Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-17 / 46. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. 2 :r>‘ mert Budapest szinte képét mutatja az egész országnak, szükséges, hogy e kozmopolitikus hatásokkal szemben jobban felvértezze magát. Egész állami létünk, nemzetünk hegemóniája, a magyarság színvonala: Budapest után Ítéltetik meg a külföldön. Ezért szükséges, hogy az idegen, a ki Budapesten megfordul, tudja, érezze és lássa, hogy Magyar- ország fővárosában van. Ma a fővárosnak állami eszközökkel való támogatását a képviselőház a főváros magyarságától teszi függővé és keres oly garancziákat, a melyekkel a fővárosnak nemzed szellemben való fejlő dése biztosítható, úgy ez helyes és szép dolog. De elzárkózni a főváros szükségletei elől, azzal az eleve megfogalmazott hittel, hogy Budapest nem érdemli meg az ország szereteted és támogatását: ez szűkkeblű, rossz és nem magyar politika. Fővárosi képviselők mellőzése. A választói törvényjavaslat tárgyalására a képviselőház 31-es bizottságot küldött ki. Ebbe a bizottságba egyetlenegy fővárosi képviselő: Dr. Szebeny Antal választatott be. A függetlenségi párt elmulasztotta, hogy gondoskodjék a fővárosi választókerületek megfelelő képviseltetéséről a bizottságban, annak ellenére, hogy nem kevesebb, mint öt fővárosi képviselő tartozik a párt kötelékébe, névszerint Dr. Szebeny Antal, Dr. Németh Imre, Dr. Bolzenhardt János, Dr. Nagy Dezső és Dr. Ballagi Aladár. Pedig evidens, hogy az uj választási rend a leggyökeresebb változásokat éppen a fővárosban fogja okozni. Itt lesz a legnagyobb a választók számának a gyarapodása, és itt fog legnagyobb számmal bevonulni a munkásság az alkotmány sánczaiba. A főváros tehát igen közelről van érdekelve a választói reform által és még közelebbről lesz érdekelve a kerületek beosztására vonatkozó törvényjavaslat révén. Hogy a 31-es bizottságban elegendő lesz-e egy szavazat e nagy érdekek kellő képviseletére, az legalább is kétséges. A függetlenségi pártoknak a fővárosban amúgy Polonyi ellenben azt mondta mindig, hogy neki a zsidó épp olyan kedves, mint a keresztény, csak jó magyar legyen. Most aztán kisül, hogy az összes zsidók közül csak egy jó magyart ismer, mert csak egyet szeret. És ennek az egynek a neve a legnagyobb meglepetés. Ehrlich G. Gusztáv a dicső, a ki íme bevonult a parlamentbe, mint a magyar hazafiság példányképe. Ugye nem is sejtetted jámbor meglepett olvasó, hogy a nemzeti ellentállásl a fővárosban Ehrlich G. Gusztáv vitte diadalra? Hiszen tudta mindenki régtől fogva, hogy Ehrlich nagy férfiú ! Egy morva, a ki megtanult magyarul, és ma sovén magyar. Egy bankférfiu, a ki vezér- igazgató a klikkekben. Egy válaszlás-csináló, egy kortes-talenl, egy kapaczitét, egy szóval: vas, ilyen vas! Mindezt tudták Ehrlichről eddig is. Most aztán lehullott róla az álarCz, és igazi mivoltában tündöklik szemeink elölt a nagy férfiú, mint a hazafiság apostola, a magyarság elöharczosa, a dicső nemzeti ellentállás legendás vitéze! Polonyi leplezte le a hazafias zsidóság ez egyetlen példány képét és Ehrlich G. Gusztáv most már eddigi állásaihoz és czimei- hez hozzábigygyeszlheti ezt is: »hű és hazafi«. A lémjelzésl Polonyi végezte. Ki meri hál mondani, hogy a csillogó Ehrlich G. Gusztáv nem szinarany ? is nagy küzdelmet kell folytatniok és e küzdelmükben nagyon is hiányzik az országos pártnak hathatós és nyomatékos támogatása. Talán az