Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-02 / 5. szám
2 b) a szabad polgári pártnak (I. kerület), mely az eddiginél is erősebb szövetségre lép a II., III. és IX. kerülettel. Maradna még az Y-ik kerület. Sándor Pálék, a kik minden valószínűség szerint egyelőre nem csatlakoznak egyik árnyalathoz sem. Legszivesebben Vázsonvi mellett tartanának ki, de Vázsonyi a községi adóemelés kérdésében annyira exponálta magát, hogy ez a lipótvárosiaknak hozzá való csatlakozását — legalább egyelőre — teljesen kizárja. Sándor Pálék ugyanis mint a plu- tokráczia és a gazdag polgárság képviselői, nem jó szemmel nézik a Yázsonyi-féle községi adópolitikát, a mely a főváros jövedelmeit kizárólag a vagyonosabb osztályok zsebéből akarja szaporítani. Köztudomású, hogy ugyanezekből a körökből indult ki az állami adóreform elleni agitáczió is, a melyet a Lipótváros képviselője a kereskedők közt megindított a városi »középosztály« védelmének az ürügye alatt. A háziurak és egyéb virilisták Lipótvárosa — hiába — nem tud megbékülni a Yázsonyi-féle muszáj-radikális irányzattal. Ezért alig tehető fel. hogy a Lipótváros Yázsonyit kövesse a szomorú kisebbségbe. Ezekkel az alakulatokkal szemben minden objektiv tényezőnek várakozó álláspontot kell elfoglalnia. Első sorban azért, mert be kell várni a megalakulás tényét. Aztán a ki birja, marja. Egy alakulattal szemben azonban már most — jó eleve — állást kell foglalnunk. Annak a fénynek, hogy Polóngi Géza a városi politikában ismét az aktivitás terére lép, minden elfogulatlan, a város érdekét szivén viselő polgár csak örülhet. Yégtére is Polóngi Géza — Polóngi Géza, a város ügyeinek legalaposabb ismerője, a kinek bőséges tudása is gazdag tapasztalata kétségtelenül a főváros javát lesz hivatva előmozdítani. De kik lesznek mellette? Ugyanazok, akik évtizedeken át urai voltak a városnak, ugyanazok, a kik meghonosították a fővárosban a panamisták és magánérdekképviselők megutált klikkjét, ugyanazok, a kikkel Vázsongi Vilmos hogy hatalmát növelje — az ő többségi pártját megalkotta. Ha Polóngi most ezekkel az elemekkel akar szövetkezni, naggon rossz nyomon halad, melyen sem a főváros függetlenségi pártja, sem a mai közgyűlési kisebbség őt nem követheti. Végtére is a Polóngi vezérsége alatt álló »Sasok« a közgyűlésen tekintélyes számmal vannak képviselve, számuk a félszáznál többre rúg, s velük minden pártnak számolnia kell. De nekik sem szabad íeledniök a múltat, amelvnek intézésében vezetőszerepük volt és ha hosszú időkön át együtt is operáltak a Sasok a ma már minden hitelüket vesztett, diszkreditált elemekkel, ezekkel mindörökre szakítania kellett már akkor, a mikor kozmopolita jelszavakkal szembehelyezkedtek e hazafias szellemű testülettel Az újbóli egyesülés uj — de bizonyosan naggon rövid — életet adna annak a régi korrupt rendszernek, a mely ellen küzdeni nehéz és emberfeletti dolog, de becsületbeli kötelessége mindenkinek, a ki a főváros jövő nagyságát szivén viseli. A Vázsonyi-lakoma és a 174. §. Tudvalevőleg Vázsonyi Vilmos ország- gyűlési képviselő, a demokrata párt vezére az óbudai választási harczból kifolyólag a Nap czimü lapban gazembernek nevezte Batthyányi Tivadar grófot. Batthyányi TivaFÜGGETLEX BUDAPEST. dar gróf sajtó utján elkövetett rágalmazásért sajtópört indít Vázsonyi Vilmos ellen. Vázsonyi nemcsak Batthyányi Tivadar grófnak bűnvádi panasza szerint, hanem köztudomásúlag is a Batthyányi Tivadar gróf meg- rágalmazásával a büntetőtörvénykönyvbe ütköző vétséget követett el. A Vázsonyi által megrágalmazott Batthyányi Tivadar grófnak, elégtételül a méltatlan bántalmazásért, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is a társadalomnak különböző rétegei, a melyekben Batthyányi Tivadar gróf személvét ismerik, tisztelik, szeretik : különböző ovácziókat rendeztek. Közlöttéka lapok, hogy a terézvárosi függetlenségi párt Batthyányi tiszteletére Vázsonyival való allérje alkalmából lakomát rendez. A lakomát január 31-ikére tűzték ki s tudvalevőleg meg is tartották. Ezt a Batthyányi-lakomát meg akarták előzni Vázsonviék. Ők is lakomát hirdettek a terézvárosi kaszinóba már január 28-ikára, keddre a Vázsonyi tiszteletére. E két lakoma között nagy a különbség. A rágalmazó Vázsonyi tiszteletére rendezett lakoma a büntetőtörvénykönyvbe ütközik. A büntetőtörvénykönyv 174. §-a a következőket mondja : A ki a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított cselekményt a 171. §-ban meghatározott módon (gyülekezeten nyilvánosan, szóval vagy nyomtatvány utján) magasztal, vág}- valamely bűntett vagy vétség elkövetőjét annak elkövetése miatt azon módon feldicsér vagy nyilvánosan kitüntet : hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A terézvárosi kaszinóban tartott lakomát eltagadhatlanul a Batthyányi-aífér alkalmából rendezték. A rendezők intencziója világos volt