Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-20 / 42. szám
2 Az uj lakbérszabályzat. — Előnyök, hibák, javaslatok. — A főváros közgyűlése szerdán délután fogja tárgyalni az uj lakbérszabályzat részleges tervezetét, mely annyi viszontagság után és oly hosszú idő alatt készült el. Hogy a régi szabályzat revízióra szorult, aziránt teljesen egy véleményen voltak úgy a lakók százezrei, a kik teljesen ki voltak téve a háziurak zsarnoki önkényének, valamint maguk az utóbbiak is. Az uj szabályzat fő jellemvonása az, hogy lehetőleg védelmet akar nyújtani a lakónak a háziuri és házmesteri önkénykedés ellen, de emellett nem megy oly messzire a lakók szempontjának kidom- boritásában, hogy ezáltal a háziuraknak magántulajdonból folyó jogait vagy cselekvési szabadságát lényegesen megnyirbálná. A tervezet első sorban akként akarja a lakót védeni, hogy a házirenddel űzött visszaéléseknek véget vet. A lakbérszabáiyzat rendelkezései tehát imperativ jellegüekké válnak, nem úgy mint eddig, a mikor a ház- tulajdonos egyszerűen az egyoldalúan megállapított házirendet jelentette ki a lakbér- szerződés alapjául. Legsúlyosabban volt ez érezhető a felmondási idő tekintetében, a mikoris a felmondás jogot a házirendben tetszés szerinti rövid időben állapították meg, úgy hogy a lakó legtöbbnyire azt se tudta, mi van a házirendben. Az uj szabályzat szerint a házirend mint jogforrás egyáltalán nem ismertetik el, hacsak a bérlő és a bérbeadó külön szertartást nem kötnek, mig a szerződéssel szemben is akárhány intézkedése van a szabályzatnak, a mely oly imperativ jellegű, hogy a felek ellenkező megállapodást nem is köthetnek. A felmondásra nézve igen lényeges újításokat tartalmaz a szabályzat. Megállapítja, hogy még azokat a lakásokat is, a melyeknél a felmondás negyedévi, a bérleti első év letelte előtt a bérbeadó fel nem mondhatja és hogy az év eltelte előtt a házbért sem emelheti fel. Az első év letelte után beállott házbéremelésnek pedig ugyancsak az a hatálya, hogy az első felemelt bérösszeg esedékességétől számított egy éven belül a bérbeadó sem a bérletet fel nem mondhatja, sem a bérösszeget fel nem emelheti. És hogy e tekintetben a lakó teljesen biztosítva legyen, a szabályzat érvénytelennek nyilvánít mina felemelt községi pótadót is törlik. Hirtelené- ben büszke öröm dagasztja a fővárosi kebleket. Ah! kiváló tiszti ügyészségünk derekas munkával kikapart a városnak töméntelen koronákat. De jaj, az öröm hirtelen megdöbbenéssé változik. Nem megnyert milliókról van szó, hanem nehány ezer koronácskáról, az se olyan, a mit a főváros kap, hanem olyan, amit nem kell fizetnie. A mikor pedig magához tér az olvasó, lecsapja a lapot és ünnepélyes fogadalmat tesz: Vigyen el az ördög, ha a Rudas- fürdőbe beteszem a lábamat! Egy port nyert hát a város és még ezen is vészit. Elveszti a Rudasfürdő három és fél vendégét. Ha ugyan a felsőbb bíróság el nem veri még a port a fővároson, mert az összeforrott lábú felperes — mi is telhetnék tőle haragjában — megfellebbezte az Ítéletet és én nem tenném le a föesküt, vájjon a bölcs Kúria nem fogja-e elnyomni a fővárost, a melyhez sehogy sem illik a pörnyertes fél szerepe. FÜGGETLEN BUDAPEST. den ezzel ellenkező szerződéses kikötést. Úgy tudjuk, hogy a városatyák egy része miradikálisnak tartja a lakó érdekében megállapított ezt az egyoldalú felmondási jogot és ezé rí felmerült az az eszme, hogy a bérbeadónak is meglegyen a joga az egy éven belül való felmondásra, de ez esetben köte- leztessék a bizonyos kulcs szerint megállapítandó költözködési költségek megtérítésére. Véleményünk szerint ez a rendelkezés áttörné a lakó érdekében létesített garancziát, mert hiszen módot nyújtana a bérbeadónak az egy éven belüli béremelésre is. 1 alán czélsze- rübb volna szaporítani azoknak a szorosan körülirt és taxatíve felsorolt kivételeknek a számát, a melyekben a nérbeadó egy éven belül is felmondhat akként, hogy az egy éven belül való felmondás joga megadatnék az olyan bérlővel szemben, a ki a ház nyugalmát botrányos viselettel és tűrhetetlen lármával zavarja. Ez a kivétel a szabályzat 28. §-ában a harmadik pont után negyedik szakasznak volna felveendő, ha már minden áron rést akar ütni az egyéves felmondáson. A magunk részéről azonban ezt a kivételt sem helyeselnők, mert illóziorussá tenné az uj lakbérszabályzatnak azt a nevezetes előnyét, hogy a lakó biztosittattatik az önkényes felmondások és béremelések ellen. Igen lényeges újítása a szabályzatnak a bérnegyedek áthelyezése a naptári évnegyedekre, úgy hogy február, május, augusztus és november helyett január, április, julius és október elseje volnának a bérnegyed kezdőnapjai. A tanács ezzel szemben a mostani állapot fentartását óhajtja, de az uj szabályzat álláspontja azért