országos pártra közömbös, hogy Budapest jövőbeli húsz vagy még több kerületéből hány kerület kap függetlenségi képviselőt. Nekünk a főváros függetlenségi polgárságának ez főfontosságu kérdés, mert mi a függetlenségi politikának tántoríthatatlan hívei vagyunk és maradunk akkor is, ha mostoha-gyermekek módjára bánnak el velünk. Hogyan hódítsunk elveinknek híveket, hogyan biztosítsuk pártunknak a sikert ebben a nagy városban, a mely ezerféle szálakkal van hozzáfűzve a régi alakulatokhoz, a mikor minden lehető alkalommal mellőzésben van részünk? Budapest képviselőinek számaránya, súlya, az általuk képviselt érdekek nagysága és általában az ország fővárosának pozicziója egyaránt indokolttá tették volna, hogy a választójogi bizottságban a főváros kellő szánni képviselővel legyen képviselve. Hogy ez nem történt meg, az még keservesen megboszul- ; hatja magát, mert ki szálljon síkra a fővárosi j függetlenségi pártok szempontjaiért a nagy reform megalkotásánál, a mikor az arra hivatott személyiségek hiányoznak a bizottságból. Néma gyermeknek anyja sem hallja a szavát, és kétszeresen fáj, hogy az országos függetlenségi párt volt az, a mely ezúttal a főváros függetlenségi pártjait némaságra kárhoztatta. A fővárosi törvény előkészítése. Több mint egy esztendős vajúdás után a főváros végre komolyan hozzálát az uj fővárosi törvény előkészítéséhez. A mull esztendőben e czélra megválasztott 30-as bizottság megalakult s kebeléből a tervezet elkészítésére héttagú albizottságot küldött ki. Ez albizottság munkálatának a gerinczét valószínűleg az a vázlatos programm fogja képezni, amelyet Bárczy István polgármester terjesztett a bizottság elé s mely a következő pontokat tartalmazza: i. A főváros határának kiterjesztése. 2. A törvényhatóság hatásköre és az önkormányzat biztosítása. 3. A törvényhatóság szervezése. 4. A főpolgármester, a polgár- mester, a tanács és a közgyűlés hatáskörének megállapítása. 5. A kerületi elölj árók szer- | vezete és azok viszonya a központhoz. G. A város pénzügyi kormányzata. 7. A város viszonya a közmunkák tanácsához. 8. A fővárosi pénzalapok. 9. A közigazgatási bizottság hatásköre. 10. A fővárosnak a rendőrséghez való viszonya és 11. A felebbviteli rendszer megállapítása. Ez a programm korántsem teljes de nagyjában tartalmazza mindazt, a minek a rendezését az uj fővárosi törvénytől el lehet várni, és a mit e tárgyban e lapok hasábjain szüntelenül sürgettünk. A polgármester pontozatai közt kifejezetten nincsen szó a községi választójogról, de valószínű, hogy a polgármester a 3-ik pont alá (a törvényhatóság szervezése) vonja ezt a kérdést. Az országgyűlési választói reform beterjesztésével kapcsolatban annyit már megtudtunk hogy a belügyminiszter a vármegyei törvény- hatósági választói jogot sokkal konzervativebb alapokon akarja szabályozni, mint a képviselőválasztói jogot. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a városi törvényhatóságok és elsősorban, Budapest székesfőváros községi választói joga sem fog valami nagyon radikális módon rendeztetni. Már pedig ezúttal is megállapítható, hogy az egész revízió illetve az uj fővárosi törvény csak úgy fog céljának megfelelni, ha a fővárosi községi választói jogot igen gyökeresen megváltoztatja. A főváros egész kormány- zatának a rákfenéje, a sokat felpanaszolt és ma egyáltalán tagadásba nem vont klikkrendszer csakis úgy lóg megszűnhetni, ha a választói jog a