Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-20 / 42. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. Magának a fővárosnak is igen nagy mennyiségű szénre van szüksége és a mi ezenfelül megmaradt volna a városnak, azt önköltségi árban könnyen eladhatta volna a logyasztó- közönségnek, a mely még a mai normális viszonyok mellett is drága árakat kénytelen fizetni a tüzelőszénért. Az angol szén meg tartása egyenesen beleillett volna a főváros ama igen helyes politikájába, amely a kőszén kartell diktatúráját akarja megtörni és a melyről oly kevés szóval, de igen találóan mondotta Bárczy István polgármester a nafta- háborúság alkalmával, hogy; »a magyar ipart pártolja a főváros, de a magyar kar telit nem!« Mily jótékony hatással lett volna a fővárosi kőszénárak alakulására az a sok ezer métermázsa kőszén-készlet, a melyet a télen a kőszén árának mindig visszatérő fél'szöktetésekor a főváros a közönség rendelkezésére bocsájthatott volna! Nem értjük tehát, hogy ezt a hatalmas fegyvert a kartell elleni harczban miért dobta el magától a főváros ? Iskolaszéki választások. Október 29-én, csütörtökön lesznek a főváros egész terüle tén az iskolaszéki választások. Vannak kerületek és a kerületekben : uralkodó pártok, a melyek az iskolaszéki választásokat is pártszempontból intézik. Nem azokat jelölik iskolaszéki tagságra, a kik arra leginkább megfelelők, hanem kortesszolgálatot jutalmaznak meg iskolaszéki tagsággal is. Innét van az, hogy tudunk iskolaszéki tagokat, a kik analfabéták a szó legszorosabb értei méhen. Tudunk iskolaszéki tagokat, a kik magyarul se Írni, se olvasni nem tudnak, sőt olvanokat is, a kik talán sohasem jártak iskolába. Jó szerencse, hogy az iskolaszéki intézmény teljesen lejárta magát. Hatáskörei és tekintélyé: nulla. Nemcsak a tanács nem veszi az iskolaszéket komolyan, de maguk a tanitók is kikaczagják azt az iskolaszéki tagot, a ki az iskolák látogatásával kötelességet vél teljesíteni. Az iskolaszék mai szervezetében jog- és hatáskör nélküli testület, egy pictus masculus, melynek minden ténykedése abban merül ki. hogy tagjai az évzáró vizsgálatokon elnökölhetnek. Szóval az iskolaszék tagjai tetszeleghetnek maguknak vizsgaelnöki szerepükben. Inditványozási, kezdeményezési joga van, de azt respektálni senki sem tartozik. A tanács egyszerűen fumigálja esetleg hozott határozatait és ez ellen az iskolaszéknek még apellálni joga sincs. A mai iskolaszékről elmondhatjuk, »beszélhetsz jó vitéz, senki sem hallgat rád!« A kereskedelmi kikötő. A budapesti pályaudvarok elhelyezésével kapcsolatban a főváros közgyűlése a múlt év junius havában felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, a melyben a ferenczvárosi duna- parti pályaudvar elhelyezését kérte. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter most leiratban értesítette a fővárost, hogy a dunaparti pályaudvar elhelyezése a többi pályaudvar rendezésével egyidejűleg már csak pénzügyi szempontból sem valósítható meg. De azt is kimutatja az alaposan megindokolt leirat, hogy ez a pályaudvar nemcsak egymaga szolgál a Ferenczváros dunaparti része kiépítésének akadályául, mert hiszen a pályaudvar körül valóságos gyárváros keletkezett, a mi csak természetes egv folyómenti vá rosban. A leirat ennélfogva a dunaparti pá lyaudvar elhelyezését — ami szorosan össze- tiigg a körülötte épült malmok és egyéb' kereskedelmi- és ipari épületek elhelyezésével — arra