Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-02 / 48. szám
El’GGEI LEN BUDAPEST landos vélemények hangzottak el a tóvárosi polgárság teherviselési képességéről. így az is szóba került, hogy a lakbér tízszerese szolgáljon a keresetadó alapjául. Hát ez egyszerűen nonsens. Budapesten a lakbér a polgárság legnagyobb részénél a jövedelemnek legalább 20—26%-át emészti fel. Mily abszurdum tehát, hogy a lakbér tízszerese szolgáljon az adó alapjául! Egy normális kétszobás lakás Budapesten átlag 700 koronába kerül. Hogy fizessen 7000 korona jövedelem után kereseti adót a polgároknak az a nagy tömege, a mely az ilyen 700 koronás lakásban lakik és a melynek a jövedelme 2400 és 4000 korona között váltakozik ? Elismerte a lakbérnek a jövedelemhez mért nagyságát az állam is, a mikor a tisztvise- lök lakbérét a fővárosban a törzsfizetés 20—25%-ában állapította meg. Ebből is látható, hogy a pénzügyi bizottság egyes tagjai az adóreform tárgyalásánál mesz- szire elkalandoztak a tényleges valóságtól. Reméljük, hogy Wekerle Sándor pénz- ügyminiszter, a kinek nevéhez fog fűződni az adóreform korszakalkotó nagy müve, a képviselőház plénumában meg 1 fogja védelmezni a maga eredeti javaslatát az efféle súlyos tévedésekkel szemben. A miniszterelnök eddigi müködésé- ben és újabb nyilatkozataiban is bizonyságát szolgáltatta annak, hogy nem kell az ország barátjának egyszersmind a főváros ellenségének lennie. Ez a főváros nem érdemli meg azt, hogy mintegy büntetésképpen súlyosabb terheket rójanak a vállára. A polgárság megélhetése a nagyváros forgatagában amúgy is sokkal nehezebb, ne súlyosítsuk ennek a lakosságnak a helyzetét azzal, hogy az állam mostohagyermekévé degradáljuk. Kisemberek hitele. Alábbi sorokat a fővárosi hitelviszonyokkal ismerős kéztől vettük. Már magunk is több ízben rámutattunk arra, hogy a főváros kisebb polgárságának hitelügye egyáltalán nincsen megfelelően szervezve. A következő czikk élesen rávilágít erre a hiányra. Egy évvel ezelőtt kimondották a nagybankok a legszigorúbb Ítéletet: halál a szövetkezetekre és iörpebankokrn! A halálos ítélet nem lett egyszerre végrehajtva. Részletekben kapták a halálosdöfést a kisintézetek talán csak azért, hogy a halálos Ítéletek kimondó »nagyok« a lassú elvérzés kanibáli örömét tovább élvezzék. Rettenetes állapotok elé juttatták nem a szövetkezeteket mint inkább ezek adósait: a kis embereket. A nap- ról-napra lelszámoló szövetkezetek szörnyű dologra kényszentletnek. Kíméletlen szigorral hajtják be adósaikon követeléseiket. De mily módon. Ezt látni, tapasztalni borzalom! Adós, ki 200 kor. tartozására 120—140 kői. résztörlesztést eszközölt — egész eredeti tartozásáért perelletik. S midőn siralmas arczo- kat a már törlesztett összes beszámításáért esd, a stereotip válasz ez: „sajnáljuk, felszámolta vagyunk kénytelenek 100°/o veszteségünk van : az üzletrészre és egyebekre törlesztett összeg be nem számítható! Ez ellen nincs fórum, a hova a megtört adós apellálhat! Fizet, ha módiában van. Am fizethet-e? Hóimét ? Az ily hirtelen rázudoló veszedelem ellen hol védekezhet? Szomorú rajza ez a helyzetnek. Ezt teremtették a nagybankok. A kisintézetek elpusztításával halálos csapás mértek a kisemberek ezreive. A nagybankok ez eszeveszett, elhamarkodott intézkedése, tehát nagy pusztulást okoz. Ha az inszolid szövetkezetekre már halált kiáltottak, hagyták volna a szolid alapon dolgozó kisbankokat élni. Hasznos szervei voltak ezek a magyar hiteleseknek. Hol keressen a kisember oly forrást, melyből hitelt mentsen ? S most, hogy a legszolidabb szövetkezet is a felszámoláshoz kénytelen fogni: miként, hogy lesz képes az egyszerre megrohant annyi sok kisember adósságát rendezni 9 Ez az állapot igy nem maradhat. Az államnak kell valamely módon beavatkoznia; idejekorán kell gondoskodnia arról, hogy olcsó hitelnyújtással megakadályozza az állam- feniarló elem végelpusztulását! A kis emberek ezrei pusztulnak bele ebbe a helyzetbe, ha segítő kéz feléjük nem fordul. Megnehezíti a kisebb pénzintézetek helyzetét az adóreformnak az a rendelkezése, hogy azok a pénzintézek, a melyek akár csak egyetlenegy esetben is járulékokkal és költségekkel együtt 8%-nál magasabb kamatot szednek, 15°/o-os adóval fognak megrovatni. Ez merő képtelenség. Pénzszűke idején akárhányszor megesik, hogy a nagy intézetek maguk is 7V2—8°/o-ot szednek viszleszámitolási kamat fejében. Biztos tudomásom van arról, hogy a múlt év nyarán és őszén, a mikor a pénz- ' hiány a legérezhetőbben dühöngött, akárhány, igen előkelő