lehető legszélesebb rétegekre terjesztetik ki. Budapest teljesen magyar város, itt a magyarság szupremáciájának a kérdése szóba sem jöhet a választójog általánossá tételének ez indokból való bármely korrektivuma tehát nem szükséges. A másik szempont, mely az országgyűlési választói jognál mérlegelésre és figyelembevételre talált, tudniillik a demagógia elleni védekezés, a főváros községi életében szintén nem esketik oly nagy sulylyal a latba, már csak azért sem, mert itt a felforgató tendencziák nem szövetkezhetnek az államellenes nemzetiségi törekvésekkel, másrészt pedig a községi autonómia elvileg és a polgárság mentül nagyobb részvételét követeli a község ügyeinek az intézésében, végül pedig az a számos szociális feladat, a mely a fővárosra hárul, egyenesen előfeltételezi a lakosság legszélesebb rétegeinek a közreműködését a képviselet megválasztásánál. Tisztában lehetünk tehát azzal, hogy csakis igen nagy mérvű jogkiterjesztéssel — a mely a mai választási machináczióknak egy- szersmindenkorra véget vet — lesz lehetséges a mai klikkrendszert a pokolba küldeni, azt a klikkrendszert, melynek fennállása alatt a fővárosi kormányzat nem egvébb, mint csere — és viszontbiztosítási üzlet az egyes kerületek között. Budapesten az ugv- nevezett kerületi érdekek és szempontok annyira elnyomják a főváros általános érdekét, hogy ez utóbbi semmikép nem tud érvényesülni. Ha a belügyminiszter alapjában megakarja ismerni ezt a kerületi kormányzatot, ne az aktákat nézze meg, a melyek eléje kerülnek, hanem vizsgálja meg, mily alkudozások és machinácziók előzik meg minden egyes közgyűlési hátározat létrejöttét. Hogy Budapest számos kerület külön adminisztrácziójából igazán egy nagy város egységes közigazgatásává váljon, annak előfeltétele az untig felpanaszolt klikkrendszer megszűnése; ez pedig máskép, mint hamisítatlan, általános és egyenlő községi választói joggal soha elérhető nem lesz. Ha a fővárosi törvény tervezetét előkészítő albizottság elsősorban ezt nem tartja szem előtt, úgy minden egyébb munkálkodása hiábavaló és eredménytelen lesz, és akkor kár volt egyáltalán vállalni a törvény előkészítésének nehéz és felelősségteljes feladatát. Függetlenségi partélet Budapesten. A II. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör rendes összejöveteleit hetenkint kétszer — szerdán és szombaton — tartja saját körhelyiségében (II., Cor- vin-tér 2. I.). * Az V. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és 48-cis kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor saját helyiségeiben Hold-utcza 15. sz. alatt tartja. * A VII. kerületi függetlenségi- és 48-as pártkör rendes szerdai társasvacsoráját a kör helyiségében (VII., Almássy-tér 17 sz. I. era.) * A ..Zugló és környéke függetlenségi és 48-as kör“ minden csütörtök és szombaton este tartja társas összejöveteleit saját kerthelyiségében, VII., Bosnyák- utcza 3. sz. * A ferenezvárosi függetlenségi és 48-as párt társasköre hetenként egyszer — csütörtökön — tartja társas összejöveteleit a IX., Ráday-utcza (51. szám alatt lévő saját körhelyiségeiben. A „Kőbányai függ. 48-as kör“ hetenként egyszer, csütörtökön tartja összejöveteleit saját helyiségében. (Kőbánya, Martinovits-tér 2. szám, ifj. Boilh György vendéglőjében. * Felkérjük a budapesti függetlenségi párti szervezeteket, közöljék e lap szerkesztőségével, hogy rendes heti, vagy havi összejöveteleiket hol és mikor tartják.
