Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-28 / 43. szám

9 FÜGGEILEN BUDAPEST. cselekedte ezt az egyik mérnökkel. Ettől af lépéstől az a szempont nem tarthatta vissza a polgármestert, a mit ő maga is kifejezett, hogy tudniillik: Kajlinger igaz­gató egyúttal gázgyári szakértő volt, és nem lett volna czélszerü a gázgyár ügyét a”vizmü-órák afférja miatt veszélyeztetni. Ezt az álláspontot nem ismerhetjük el jogosnak, mert vagy ártatlan Kajlinger a vizmérő-órák dolgában és ez ártatlan­ságának a megállapitása nem árthatott volna a gázgyár ügyének; vagy pedig bűnös Kajlinger és akkor szakértő ide, szakértő oda: el kellett volna csapni. A : leghatározottabban tiltakozunk a gázgyár dolgának afféle opportmisztikus kezelése ellen, a mely futni hagyna egy bűnöst csak azért, hogy a szakértői eljárás némi rövid halasztást ne szenvedjen. Ha Kaj- lingert megvesztegették a vizmérő-órák dolgában, akkor pusztulnia kell a helyé­ről, akármilyen érdemeket is szerzett magának, mint gázgyári szakértő, mely érdemekért egyébiránt köztudomás szerint — busás honoráriumban részesült. Semmiképpen sem engedhető meg azon­ban, hogy a gázgyár kérdése, bármiféle kapcsolatba hozassék is ezzel az affér- rel, bármennyire meg legyen is ez a hajlandóság bizonyos körökben. Várjuk be tehát a vizsgálat ered­ményét. Ha ez nem fogja teljesen kide­ríteni a gyanúsított egyének abszolút énnthetetlenségét, akkor jöjjön a nagy seprű, a melylyel kíméletlen tisztogatást kell végezni. Tűzfészkek a fővárosban. A Mária-utczában kigyuladt egy vegyé­szeti műhely. A tűzoltók rövid 15—20 perez alatt eloltották a tüzet, a mely tehát nem volt nagy arányú. És mégis négy szénné égett hullát hoztak ki a romokból, egy ötödik sebe­sült pedig másnap reggel belehalt a sebeibe. Nehéz ennek a rengeteg pusztításnak magya­rázatát találni, ha az ember nem látta a tűzvész színhelyét. De rögtön tisztában lesz a szemlélő azzal, hogy ebből a „gyárból“, ha kiütött a tűz, élve kimenekülni lehetetlen volt. Egy szűk pincze volt a vegyészeti „gyár“ helyisége. Kacskaringós, mintegy 80 cm. széles lépcső vezetett le ehbe a pinezébe, a mely­nek egv szűk ajtaja van. Az ember belép egy kis kamrába, a melyben nagy tűzhely állott, közvetlenül az ajtó mellett. Beljebb két. egé­szen szűk, sötét odú, az utczára nyíló kis pinczeablakokkal két méternyi magasságban. Az az, hogy dehogy is nyíltak ablakokba melvek pláne bádogból készültek és ezenfelül vasrostélv zárta el őket. A tűz az említett tűzhelyen ütött ki, a hol terpentint öntöttek forró viaszba. A pinezében dolgozó lányok az ajtón ki nem futhattak, mert hisz elállta az utat a tűzhely körül lobogó láng. Berohan­tak az utcza felé eső szűk odúkba, hogy,az ablakokon át meneküljenek az utczára. Am az ablakok pléhtáblái be voltak zárva és ha njdtva is vannak, elállja a menekülés útját a vasrostély. A szegény leányok tehát benn­sültek a tűzben és a tűzoltók néhány perez múlva már csak szenes hullákat .szállíthatlak az udvarra. Egész rettenetességében áll előttünk ebben a vegyi „gyárban“ a budapesti tűzfészkek­nek szörnyű képe. Maga az udvar tele benzines, terpentines hordókkal és szemben ezektől emeletmagasságnyira faládák százai tornyosulnak. A pincze fölött lakás. Ha a tüztől az udvarra felhalmozott hordók meg- gyuladnak, a tűz az első emeletre átragad és a lakók közül sem menekül meg egy lélek sem. Ilyen helyen folytatnak vegyi üzemet, rengeteg gyúlékony anyaggal és robbanó folyadékokkal! A rendőri szolgálat tisztázat­lanul hagyott egy kérdést. Legalább a lapok nem közölték