Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-10 / 45. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST. érdeklődés felkeltésében a kerületek függet­lenségi pártjainak, de tagadhatatlan, hogy ezek a pártok számos friss erőt juttattak az iskolaszékbe. A választások óta megtartott lakomákon és barátságos összejöveteleken sok figyelemreméltó eszme merült fel az iskola­székek jövendő működésére nézve és úgy látszik, hogy meg van az akarat és a képes­ség. 'hogy az iskolaszékek a jövőben az ed­diginél érdemesebb működést fejtsenek ki. Megvan az akarat és képesség, de saj­nos — nincs meg a lehetőség. A kik az is­kolaszékek működését ismerik és meggyő­ződtek arról, hogy ez a nobile officium csak olyan, a melylyel sem ártani sem használni nőm lehet, azok kedvüket vesztve immel- ámmal teljesitik az iskolaszéki funkeziókat, tudván nagyon jól, hogy minden jóakarat mellett sincs módjukban befolyást gyakorolni a tanítás mikéntjére. Hébe-korba ellátogat az iskolaszéki tag a tanórákra. Itt-ott elmegy a vizsgákra, a látottak és hallottak felett meg­elégedésének ad kifejezést a tanítók és tanu­lókkal szemben. Ez az úgyszólván reprezen­tatív funkezió teljesen kimeríti aztán az isko­laszéki tagok tevékenységét. Sem a tantervbe, sem a tanítás menetébe, de sőt még az alkal­mazandó tanerők személyét illetőleg sincs semmiféle beleszólása az iskolaszéknek. A közoktatás terén a| polgárság autonómiája csak névleges az iskolaszéknek létezése foly­tán ; de nem tényleges, mert hiszen az isko­laszéknek semmiféle érdemleges hatásköre nincsen. Pedig ez másként is lehetne. Hiszen, ha minden téren szóhoz juttatjuk az önkormány­zati elemet a községen, igazán nem lehet be­látni, hogy miért ne jusson kifejezésre a pol­gárság akarata és befolyása a tanítás terén is. Elvégre gyermekeink oktatása és neve­lése közelről érdekli azt a polgárságot, a mely ma csak távolról nézheti, mire és ho­gyan tanítják fiait és leányait. Nem anomá­lia-e, hogy a polgárságnak messzemenő be­avatkozási jog van biztosítva például a fővá­ros tanügyi költségvetésének a megállapitá- tásába, de viszont egy szava sincsen ahhoz, hogy az engedélyezett költségeket miképpen használják fel? Nem akarjuk ezzel azt mon­dani, hogy az iskolaszék dönthessen például az egész tanterv fölött, a mely az ország egész területén egységesen a kormányható­ság által állapittatik meg. Az iskolaszék aktiv közreműködését a tanítás irányításában akként képzeljük, hogy adassék meg a mód az egyes iskoláknak nemcsak formaszerinti felügyeletére, hanem hogy ez a felügyelet tétessék hatályossá és ! élő valósággá. Az iskolaszék kiküldhet egyes albizottságokat, a melyeknek mindegyike igaz­gatói és tanítói értekezletet tarthatna a neki kijelölt iskolában. Az albizottságok személye­sen meggyőződhetnének a tanítás meneté­ről, helyességéről az esetleges hibákról és visszaélésekről és észleleteiket az iskolaszé­kek plénuma elé terjeszthetnék, a mely a főváros tanügyi hatóságát, mint véleményező fórum támogathatná a tanitásügy mentül si­keresebbé tételében. Csakis ilyen aktiv és hatékony felügyeleti jog mellett folyhatna be az iskolaszék a tanítás menetébe és ilven hatáskörrel felruházva fejlődhetnék Írott ma- lasztból működő erővé. Mindaddig, a mig az iskolaszéknek legalább ezt a hatáskört meg nem adjuk, mindaddig, a mig a tanács és annak tanügyi hatósága az iskolaszékek kezdeményezését és részvételét az oktatásban komolyan veszi és kellőleg nem respektálja: ne beszéljünk a polgárság autonómiájáról a közoktatásügy terén. Az autonómia papíron meg van, ültes­sük át valósággá az iskolaszék hatáskörének megfelelő preczizirozásával. És