számíthat elfogadásra, mert semmi ok sem forog fenn arra, hogy a naptári negyedtől eltérő bérnegyedhez ragaszkodjunk. A köz- és magántisztviselők tízezrei a naptári negyed elsején kapjáklakbér- illetményeiket és különben is kereskedelmi- és ipari forgalomban e negyedek első napja a szokásos fizetési nap. De eltekintve ettől, ez a beosztás azért is alkalmasabb, mert azoknak a családoknak, a kik nyári lakásokba mennek, sokkal kedvezőbb ekképpen a hurczolkodási terminus. Igen üdvös újítása a szabályzatnak az, hogy egyszer s mindenkorra szabályozza az uj házmesterpénzt, amennyiben ez összesen nem haladhatja meg az évi házbér 2 százalékát. Minden ezzel ellenkező kikötés érvénytelen. Ellenben a régi szabályzat hibájába esik a tervezet, a mikor túlságos rövidre szabja meg a költözködési határidőt. így egy- vagy kétszobás lakást az első napon, továbbá két szoba a második napon, négy szobánál nagyobb lakás pedig a harmadik napon kiürítendő és átadandó. Tapasztalat szerint ez a rövid költözködési határidő, számos viszálynak és kellemetlenségnek forrása, de ezenkívül is roppantul megdrágítja a hurczol- kodást, mert igen rövid időre szorítja a költözködést, a mit a fuvarosok és költözködési vállalatok alaposan kiaknáznak. Éppen ezért szükséges volna ha a költözködési határidő — tekintet nélkül a lakás nagyságára — legalább 5 napban állapíttatnék meg. Még egy súlyos aggály merül lel az uj szabályzattal szemben, kapcsolatban az uj végrehajtási novellánál. Ez a novella tudvalevőleg biztosítja az adósokat a legszükségesebb bútoraik és házieszközeik birtokában. Ugyanis a szükséges házibutorok egyáltalán nem foglalhatók le, és ezekkel szemben a lakbérszabályzat szerint a háziúrnak sincsen visszatartási joga. Ellenben törvényes zálogjogot és ebből folyólag visszatartási jogot gyakorolhatna a háztulajdonos mindazokra a tárgyakra, a melyek nem képezik a szükséges házibutorokat, még akkor is, ha ezek nem volnának a bérlő tulajdona, hanem azokat csak bérletként kölcsön kapta volna. Tudjuk, hogy a fővárosban igen sok család bérel kölcsönbe zongorát vagy czimbalmot és vesz a tulajdonjog fentartásának kikötése mellett részletre bútort, könyvet, varrógépet és egyéb gépeket. Mindezek] az uj lakbérszabályzat szerint a háztulajdonos részéről visszatarthatók volnának a törvényes zálogjog alapján, a mi nagy igazságtalanság volna e tárgyak tulajdonosaival szemben és egyszerűen lehetetlené tenné az ilyen kölcsön bérletet vagy részletre való vételt: mert nem akadna kereskedő, a ki ily körülmények között bárkinek is kölcsönözni vagy hitelbe adni merné a zongorát vagy más egyéb tárgyat. Itt feltétlenül biztosítani kell a jóhiszemű harmadik személyt: a tulajdonost a bérbeadó visszatartási joga ellenében, és érvényt kell szerezni a tulajdonjognak a háziurak ellenében. Ezt megköveteli a kereskedelem és a forgalom érdeke, valamint a szerényebb sorban levő lakosság érdeke is. Akként képzeljük ezt megvalósitandónak, hogy a lakbérszabályzat megfelelő intézkedésénél (22-ik §.) fel kellene venni azt a rendelkezést, hogy nem terjed ki a törvényes zálogjog a lakó állal kölcsön vagy bérbe vett, avagy részletre —- az eladó tulajdonjogának fentartása mellett — vásárolt tárgyakra, ha az eladó a háztulajdonost a kölcsönbeadásról avagy részletre eladásról ajánlott levélben értesítette. Ez észrevételeinket ajánljuk a közgyűlés tagjainak megszivlelésre. Függetlenségi partélet Budapesten. A II. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör rendes összejöveteleit hetenkint kétszer — szerdán és szombaton — tartja saját körhelyiségében (II., Cor- vin-tér 2. I.). Az V. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és 48-as kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor saját helyiségeiben Hold-utcza 15. sz. alatt tartja. A VII. kerületi függetlenségi- és 48-as pártkör rendes szerdai társasvacsoráját a kör helyiségében (VII., Almássy-tér 17 sz. I. em.) A „Zugló és környéke függetlenségi és 48-as kör“ minden csütörtök és szombaton este tartja társas összejöveteleit saját kerthelyiségében, VII., Bosnyák- utcza 3. sz. * A ferenezvárosi függetlenségi és 48-as párt társasköre hetenként egyszer — csütörtökön — tartja társas összejöveteleit a IX., Ráday-utcza 61. szám alatt lévó saját körhelyiségeiben. A hétről. Miért adták el az angol szenet? Igen dicséretes előrelátásból a főváros a fenyegető széninséggel szemben akként óhajtotta magát és a polgárságot biztosítani, hogy nagy mennyiségű tardiffi kőszenet szerzett be és raktározott el a széninség napjaira. A veszedelem szerencsére nem következett be és a fővárosnak megmaradt a szene. Ezt az angol szenet most a főváros eladta a magyar államvasutaknak. Nem igen tudjuk megállapítani, mi indította a fővárost erre az eladásra?