s ezt az intencziót ismerte a banket minden résztvevője. Eltagadhatatlan, hogy e banket az óbudai választási harcz következménye. Ebben a választási harczban Vázsonyi nemcsak Batthyányit rágalmazta, hanem az Óbudán működő fővárosi tisztviselőket és tanítókat is. Ezt jól tudhatták a Vázsonyi-banketten megjelent tisztviselők s kartársi érzületükre vet különös fényt, hogy a tisztviselőtársaikat rágalmazó Vázsonyit a bankettel nyilvánosan kitüntették. A lapok tudósítása szerint ezen a lakomán megjelentek a többi közölt Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, Viola Imre, Vosils Károly, Melly Béla és Bódy Tivadar tanácsosok, Magyarevits Mláden tiszti főorvos, Lampl Hugó főszámvevő, Heuffel Adolf középitési igazgató, Rózsavölgyi Antal és Kiss Ferencz kerületi elöljárók, több tanácsjegyző, fogalmazó, tanácsos és szakhivatalnok. Vájjon meggondolták-e e jó urak, hogy a mikor a banketten való megjelenésükkel Vázsonyit nyilvánosan kitüntették, a büntetőtörvénykönyv 174-ik szakaszába ütköző cselekedetet követtek el ? Rovás. »A kutya ugyanaz marad, csak a nyakra- való lesz más « Ez a helyzet képe a városházi politikában. A czentralizált klikkrendszer leveti a demokrata nyakravalót. Elhatározott dolog, hogy Vázsonyi vezérségét, a mely miatt az utóbbi időben, Vázsonyi caesari őrjöngésének napjaiban, annyit kellett pirulniok, lerázzák. Most keresik az uj nyakravalót. »Kilenczen vannak a szájhős demokraták /« így számlálják a városházi uralom rém klikktanyáin. »E kilencz nélkül is megmarad a többségünk a városházán. E kilencz szájhős társaságában pedig elfordul tőlünk a saját kerületünknek eddig ránk nézve legmegbízhatóbb polgársága is. Ez nem jó gselt — keresnünk kell Yázsonvinál jobb firmát.« Ez a súgó, búgó, zúgolódó régi klikkek okoskodása. Mindenesetre nagy dolog, hogy a mameluk lelkek a Caesarjuk detronizálásá- ról mernek gondolkozni. *■ Az elhunyt Bakos Jánosnak, a magyar ügyészi kar e kiváló tagjának hátrahagyott iratai között több politikai verset találtak, a melyeket ő irt, de persze névtelenül. O irta a hetvenes évek végén a Bolond Istók hires versét: »A kinek kutyája van, nevezze Tiszának.« De honnan ered az a szokás, hogy Caesarnak nevezik a sokat, nagyot ugató kutyákat ? Nem-e a Terézvárosból? *■ Vázsonyi Vilmos a Riviérára utazik. Miért nem Gráczba? Grácz a nyugalomba menő generálisok fészke. Vázsonyiról is köztudomású, hogy négyheti szabadsága után nem fogja többé elfoglalni pártvezéri posztját * A véres véget ért portugál királyról Írják, hogy nagyon durva ember volt, minisztereit pofozta, az oportói herczeget az újságírói kongresszus alkalmából a világ újságíróinak szemeláttára. mert megkésve jött az ünnepre, mellbe vágta. Vájjon, ha Yázsonyi- ból király leit volna, hogy bánt volna ő a fővárosi tanítókkal és tisztviselőkkel? * Nem tagadhatjuk el. Vázsonyi ötletes ember. Elhagyják a polgárok, megvásárolja tehát ».4 polgári«.. A magyar nyelv hódításának újabb jelensége. A demokraták megvásárolván »A polgár« czimü napilapot, Vázsonyi most már nem lesz kénytelen a Volksblattban és Journalban piszkclni a függetlenségi pártot, hanem megcselekedheti azt mindjárt magyarul. * A magyar képviselőház nem kondoleált Portugáliának. Szét van kergetve a portugál parlament, ép úgy, mint a magyar volt. Nincs tehát a kihez intézzék a részvétiratot. Egyhangúlag, egyértelmüleg mellőztek a részvét- nyilvánítást. De hát hol volt Hoffmann Ottó? Az ország a függetlenségi eszme mellett. Választási mozgalmak A szabadkai első választókerületben február 8-án szombaton lesz a választás. Gyelnvs Gerő bankigazgató, a függetlenségi párt jelöltje vasárnap tartotta programmbeszédét. A jelölt támogatására az országos függetlenségi párt központja részéről Lovászii Márton érkezett a kerületbe. Ellenjelöltje Mamusich Lázár volt szabadelvüpárti képviselő, a város volt polgármestere, a ki pártonkivülinek vallja magát. * A yernyeszeyi mandátum. l)ésij Zoltán pénzügyi államtitkár beadta lemondását a képviselóház elnökéhez a gernyeszegi mandátumról. Helyébe. Farkas Albert, Marostorda vármegye volt főispánja lep föl függetlenségi programmal. A dcsi mandátum. A Betegh Imre halálával megüresedett dési választókerületben, a függetlenségi párt hivatalos jelöltje Gaál István bankigazgató. A megalakult függetlenségi párt vasárnap értekezletet tartott és megválasztotta a tisztikart. A tisztikar tagjai a következők lettek: elnök dr. Gogoman Antal, jegyző Tüköri Vilmos. Beszámoló. Horthy Béla országgyűlési képviselő vasárnap nagyszámú közönség előtt mondta el beszámolóját Tenkén. Beszeltek még Nemes Bertalan, Halász Lajos és Hirtenstein Lajos képviselők. Kossuth Feren- czet táviratilag üdvözöltek, a képviselőnek pedig bizalmat szavaztak. Kossuth-szobor Rákospalotán. Rákospalota község legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy ez év