akkor az a sok értékes erő, a melyet ma az iskolaszé­kek magukban rejtenek, de a mely ma ér­vényesülni semmiképen sem tud, fel fog sza­badulni áldásos és eredményes munkára. Függetlenségi partélet Budapesten. A kőbányai függetlenségi pártkör e hó 4-én szép és lélekemelő ünnepély keretében avatta fel díszes, vert ezüstből készült Kossuth-serlegét. A fel­avató beszédet a beteg pártvezér helyett Hoitsy Pál az orsz. függetlenségi párt alelnöke mondotta. A lakomán megjelentek Hock Jánoc, Nagy Dezső, Szebeny Antal és Ballagi Aladár orsz. képviselők, Földiák Gyula a VII. kér. függetlenségi kör képvi­seletében, Platthy György, Lővy József dr., Rocken­bauer Pál, azonkívül számos vendég. A lakomán az első felköszöntőt Micke Béla, a kőbányai független­ségi párt elnöke mondta, de felszólaltak az összes jelenvolt képviselők és számos vendég is, éltetve a függetlenségi eszmét és a kőbányai függetlenségi pártot. A II. kerületi függetlenségi és IS-as pártkör ren­des összejöveteleit hetenkint kétszer — szerdán és szombaton — tartja saját körhelyiségében (II., Gor- vin-tér 2. I.). Az V. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és IH-as kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor saját helyiségeiben Hold-utcza 15. sz. alatt tartja. A VII. kerületi függetlenségi- és IS-as pártkor rendes szerdai társasvacsoráját a kör helyiségében (VII., Almássy-tér 17 sz. I. em.) A „Zugló és környéke függetlenségi és IS-as kör“ minden csütörtök és szombaton este tartja társas összejöveteleit saját kerthelyiségében. VII . Bosnyák- utcza 3. sz. A ferenezvárosi függetlenségi és IS-as párt tár­sasköre hetenként egyszer — csütörtökön — tartja társas összejöveteleit a IX., Rádaj'-utcza 61. szám alatt lévó saját körhelyiségeiben. A „Kőbányai függ. I-8-as kör“ hetenként egy­szer, csütörtökön tartja összejöveteleit saját helyi­ségében. (Kőbánya, Martinovits-tér 2. szám, ifj. Roith György vendéglőjében. Felkérjük a budapesti függetlenségi párti szer­vezeteket, közöljék e lap szerkesztőségével, hogy rendes heti, vagy havi összejöveteleiket hol és mi­kor tartják. N y i 1 t t é r ür. med. Bluin Róbert fogorvos, lakik: VI Andrássy-ut 9. I. em. Rendel 9—5-ig. A hétről. A pluralitás a városházán. Hogy a politika és a szenvedély mennyire összekeveri az embereket és a szerepeket, arra csattanó bizonyság volt a pluralitás tárgyában a köz­gyűlésen lefolyt vita. Megindítja a lavinát egy mindenféle bukásban viharedzett örökös önje­lölt. Mielőtt még elrúgja a kavicsot, jön a demokratavezér és visszatartja az indítvány benyújtásától. Úgy látszik, a szerzőségre fájt a foguk. És a demokratavezér kénytelen eltűrni, hogy szemére hányják, hogy miért fordult éppen az ellen, a kinek fővárosi dol­gokban mindig a nyakára jár. A politizálás, még pedig a barátok ellen való politizálás vádját oly férfiú emeli a demokratavezér ellen, a ki hosszú városatyai pályáján mindig poli­tikai exponens volt. A szerepek furcsa össze­keveredését tetézi az, hogy a pluralitás felett pálezát törő indítvány elvetését éppen a mai kormány egyik ellenfele teszi meg, másrészt pedig, hogy viszont a demokrata-indítvány érdemi tárgyalását éppen a mai kormányzat egy meggyőződéses hive kénytelen követelni. Ha semmi egyéb, csak a természetellenes állásfoglalások és szertartások bizonyítják, hogy a demokraták indítványában nem volt logika és az inditványnyal nem lett volna szabad a főváros közgyűlésén előhozakodni. A költségvetés a tanácsban. A pénz­ügyi ügyosztály költségvetési tervezetét a tanács letárgyalta és a deficzitet kék czeruza segítségével szerencsésen eltüntette. Nem vagyunk egészen bizonyosak abban, hogy a