e tekintetben a tényállást. Az ilyen tűzveszélyes üzemek megnyitásához feltétlenül telepengedély szükséges. Kérdjük már most, hogy lehetett ezen helyen telep- engedélyt adni tűzzel dolgozó vegyészeti gyárnak? Vagy ha nem adtak ilyen engedélyt, hogyan dolgozhatott egy vegyészeti üzem ezen a helyen ? Csupa olyan kérdés, a melyre mi válaszolni nem tudunk, Ismét felmerül annak a szörnyű vesze­delemnek a réme, a mely Budapesten állan­dóan kisért és a mely borzasztó számban szedi áldozatait. Tény, hogy Budapesten tűz­vészek alkalmával mindig több a sebesülés és haláleset, mint a hogy a tűzoltás mai állása mellett indokolt volna. Bedig a tűz­oltók igazán derekassan dolgoznak és a Mária- utczai veszedelem alkalmával is halálfélelem nélkül teljesítették nehéz hivatásukat. A baj tehát az épületek tüzveszélvességében rejlik. A papiroson gyönyörűen kidolgozott szabály­rendeleteink vannak, de ezeket rendszerint Biró Henrik: Spanyol csizmát! Leiter sdorfer Lip ót: Talpbőrből! J)r. Berger Rezső: Hiába adnak nekem tanácsokat, én azért a szocziális igazságért fogok küzdeni és éppen ezért félelem nélkül kimondom, hogy a felmondási idő a háziurakra nézve töröltessék el. H Dr. Bródy Ernő: Töröljék magát az ügy­védi kamarából! Dr. Berger Rezső: Nekem ugyan ugrálhat akáiki, itt vagyok, itt maradok és nem tehe­tek másként. l)r. Vázsonyi Vilmos: Csak próbálja meg. Hatba megy! (Viharos, szűnni nem akaró taps és nevetés a demokratáknál.) Ehrlich G. Gusztáv: Mit mondta ő? Éljen 9 független ség ! Elnök: Ezek után a harmadik fejezetet is elfogadottnak jelentem ki. Dr. Leitner Adolf: Indítványozom, hogy ezentúl a lakbér fizetési napja nem minden negyedév első napja, hanem minden hó elsején legyen. Ennek az az előnye, bogy a lakó kisebb részletben fizethet és a háziúr havonta stájge­rolhat. Legalább nem érzi meg egyszerre a bérlő. Dr. Bnránszky Gyula: Ez a demokráczia! (a demokraták: már megint antiszemitáskodik?) Simonouits Béla: Micsoda jogegyenlőség az, a mely csak a lakóknak ad jogokat, de a háziurakat agyon nyomorítja ! Ehrlich G. Gusztáv: Mitakarja! Hisz ma­gának nincsen ház! Simonovits Béla: Nekem nincs, de van a Szabó Jóska feleségének! Ehrlich G. Gusztáv: Ne legyen maga a Szabónétól a prókátor! Dr, Böszörményi Oszkár: Nekem ugyan csak három házadig van, de azért még sem nézhetem a lakók pártjának a terrorizmussát! Talán a háziúrnak is szabad lélegzetet venni! I Dr Pető Sándor: Hogyne! A meleg gőz­kamrában ! I)r. Andreánszky Jenő: Jaj be szellemes! Dr. BÖs zörményi Oszkár: A lizszobás lakások után félévenkint, de a kisebb lakások után havonkint fizessék a házbért és a lakó köteleztessék a spirituszt a háziúrtól megvenni. Azt hiszem, nem vesszik ezt hazabeszélésnek. Dr. Kovács Pál: Maga az a Weltner? így beszél egy szocziálista ? Elnök: Ma derekas munkát végeztünk. (A demokraták: Éljen Vázsonyi!!) Az idő előre­haladottsága miatt az ülést felfüggesztem és jövő szerdán folytatjuk. Ehrlich G. Gusztáv: Meddig fognak még ily csekélységekkel időt pocsékolni! Dr. Komlós Ágost: Maga ezt nem érti! Dr. Rácz Dezső: Majd a kályhaparag­rafusnál beszéljen ! (A közgyűlés tagjai kivonultak már a terem­ből. Csak Ehrlich G. Gusztáv kifakadása hal­ft k tisztán: «Soll ich leben, e ganzes Theater!» nem tartják be. Hiszen csak mostanában' látszik ismét, hogy egy házak közé beékelt szűk telken készül egy mulató, a melyet egyetlen-egy fővárosi hatóság sem engedé­lyezett tüzveszélyesség okából, de a felsőbb forum mégis engedélyezett És ilyen példa garmadával van Budapesten. A tűzoltó- tisztek