása éppen Ehrlich ur részéről és éppen most. Azt is írják tudniillik az újságok, hogy Ehrlich ur a hangversenyrendezés mel­lett még egyébre is ráér. Ráér például arra, hogy a bankjával ellássa a magyar állam vasmüveinek az eladásait, a melyeket állító­lag az ő bankjára ruházott rá a pénzügy­minisztérium. Eddig ezt az eladást egy másik czég végezte, a mely czég beavatottak állítása szerint évente csekély 800 ezer koronát ke­resett ezen az üzletén. Az Ehrlich-féle bank mostanában felemelt alaptőkéje 3 millió ko­rona. Ennek igazán szép kis kamatozását jelentené á 800 ezer koronás üzlet! Vájjon a Wekerle-alapnak ehhez a vas- üzlethez van-e valamelyes köze, azt nem tudom, mert kívül élek az üzleti világ for­gatagán. De hogy ezt a vonatkozást sejtem és velem együtt a főváros sok ezer polgára szintén sejti, annak nem én vagyok az oka, hanem az, a ki Wekerle-alapot létesít ugyan­akkor, a mikor a pénzügyminisztériumnak egy hatalmas üzletéhez segíti ötét a magyarok Istene. Soraim közléséért szives köszönetét mondva, maradok hűséges olvasója Öreg kurucz. Közgazdaság. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövet­kezet vasárnap tartotta huszonötödik évi rendes közgyűlését Keglevich Gábor gróf elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése az intézmény örvendetes fejlődéséről emlékezik meg és kiemeli, hogy a lefolyt üzletévben körülbelül 19 millió liter tej szállíttatott a szövetkezetbe. Lippich Gusztáv nyugalmazott főispán indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak a gazdaközönség, valamint a székesfővárosi fo­gyasztóközönség érdekében kifejtett önzetlen és sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszönet szavaz. A választás alá kerülő igazgatósági tagok, valamint a felügyelő-bizottság egyhangúlag újra megválasz­tatott. A Kőbányai Polgári Serföző-Részvénytár- saság november 29-én tartott közgyűlése az igaz­gatóság és felügyelő-bizottság jelentéseit tudomásul vette és elhatározta, hogy a 15. számú részvényszel- vényeket november 30-tól kezdve 16 koronával váltja be. A szelvényeket beváltja a társaság pénztárán kívül a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank, az An­gol-Osztrák Bank fiókja Budapesten, továbbá az Angol-Osztrák Bank Bécsben. Az igazgatóságba Egyedi Artúr dr., tószegi Freund Vilmos és Scanavi Miklós lovag újra be választattak; a felügyelő-bizott­ság eddigi tagjai pedig újólag megválasztattak. Uj villamos vasút. A budapest—váci és bu- dapest—gödöllői helyi érdekű villamos vasút rész­vénytársaság ma tartotta alakuló közgyűlését Szé­kely Ferenc elnöklete alatt. Az igazgatóságba be­választattak : dr. Dezseöffy Aurél min. titkár, mint a kereskedelmi miniszter kiküldöttje, továbbá Bé- keffy Géza, dr. Dalnoky Béla, Hádinger Adolf, dr. Kállay Zoltán, báró Radvánszky Antal, Székely Fe­renc, Stromsky Sándor, Török Emil, Vadnay Géza és Pest megyének még ezentúl megnevezendő két kiküldöttje. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: ifj. Éberling' Antal, Fried Jakab, Habermann Géza és Hádinger Gyula. — A vasút az 1909. év folyamán felépittetik és a legnagyobb valószínűség szerint a jövő év végéig átadatik a közforgalomnak. Dr. med. Blum Róbert fogorvos, lakik: VII Erzsébet-körut 36. II. em. Rendel 9—5-ig. Magyar királyi államvasutak Budapest-jobbparti üzletvezetőség. 48994—908. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak budapest-jobb­parti üzletvezetősége nyilvános pályázatot hirdet a vonalai részére az 1909. és esetleg a következő 1910. és 1911. években szükséges tölgyfa keritési-oszlopok szállítására. Az évenkinti megközelítő szükséglet 4000 drb' 2 5 m. hosszú, 18 cm. átmérőjű, 1200 drb. 21 m hosszú és 15 cm. átmérőjű, összesen 5200 drb. oszlop’ mely mennyiségnél azonban évenkint 10%-al több vagy kevesebb is rendelhető meg, Az ajánlatok folyó évi deczember hó 23-ikán déli 12 óráig özletvezetőségünk I. általános osztá­lyának (Vili., Rákóezyut 3. sz. I. em. 38. sz.) adan­dók át, a bánatpénz ngyanott a gyűjtő pénztára ál folyó évi deczember hó 22-én déli 12 óráig teendő le. A részletes pályázati feltételek és ajánlati űrlap valamennyi üzletvezetőségnél megtekinthető, üzlet­vezetőségünk általános osztályában pedig azok díj­mentesen megszerezhetők. Budapest, 1908. évi november hóban. A budapest jobbparti iizletvezetöseg. (Utánnyomás nem dijaztatik.) KOVALD FEST,TISZTIT! Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. —- Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58 45. Aczél GAMBRINUS nagy­vendéglőjében esténkint a magy. kir. honvéd­zenekar, a cs. és kir 44. és a csá8z. és kir. 6. zenekarok a karmesterek személyes vezetése alatt ««- HANGVERSENYEZNEK. -«■

Next

/
Thumbnails
Contents