Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-10 / 45. szám
fi!, évfolyam. 1908. november 10. 45. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... _ ... ... 10 korona. Fé l évre ... _ ... ................ ... 5 „ A fővárosi törvény reformja. A választói reformra vonalkozó törvényjavaslatot Andrússy Gyula gróf most nyújtja ne a képviselőháznak, ügy a belügyminisztertől magától, valamint a miniszterelnöknek a főváros fejlesztéséről szóló törvény bizottsági tárgyalása alkalmával telt kijelentéséből tudjuk, hogv a választói reform elintézése után a fővárosi törvény reformjára kerül a sor. A főváros közgyűlése a törvényre vonatkozó előmunkálatok megtételét egy bizottságra bízta, a mely legközelebb összeül, bogy megállapítsa a székesfőváros óhaját a reformra vonatkozólag. A bizottság még össze sem ült, és máris hire jár, hogy két ellentétes irány alakult ki a bizottság kebelében. Az egyik a tanácsot akarja nagyobb jogkörrel felruházni, és a végrehajtó hatalom tényleges kezelőjévé tenni, a másik irányzat ezzel merőben ellen tétben a törvényhatósági bizottság közgyűlését, illetve ennek albizottságait szeretné még az eddiginél is nagyobb befolyáshoz juttaini a főváros kormányzatában. Ez a két ellentétes irányzat már kifejezésre jutott abban az Írásbeli ankétben is, amelyet a »Független Budapest« a főváros törvény refoi injára vonatkozólag az 1907. év jiilius havában rendezett. Véleményünk szerint az igazság a középuton van. Bizonyos, bogy a tanács végrehajtó hatásköre némely tekintetben bővítésre szorul. A gyors elintézést igénylő ügyekben éppen a közgyűlés jóvá- hagvásának a provokálása okozza ma jórészt azt a bürokratikus huza vonát, amely fővárosunk adminisztrációját oly csigalassuvá leszi. Másrészt azonban az is igaz, hogy az önkor mányzat követelményei a mai állapot mellett nem érvényesülnek kellőleg. A közgyűlés jogkörének a kibővítését és erős megalapozását azonban nem a tanácscsal szemben, hanem a kormányhatósággal szemben tartjuk sziiksé gesnek. Semmi értelme annak, bogy a főváros Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. gyárban rosszul szabályozták és tiz perczenként tizenkét perczet siet. Mentül gummirádlisabb a kocsi, untul jobban siet. Hiába appellálsz a taxamétertől a saját órádhoz — ha van ilyen a bécsi fiakkeres legfőbb fórumnak és tekintélynek a maga gyorslábú lovai mellett a fürge járású taxamétert jelenti ki Kétséges, hogy á pesti kocsisok is ilyen hamar beletanulnak a taxaméter technikájába. De nem kétséges az, hogy az utasnak csak ritkán lesz alkalma taxaméter szerint fizetni. A pesti kocsis, ha az utasból nem néz ki jó borravaló, meg sem mozdul a bakján, hanem kijelenti, hogv 10 perez múlva kint kell lennie a Lőportár-dűlőn, mert oda van rendelve. Mit ér hát a pontos időmérés, mikor nem lesz mit nézni. És a taxaméter kegyelméből valamikor a távol jövőben — mert hisz egy pár eszten- dőcske csak beletelik, a mig ez a furcsa masina olt lesz a pesti kocsikon — a milliomoson aluli ember: gyalog fog járni. Olyan bolond kocsis nem fog akadni, afjki előzetes alku nélkül a szűkmarkú taksa ellenében vigye el a vendéget A taxaméter éppen ezért Budapesten halva fog megszületni. papiroson szépen kiczirkalmozott autonómiáját : minden ügyben akár egy belügyminiszteri fogalmazó referádája alapján a miniszter illuzóriussá tehesse. Az olyan autonómia, a hol a végső döntés nem a törvényhatóság összeségénél, hanem a kormányhatóságnál van, csak karrikaturája az igazi önkormányzatnak. röppen ezért a belügyminiszter jóváhagyási és megsemmisítése jogát a legszűkebb körre kell szorítani, főképpen azokra az esetekre, a mikor a főváros törzsvagyonának elidegenítéséről vagy megterhelésére! van szó, valamint az olyan szabályrendeletekre nézve, a melyek igazságügyi vagy közigazgatás-jogi vonatkozásuak és eszerint az általános jogszabályok mellett a főváros területen jogforrás gyanánt szolgálnak. A fővárosi törvény-reform ezenkívül következő főbb kérdéseket lesz hivatva megoldani: A fővárosi községi választójogot; a melynek feltétlenül legalább oly tágnak kell lennie, mint az országgyűlési képviselő-választási jognak. A kerületi beosztás lehetőleg akként történjék, hogy az egyes választókerületek között a választók számarányára nézve túlságos nagy eltérések fenn ne forogjanak. A passzív választójogra nézve feltétlenül eltörlendő a virilizmus, mint a melynek a fővárosban semmi értelme nincsen. Továbbá szigorúan megállapítandó az inkompatibilitás. A közmunkatanács lentartása esetén szabatosan megállapítandó e területnek az eddiginél sokkal sziikebbre szorítandó hatásköre, ne bogy a maihoz hasonló hatásköri összeütközések fordulhassanak elő. Sem hogy a tanács bürokratikus kerékkötő legyen inkább szüntessék meg egészen. A főváros tisztviselői a tanácsnokoktól kezdve élethossziglan választandók. Ne állassuk magunkat azzal, hogv egy bizonyos idő múlva mindig választás alá eső tisztviselő azzal a függetlenséggel tudja szolgálni a főváros érdekeit, mint az olyan a kinek az állása nem függ a könnyen változó áramlatok kénye- kedvétől. A főváros adminisztrácziójának állandósága és biztonsága megköveteli feltétlenül e reformot. A közgyűlés befolyását azért ne féltsük. Az a bizonyos felelősség, a mely a parlamenti életben mint politikai felelősség jelentkezik, terhelni fogja a tanácsot a közgyűléssel szemben mindenkoron. Igazi magistratura csakis úgy képzelhető, ha a tanácsnok és a többi magasabbrangu funk- czionárius teljes szivvel-lélekkel hozzá van fűzve a főváros boldogulásához és fe jlődéséhez. Felmerült a reform alkalmával az a terv is, vájjon a fontosabb ügyek előkészítése és a közgyűlés előtt való előadása ne bizas- sék-e egy a közgyűlési tagokból választolt testületre, a bécsi »Stadtrath« mintájára. Ennek az intézménynek tudtunkkal igen sok hive van a mai törvényhatóságban. F futólagos felsorolás, mely egyáltalán nem tart igényt a teljességre, mutatja már hogy az uj fővárosi törvényben mily nagy és nehéz kérdések fognak eldőlni. Bizzunk benne, hogy a főváros intéző körei megfogják találni minden kérdésben a leghelyesebb megoldást. Az előkészítő-bizottságot nagy felelősség terheli; egyetemes érdekünk, hogy hivatásának minden melléktekintet nélkül meg is tudjon felelni. Az iskolaszéki választások. — Egy indítvány. — Lezajlottak az iskolaszéki választások. Számos kerületben olyan érdeklődéssel találkoztunk, a minőre eddig nem igen volt példa ezeknél az egyhangú, csendes választásoknál. Nem akarjuk kutatni, milyen része volt az Krónika. Taxaméteres vilá&. Sokat halljuk mostanság ezt a fura szót. a melyben benne van a taksa is meg a méter is. Egészen helyesen következtet hát az az egyszerű polgártárs, a ki a taxaméterről azt hiszi, hogy az a taksát méri. Igaza van. Az új szerszám egy olyan készülék a kocsin, a mely megmutatja, hogy mennyi korona és fillér jár a kocsisnak még akkor is, ha «báró» urnák vagy «inéllóságos»-nak szólítja a vendéget, a mi tudva levőleg a bécsi fiakkeresektől hozzánk átszár- mazott szokás. A taxaméterrel azt akarják elérni a konílis- és fiakkeres zsarnokság ellenesei, hogy a többéke vébbé goromba kocsis ne követelhessen többet a kocsikázásért, mint a mennyi neki a hatósági díjszabás szerint jár. Külföldön járt szaktudósitónk alaposan tanulmányozta a nagyvárosokban a taxamétereket és rájött arra, hogy a kocsisok tulkövetelése ellen nem nőtt még gyógyfű a legszigorúbb hatósági szabályozás kertjében sem. Szaktudósitónk jelentése nyomán a következőkben ismertetjük a taxaméterek működését: Minden jóravaló taxaméter-kocsi sszületell órás és halad a korral, a mely tudvalevőleg a gőz- és villamosság korszaka. Orásmesterségét minden tehetséges kocsis akképpen szokta érté kesiteni, hogy erélyes, de iigves beavatkozással meg'korrigálja a szerencsét és a taxaméter járását. Berlinben például minden kocsis bakja alatt egy lás órás műszer-láda van rugócskák- kal, apró kerekekkel, reszelőkkel és csipeszekkel. A csipeszt néha benfelejti a laksaméter- ben, akár csak egy pesti sebész-professzor. De azért a taxaméter nem hal meg, sót erélyesebben dolgozik: kétszer annyi márkát mutat, mint a mennyi a kocsisnak jár. Lényegesen eltér a berlini csipeszes taxamétertől a drezdai. A mióta a szász királyné otthagyta az urát és gyors egymásutánban Giron, majd Toselli művészetének hódolt, a szász király igen szigorú lett erkölcs dolgában és azóta a taxaméterek osztják a fejedelem konzervatív hajlandóságát. Az Istennek se mennek előre, mert mind berozsdásodott. A kiszállásnál tehát az utas hiába vet kérdő pillantást a taxaméter mutatójára a kocsis kijelenti, hogy nem jár, mert el van rontva és a drezdai kocsi- kázó ott van, a hol a mádi, illetve a pesti zsidó. Fizet a kocsisnak, mint a köles és ez esetben a kocsis legalább udvarias. Ismét másképpen dolgozik a bécsi taxaméter. Ez a dupla kréta alapján áll. Az óra-