jegyzéket vezetnek ezekről a tűz­fészkekről és e sorok Írója előttt az egyik tűzoltó-tiszt el is sorolt egész csomó olyan épületet, a honnan tűz esetén csak kevés halandó tudna kimenekülni. Van ezek közt bérház, egy igen nagy nyomda, sőt egy nagv fővárosi színház is. Isten ments, hogy ezekben az épülelekben tűz üssön ki. És ime, mégsem történik meg, hogy azt a bérhazat kilakoltassák, a nyomdát becsukják, vagy a színházat gyökeres átalakításra utasítsák. Majd ha megtörtént a katasztrófa, utólag fogunk elmélkedni a megszenesedett hullák előtt a tűzbiztonság problémáiról! Addig azonban ne bántsuk az üzleti érveket, hiszen tönkre lennék vele az illetők vállalkozását. Ez a léha játék az emberek életével az, a mely a budapesti tüzek alkalmával súlyo­san megbosszulja magát. Ezért pusztul el annyi ember, ha Budapesten nagyobb tűz üt ki. Fővárosnak és kormánynak kell össze­fognia, hogy ez az állapot megváltozzék, bár­milyen üzleti kára is legyen belőle néhány magánérdekeltnek. Mert sem elmélkedéssel, sem rekrimináczióval nem kelthetjük életre azokat a szenes hullákat. A városi épületek tűzbiztosításáról. I. xA mérnöki hivatal legutóbb előterjesztést telt a tanácsnak, hogy a főváros árbiztositásba vegye a székesfőváros tulajdonát képező épü­leteket, megindokolván bölcs előterjesztését azzal, hogy az iskolákban, templomokban leg­ritkábban (!) fordul elő tüzeset. Igyekszik a mérnöki hivatal kimutatni, hogy az utolsó tiz évben a főváros jelentékenyen többet fize­tett dijakban a biztositó intézetnek, mint á mennyi kárt a tűzkár okozott. Kár, hogy a sokattudó mérnöki hivatal nem fűzte előterjesztéséhez még a következő mondást: non quaero intelligere, ut credam, séd credo, ut intelligam. Pl latin mondattal teljes lett volna nagytudása és tökéletes a biztosítás czélját követő intenciója . . , Egyenesen tudatlanság jellemzi a mér­nöki hivatal előterjesztését! Eltekintve attól, hogy a biztosítás technikájáról halvány fo­galma nincs, egyenesen meghamisítja a mate­matikai igazságot. Lássuk csak miként állanak a dolgok a mérnöki hivatal előterjesztése szerint. ,A fő­város évente czirka 20.000 koronát ad ki biztosítási dijak fejében. A legutolsó 6 évben czirka 1200 korona tűzkár érte a főváros tulajdonát. Ha tehát maga állítana föl önbiz- tositást — a fenti dijak félretételével — úgy csak az utolsó 6 évben 118.000 koronát taka­rított volna meg. Keidig helyes a számítás. Pllerni iskolai gyermek is tisztában van e művelettel. Ám ezen okoskodás mellett a tisztelt mérnöki hivatal nem állhat meg. A mathematika töb­bet követel, különösen mikor vagyonmentésről van szó! Arról ugyanis hogy nagyobb tűz­vész esélyéről is lehet szó. Ha például a főváros 1909. január 1-én megkezdené azt a nagyszerű önbiztositast, vállalván ekként a czirka 50 millió értékű objektumra a tűzkár koczkázatát. Ezen koczkázatért a biztosítás első évére — a megtakarított díjban — volna fedezete 20.000 korona. A szerencse kedve­zése folytan — tegyük fel — 8 éven át nem volna tűzkára, volna tehát 60.000 koronája megtakarítva. Nos, 50 millió értékű objektum biztosítására fedezetül szolgálna a megtaka­rított fenti dij ? Már az előterjesztő mérnöki tudomány é.-> már az esélyekkel szorosan kapcsolatos valószínűségi számítás! Tudja-e a mérnöki hivatal, hogy az elemi csapások a további években is úgy fognak kedveskedni a mérnöki tudománynak? Bizonyos benne a mérnöki hivatal, hogy a városi objektumok a további években is megkiméltetnek a tüz- veszedelemtől. Elég-e a számítás alapjául a

Next

/
Thumbnails
Contents