legnagyobb bankintézetünk 8V2—9°/o mellett viszleszámitolta igen solvens közép- és kisintézetek jó váltóanyagát. Wekerle Sándor miniszterelnök urnák módjában állhat ilyen leszámolási jegyzékeket saját szemeivel elolvasni. Már most kérdem, hogyan szedjen pénzszűke idején az a kis pénzintézet adósaitól 8°/o-ot vagy ennél kevesebbet, a mikor neki a viszleszámitolás és a saját kamatlába közötti különbözetből kell költségeket fedeznie, adót fizetnie és a veszteségekkel járó koczkázatot is viselnie? Ez a rendelkezés tehát ismét csak lehetetlenné teszi a kisember részére a hitel elnyerését.Pénzszűke idején akamallábmagas, ha tehát a kisintézetnek 15°/o-os horribilis adót kell fizetnie, egyszerűen beszüntetheti az üzletét. Lánczyék kisembernek pénzt köztudomás szerint nem adnak, egyetlen eredménye tehát a 15°/o-os adónak az lett hogy a kis- exisztencziák hitel hián tönkremennek. Kevés szocziális bölcsesség rejlik tehát ebben a magas adóban, a melylyel pedig éppen a kisemberek kizsákmányolását akarják megakadályozni. Csakhogy a puska visszafelé sül el, és éppen a kisembereket sebezi meg. Fr. Függetlenségi partéiét Budapesten. A II. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör rendes összejöveteleit hetenkint kétszer — szerdán és szombaton tartja saját körhelyiségében (II., Cor- vin-tér 2. I.). * Az V. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és 48-as kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor saját helyiségeiben Hold-utcza 15. sz. alatt tartja. A VII. kerületi függetlenségi- és 48-as pártkör rendes szerdai társasvacsoráját a kör helyiségében (VII., Almássy-tér 17 sz. I. em.) A „Zugló és környéke függetlenségi és 48-as kör“ minden csütörtök és szombaton este tartja társas összejöveteleit saját kerthelyiségében, VII., Bosnyák- utcza 3. sz. * A ferenezvárosi függetlenségi és 48-as párt társasköre hetenként egyszer — csütörtökön — tartja társas összejöveteleit a IX., Ráday-utcza 61. szám alatt lévő saját körhelyiségeiben. * A „Kőbányai függ. 48-as kör“ hetenként egyszer, csütörtökön tartja összejöveteleit saját helyiségében. (Kőbánya, Martinovits-tér 2. szám, ifj. Roith György vendéglőjében. * Felkérjük a budapesti függetlenségi párti szervezeteket, közöljék e lap szerkesztőségével, hogy rendes heti, vagy havi összejöveteleiket hol és mikor tartják. A hétről. Egy szavazás. A plurális választói jog kérdésével ismét foglalkoznia kellett a főváros közgyűlésének. Az egész vitának két kiemelkedő pontja volt. Az egyik az, hogy Heltai Ferencz ezúttal a pluralitás ellen szállt siki a és ezzel csattanóan ráczáfolt Yázsonvi múltkori vádjára, mintha az indítványt azért vallotta volna időszerűtlennek, hogy ezzel a kormánynak kedvére járjon. A másik esemény maga a szavazás volt, a mely alatt demokratáink ismét zajos jeleneteket rendeztek. A nagy megbotránkozás okozója ezúttal Ehrlich G. Gusztáv volt, a kinek az indítványt elvető szavazatát a terézvárosi ősdemokraták rengeteg lármával fogadták. Perczekig tombolt a demo- krata-furor, a melyre az erzsébetvárosi Ehr- lich-pár tiak ugyanolyan élők elő tónusban adták meg a választ. A demokraták felbuzdulásának az a magyarázata, hogy Ehrlich annakidején obligót vállalt az általános, egyenlő és titkos választói jog támogatására. Pedig Ehrlich Gusztávot ezért indokolatlanul szidják. Csak ők maguk voltak naivok, a mikor nagyon bíztak Ehrlichék politikai elveiben. Ehrlich ezúttal is következetes maradt önmagához. Ó mindig csak a pillanat igényeihez méri az állásfoglalását. () egy gyakorlati politikus, a kinek szemében minden elv csak theória. A praktikus férfiú most ismét kegyeibe fogadta a kormányt, eszerint is cselekszik tehát. Hiszen már megmondta a nagy német költő is, hogy csak az ökrök — következetesek. A kenyérgyár ügye. A főváros jövő évi költségvetésének a pénzügyi bizottságban való tárgyalása során Auer Róbert bizottsági tag szóválette a fővárosi kenyérgyár ügyét. Fol- kusházy Lajos tanácsjegyző felvilágosításaiból kitűnik, hogy a gyár a jövő nyáron már üzembe lesz helyezhető. Viszont az is kitűnik a tanácsjegyző felszólalásából, hogy a gyár berendezéssel együtt többe fog kerülni, mint az e czélra megszavazott 400.000 korona. A túllépés abból származik, hogy közegészségügyi szempontból némely dolgot az eredetileg tervezettnél drágább kiállításban kell keresztülvinni. A túllépések összege most még meg nem állapítható, mert az erőgépekre csak most írták ki az árlejtést. Annyi azonban már most is alaposan remélhető, hogy a főváros kenyér