törölt összegek tényleg nem lesznek-e szük­ségesek, mert hiszen a gyakorlat mutatja, hogy az igazi igények minden törlés és áthú­zás ellenére kikényszerítik a maguk respek­tálását. A pénzügyi bizottság finánezmü vészete köztudomás szerint évekig abból állott, hogv itt is, ott is elcsipegetett a kiadási tételekből, de az élet fittyet hányt minden krajezárosko- dásnak és a törölt tételek halottaikból egyre- másra életre keltek. Ha a tanács úgy hiszi, hogy a költségvetés realitásának megóvása mellett a törlések megkisérelhetők, úgy legyen meg, ez az ő akarata. A deficzitnek e módon való eltűnésében nem igen bízunk. És a főváros zárszámadásai ezt a bizalmatlanságot nagyon is indokolttá teszik. A deficzi papi­roson eltűnt. A pénzügyi bizottság és a köz­gyűlés szokásához híven még valamit el fog nyesegetni a kiadásokból úgy, hogy a jövő évi költségvetés végső eredményben bizo­nyára csinos kis felesleggel fog zárulni. Óva intünk mindenkit, hogy ebből a papiros-egyen­súlyból a főváros pénzügyeinek gyökeres megjavulására következtessen. A lakó joga. Ne tessék csodálkozni rajta, mert — a háziurak jóvoltából — a lakónak is vannak Budapesten jogai. Joga van lakni, fizetni; a lakást — ha tele van féreggel — saját költségén kitataroztam, sőt joga van a házmester gorombaságaira gorom­bán is felelni, ha ugyan durván és hamaro­san el nem hallgattatják; joga van a saját, méregdrágán fizetett lakásában kiabálni is, ha ugyan a háziúr a házmestert azonnal a nyakára nem küldi és kidobással meg nem fenyegeti. Szóval, a mint látni méltózlatnak, a lakónak igen sok joga van. csak az a baj, hogy a fizetésen kívüli jogait nem igen érvé­nyesítheti. De a lakók jogai elenyésznek azok mellett a zsarnoki jogok mellett, a melyeket például a házmester, — vagy, hogy a kellő respektussal viseltessünk — a „házfelügyelő ur“ a háziúr jóvoltából és megbízása folytán élvez. Itt van az a Wesselénvi-utczaieset, a mely igazán a legrémitőbb szemérmetlenséggel tárja fel azokat az állapotokat, a melyekkel a szegény, mindenféle járulékkal agyonnyomori- tott budapesti lakónak küzdenie kell A fenti házfelügyelő ur elvállal az Országos Dijnok Egyesülettől valamelyes javítási munkát. Elvál­lalta pedig ezt a munkát — előre meg­állapított árért. Munkaközben azután hirtelen eszébe jutott ő Házfelüg\előségének, hogy azért az árért ő a munkát meg nem csinálja. Az Egyesület pedig többet fizetni nem volt hajlandó és most 1-én ki akart hurczolkodni. És a Házfelügyelő ur nem engedte s mikor az egyesület a rendőrséghez fordult ez azt felelte, hogy ő legfeljebb a házmesternek nyújthat oltalmat! így nézünk ki ma, a mikor a köz­gyűlésen napokon át beszéltek és vitatkoztak az uj lakbérszabályzat felett. Az igazság pedig az, hogy a lakó ma is csak arra jó, hogy addig srófolják, a mig meg nem szakad. Közgazdaság. Első Leánykiházasitó Egylet mint szövet­kezet, Gyermek és életbiztosító intézet. Budapesten, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863 ban. Folyó év október havában 1,563.600 korona értékű bizto­sítási ajánlat nyujtatott be és 1,321.600 kor értékű biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási össze­gek fejében 129.103 kor. 25 fill, fizettetett ki. 1908. január 1-től október 31-éig bezárólag 16,691.500 kor. értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 14,353.000 kor. értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biz­tosítási összegek fejében a folyó évben 1.245.357 kor. 6 fill, és az intézet fennállása óta 13,643.242 kor. 97 fill, fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek és élet­biztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents