Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-28 / 43. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. 3 kedvező utolsó 6 év? Mi nyújt fedezetet nagyobb tüzeset által megsemmisülendő épületek biztosítására? Mind oly kérdések, a melyre a mérnöki hivatal meg nem felelhet. A városi árbiztositás megvalósításához nem igy kell hozzáfogni. Nem a megtakarítandó biztosítási dijak szolgáltatnak alapot az önbiztositáshoz, hanem egy nagy tőke félre- tétele. Biztosítási tőke kell ehhez. S még ha a főváros ilyet' teremtene is, még akkor is sok szó fér az önbiztositás megalkotásához. A mérnöki hivatal* nagyot gondolt és számításon kívül hagyott ezer és egy okot, melyek tervének kivitelét csaknem lehetetlenné teszik. Ezekre legközelebb fogok rámutatni. A biztosítás ma sokoldalú tudomány, ezt bürokratikus felfogással elsajátítani nehéz. Talán a pénzügyi osztályban tapasztaltabb emberek akadnak és százat egy ellen: az önbiztositás ideájára reávetik a halotti leplet. Tőhegyi. Az uj hid üg3re. A Lánczhid átépítésének megkezdése előtt a Dunának a Lánczhid és a Margithid közt elvonuló szakaszán megépítendő állandó hid ügyében a II. kerület polgársága Németh Imre dr. orsz. képviselővel az élén nagv mozgalmat indított. E mozgalom eredménye az a memorandum, melyet most adtak át a miniszterelnöknek, és a melynek rövid foglalata a következő: A székesfőváros II. kerületének egész közönségét méltán fogja el aggodalom, mert kiszámíthatatlan a kerület lakosságára az a hátrány, az a kár és veszteség, a mely ezen közlekedési útvonalnak hosszabb ideig tarló elzárásával kimaradhatatlanul bekövetkezik. Számításba vettek mindenféle módot, mely a Lánczhidról elterelt forgalom lebonyolításánál szóba jöhet és arra a meggyőződésre jutottak, hogy a Lánczhidat csak egy uj híd pótolhatja. Majd igy folytatják: Hogy aggodalmainkat minden oldalról megvilágítsuk és kimutassuk, hogy a fentvázolt közlekedési módok miért nem kielégítők, legyen szabad néhány statisztikai adatra hivatkoznunk. A Lánczhidon az 1907. év folyamán, kerek számban két és félmillió darab 4 filléres jegy adatott el, tehát a hidvám lefizetése mellett ennyi ember közlekedett a Lánczhidon Pestről Budára, a balpartról a jobbpartra, de megfordított irányban, tehát az ingyenes forgalomban a közlekedők száma sokszorosan nagyobb, mert a nagyközönség egyéb okokból is, de leginkább költség kímélésből sokkal nagyobb számban veszi igénybe a hidakat, igy különösen a Lánczhidat is a jobbpartról a balpartra, tehát az ingyenes forgalomban. Ezt bizonyítja a csavar- gőzös vállalat és a társaskocsi vállalat, valamint a köznti vasút forgalma. Ha ezt pénzben fejezzük ki, megállapíthatjuk, hogy a hét-nyolcz millió ember tömegből fizet a Lánczhidon két és félmillió ember százezer koronát, a hét-nyolcz millió ember fizet a csavargözösön fejenként kétszer 6 — 6 fillért, vagyis százezer koronával szemben félmillió koronát, a villamos vasúton pedig fejenként 12—12 fillért, vagyis kereken egymillió koronát, tehát 400, illetve 900o/0-al többet, mintha az ingyenes irányban a hidat használhatná. De van a Lánczhidon kocsiközlekedés is és pedig hatszázezer fizető a balpartról a jobbpartra és vissza ugyanannyi nem íizetö, ha most ez az egymilliókétszázezer fuvar kerülő utón jut rendeltetése helyére, nagyobb a fuvarbér is menetenként legalább egv-egy koronával, ez ugyanannyi korona tulkiadás, ezenkívül vannak még a kézikocsik, a külön hidvám mellett közlekedő kézi teherhordók, úgy hogy azt a tulkiadást, amit a Lánczhid elzárása okoz. egész nyugodtan lehet két és félmillió koronára tenni. Ha figyelembe vesszük a drágább közlekedési eszközök mellett előálló készpénz-, a ke- i rülő utak igénybevételével járó időveszteséget, és rágondolunk arra a vesztett haszonra, arra a valóságos kárra, mely az által ér egyeseket, sőt társadalmi rétegeket' is, hogy ez az olcsó-, gyors-, és minden időben rendelkezésre álló közlekedési eszköz előlünk elvonatik, akkor bátran elmondhatjuk, hogy kerületünknek egy évi veszteségéből akár három állandó hidat is fel lehelne építeni, mert a Lánczhidnak elzárása, egy másik közlekedési ér megnyitása nélkül, annyira visszaveti kerületünk társadalmi életét, kereskedelmét, iparát, hogv azt egy évtizeden keresztül sem lesz képes kiheverni. Rámutatva forgalmi és városrendezési szempontból az uj hid feltétlen szükségességére, megemlíti a memorandum, hogy egy olyan hid, mely a budai részen a Batthyány-tér környékét érinti, feltétlen érdeke az V. kerületnek is, mert hiszen közismert dolog, hogy Buda hegyvidékének egészséges levegője nem nagyon hat keresztül a Dunán, igy ha az V. kerületet egy közvetlen kapocs kötné össze a II. kerület sik- teriiletével. az V. kerület vagyonos, kereskedő világa örömmel rendezné be családi tűzhelyét az egészségesebb budai területen, a mi előnyösen hatna a II. kerület fejlődésére, társadalmi életére, iparára és kereskedelmére. Pontos statisztikai adatokat sorol fel a memorandum, és a mai és eljövendő helyzet feltárásával nyomós érvekkel argumentál az uj hid mellett, a memorandumot ekképpen fejezi be : Történjék bármi, tétessék meg a mai kor tudása szerint megtehető minden intézkedés, az a mi kerületünkön nem segít, és ha mi a Lánczhid és Margithid közt uj állandó összekötő kapcsot nem nyerhetünk, a Lánczhidnak egy-két esztendőre való elzárása kerületünk teljes elpusztulását jelenti. Társadalmi életünk most is nehezen mozog, kereskedelmünk, ipa runk inkább tengődik, mint él, de ezek az állapotok mind visszaesnek, és sok száz család melynek feje, ha most nagv küzdelemmel, fenn is tudja tartani családját, koldusbotra jutva, otthonából kivándorolva fog visszaemlékezni arra a minden pusztító járványnál veszélyesebb körülményre, hogy a Lánczhid a forgalom elől elzáratott még mielőtt a Lánczhid és Margithid közt egy uj összekötő hid épült és a forgalomnak átadatott volna. Az uj hid építésére vonatkozó javaslatai a következők: a) az V. kér. Géza- és Zöltán-utczák közt fekvő, ma még szabad területről a jobbpartra és itt egy ujonan ki hasítandó, széles átlós utón a Széna-térre, b) vagy az V. kér. Személynök-utcza torkolatától a jobbpartra és itt a Kacsa- és Sze- gényház-utczák kiszélesítésével a Széna-térre, lehetne hidat és közlekedési levezető utat építeni, de megoldható ez a kérdés úgy is, hogy c) a hid egészen az országház díszes keretébe illeszkednék bele, és ennek tengelyéből kiindulva a megszélesitendö Csalogány-ulczán keresztül vezetne a Széna-térre ! A memorandum rezüméje pedig: Méltóztassék a kormánynak, a Dunának a Lánczhid és a Margithid közt elvonuló szakaszán, egy uj állandó hid felépítését elhatározni és azt sürgősen megvalósítani, addig pedig, a mig ez az uj hid a forgalomnak át nem adatott, a Lánczhidnak tervbe vett átépítését elhalasztani ! Függetlenségi pártélet Budapesten. A kerületi függetlenségi és 48-as pártkor rendes összejöveteleit hetenkint kétszer — szerdán és szombaton — tartja saját körhelyiségében (II., Cor- vin-tér 2. I.). Az V. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és 48-as kor rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor saját helyiségeiben Hold-utcza 15. sz. alatt tartja. A VII. kerületi függetlenségi- és 48-as pártkör rendes szerdai társasvacsoráját a kör helyiségében (VII., Almássy-tér 17 sz. I. em.) A ..Zugló és környéke függetlenségi és 48-as kör“ minden csütörtök és szombaton este tartja társas összejöveteleit saját kerthelyiségében, VII., Bosnvák- utcza 3. sz. A ferenczváirosi függetlenségi és 48-as párt társasköre hetenként egyszer — csütörtökön — tartja társas összejöveteleit a IX., Ráday-utcza (51. szám alatt lévő saját körhelyiségeiben. N y i 11 t é r BRÁZAY SÓSB0RSZE5Z FOGKRÉM ésSZAJ VIZ * Dr. meet. Blum Róbert fogorvos, lakik: VI. Andrássv-ut 9. I. em. Rendel 9—5-ig. A hétről. Nem politizálunk! A mikor a kerületi klikkek a terézvárosi demokratákkal egyesülve megcsinálták a »községi demokrata« nevű pártot, a mely azóta az egyesülés természetellenes voltánál fogva szétbomlott, a klikkek és a demokraták azt tűzték ki párt- programmjukul, hogy a városházáról ki kell zárni a politikát. Ezt az elvet — láttuk — egyáltalán nem követték, mert mindenkor politizáltak, a mikor arról volt szó. hogy a kormánynak és az új rendnek kellemetlenkedjenek. A »nem politizálunk« jelszava csak akkor érvényesült, a mikor a kormány valamely üdvös kezdését a fővárosnak támogatnia kellett volna. Ilyenkor a bősz kommunalisták mindig hevesen tiltakoztak az ellen, hogy a politikát a városházára bevigyék. Most egy józsefvárosi bizottsági tag, a ki a legváltozatosabb politikai múltra tekint vissza és a ki az összes létező országos és községi pártkötelékeket végigpróbálta, de érvényesülni — nem az ország hibájából — soha sem tudott, azt a nagy hivatást érzi magában, hogy a fővárosi közgyűlést megmozgassa a plurális választójog ellen. Majd meglássuk, hogy Vá- zsonyi és volt szövetségesei a »nem politizálunk« elvét ezzel az ügygyei szemben is érvényre fogják-e emelni? Mert ha csak egy kissé is komoly ez az elv. úgy egy-két szónoknak fel kell állania és a politika előrán- czigálása ellen tiltakozva napirendretérést kell indítványoznia a Horváth-féle kezdeményezés fölött. Ha nem politizálunk, akkor ne csináljunk sem pro, sem kontra politikát. Közgazdaság. A Ritnamurányi közgyűlése. A Rimamurányi- Salgótarjáni Vasmürészvénytársaság szombaton tartotta Loisch Ede alelnök elnöklésével 27-ik évi közgyűlését, amelyen 74.000 részvény képviseletében SÍ részvényes jelent meg. A közgyűlés az igazgatóság javaslatához képest elhatározta, hogy a lefolyt 1907—8. üzletév 8,300 513 korona 80 íillérnyi nyereségből 103.693 korona 23 fillért az épületek számlájából, 63.420 korona 79 filiert a bányák számlájából, 92 493 korona 76 fillért a gépek számlájából, továbbá rendkívüli leírás czimén 1 millió koronát, vagyis összesen 1,259.607 korona 78 Iliiért hoz leírásba; az adótartalékba 650.000 koronát helyez s a lenmaradó összegből a jutalékok levonása után a tartalékalap javára alapszabályszerüleg 255.6*6 korona 24 fülért fordít. A részvényeseknek 32 millió korona töke után részvényenkint 30 koronát, összesen 4,800 000 koronát fizet ki 15°/o-os osztalék fejében KOVALD FEST,TISZTIT Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