az időre tartja fenn, a mikorra a budapesti kereskedelmi kikötő meg fog valósulni. Megtudjuk a leiratból, hogy a kereskedelmi kikötő fontos kérdése szakadatlan tanulmány tárgya a minisztériumban és hogy e kikötő megépítése komolyan tervbe van véve akkorra, a mikor a most folyó vasúti beruházó- j sok elvégzése és a pályaudvarok kérdésének végleges rendezése után az ország pénzügyi helyzete ezt a rengeteg költséget igénylő nagy munkálatot lehetővé fogja tenni. Mindenesetre jól fogja tenni a főváros iparos- és kereskedőközönsége, ha a kereskedelmi kikötő kérdését állandóan napirenden tartja, mert a kikötő megépítésére az állam és a törvényhozás csak úgy fogja magát elszánni, ha szükségessége átmegy a köztudatba. E folytonos agitáczió nélkül az a tervezet, amely évek óta hever a kereskedelmi minisztériumban, aligha fog előkerülni az Íróasztalok fiókjából. A Rákóczi-uti próbavilagitás. A budapesti általános villamossági részvény-társaság, mint emlékezetes, ajánlatot nyújtott be a fővárosnak, a melyben a Rákóczi-utnak a Nagykörűiig terjedő belső szakaszát villamos ivlámpákkal próbaképen ingyen megvilágítani hajlandónak nyilatkozik. A részletes terv szerint 38 kandeláber állíttatnék fel, a melyen 14 méter magasságban lógna az iv- lámpa. A mintegy egy kilométer hosszú ut- testbül tehát egv-egy lámpásra mintegy 25 méter távolság esnék, a mi megfelel a bécsi ivlámpák elhelyezésének, a melyhez egyébiránt az oszlopok magassága is hasonlatos. Kétségtelen tehát, hogy a Rákóczi-ut belső szakaszának világítása, a melyet á társaság 1910. év végéig, tehát csaknem két esztendőn át hajlandó ingyenesen ellátni, teljesen modern és fényes lesz. A közvilágításra felügyelő-bizottság a bemutatott részletes terveket magáévá tette, a mi csak helyeselhető. Azonban ismételve sürgetnünk kell a főváros részéről annak a kimondását, hogy ez az ingyenes próbavilágitás nem szolgálhat prejudicziumul arra, hogy az illető társaság annak idején az érdemei fejében pályázat mellőzésével nyerje el az utczai villamos közvilágítást. E jogfentartás kifejezett megállapítását az ajánlat elfogadásának feltételéül ki kell kötni. A tisztviselők tanuljanak! Nemcsak azért, mert a jó pap holtig tanul, szükséges, hogy a főváros tisztviselői nyelvismereteiket bővítsék, hanem azért is, hogy szakismeretekeiket az idegen nyelvek segítségével gyarapítsák. Ez a rövid foglalata annak az igen helyes és dicséretes intézkedésnek, a melyet Bárczy István polgármester telt mostanában. Arról van szó, hogy a főváros tisztviselői számára a főváros költségén szervezendő német, franczia és angol tanfolyamokat létesítsenek, a melyek arra képesítenék a tisztviselőkét, hogy továbbképzésük érdekében az illető nyelveken megjelent közigazgatási- és egyéb szakmüveket tanulmányozhassák és esetleges kiküldetésük alkalmával fel legye- ruházva a kellő nyelvtudással. Erre a czélra szivesen kell, hogy áldozzon a főváros, mert ha komolyan veszik a tisztviselők hivatásukat, amiben kételkedni nem akarunk, úgy ezek a költségek bőségesen meg fognak térülni a tisztviselők meggyarapodott szaktudásában és műveltségében, a melvek pedig a fővárosnak kamatoznak. A főváros és a viczinális vasutakról szóló törvényjavaslat. A kereskedelmi minisztériumban lefolyt ankéten, a mel\ az alsóbbrendű vasutakról szóló törvény- javaslatot tárgyalta, a székesfőváros tanácsának az álláspontját tudvalevőleg Ré- nyi Dezső tanácsnok képviselte. Most »több fővárosi polgár« aláírásával egy emlékirat hagyta el a sajtót, a mely fejtegeti az uj törvényjavaslat kihatását a főváros lakás- élelmezési- és közlekedési viszonyaira Az érdekes emlékiratot ajánljuk a fővárosi bizottsági tagok figyelmébe. A Kunz ezég 12,000 koronája czimü múlt heti czikkünkkel kapcsolatban Kunz Ferencz annak helyreigazítására kér fel bennünket, hogy tévedésén alapul azó (Kunz) szájába adott ama állítás, mintha Hclvey a most felhasznált leveleket és egyébb csomagokat tőle eltulajdonította volna. Tény csupán az, hogy a felhasznált levelek meg nem engedett módon jutottak Helvey kezei közé. 3. A Brázay féle sósborszesz nem tévesztendő össze a legújabban lábrakapott utánzatokkal. Közgazdaság. Szentlörinczi Parkétgyár Részvénytársaság ezég alatt ma délután Lichtig és Spitz ezég központi irodájában 30.0000 korona alaptőkével részvénytársaság alkuit abból a ezélból, hogy Lichtig és Spitz ezégnek Puszta-Szentlőrinczén lévő. a modern technika vívmányai szerint berendezett par- kétgyárát átvegye és annak üzemét folytassa. Az igazgatóság tagjaivá: Nagy Virgil (elnök) műegyetemi nyilvános tanár, az Orsz. Mérnök és Építész- egyesület elnöke, Leandler Aladár (alelnök), fater- termelő, Fóris Sándor épitész és épilészvállalkozó, dr. Gsécsi-Nagy Miklós ügyvéd, jószágigazgató, Révész Sámuel műépítész, a fclügyelőbizotfság tagjaivá pedig: Fischer Károly (elnök) Székely Dezső és Sziklai Zsigmönd “ választattak még.' 'Lichtig és Spitz ezég üzleti tevékenysége a jövőben fatermékek vételére és előadására fog szorítkozni. A Gazdasági Bank r.-t. tőkeemelése. Közöltük, hogy a Gazdasági Bank Részvénytársaság, amely intézet a kitűnő vezetés mellett elsőrangú közgazdasági tényezőinek bizonyult, alaptőkéjét a jelenlegi 1 millió koronáról ő millió koronára emeli föl. A múlt szerdán megtartott rendkívüli közgyűlésen az alaptőke felemelését elhatározták és az alapszabályok módosítása után az igazgatóságba : Széli Ignácz v. b. t. t., Lestyánszky Sándor nyugalmazott államtitkár, Fejérváry Imre báró, Nákó Nándor gróf, v. b. I. t., fiumei kormányzó, Kostka Antal dr., kir. jogügyi igazgató, kántor jánosi Mándy Samu és Márkus Miksa udv. tanácsos ; a felügyelőbizottságba : Czobor László orsz. képviselő, Lász- lől'fy István dr., Rónay Ákos és Tóth Zsigmönd választattak be. A közgyűlés után az intézet elnökévé Széli Ignácz, alelnökeivé Lestyánszky Sándor és Fejérváry Imre báró, a felügyelő-bizottság elnökévé Czobor László választatott meg. Magyar királyi államvasuta1« ___ 23 3967/908. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága Budapest északi íőmühelyi szertárában az 1908. év második évharmadában feleslegesként összegyűlt s jelenleg készenlétben levő külömbözó ócska fémanyagokat értékesíteni óhajtván, ezek eladása céljából nyilvános pályázatot hirdet. A vevő köteles a neki eladott mennyiségeket a felszólítás vételétől számítva 14 nap alatt a szertártól okvetlenül átvenni és a szertárból eltávolítani. Az ajánlati árak az anyagoknak az illető szertárban való átadása, illetve átvétele mellett értetnek, vasúti kocsiba való felrakásukról és továbbKOVÁID FEST,TISZTIT! L _ _ Jü , t 1. 1 .—. ._. — 1 - n r~\ rw 1 r y-\ n T/A Tri» i v\ / I i-\ T-» / w. rT 1 \ U U TA X fl C A I /A f /A It- O Gy űjtőtelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és föüzlet : Budapest, VII., Szövetség-utcza Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
