Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-08 / 40. szám
3 FÜGGETLEN BUDAPEST. ipari munkásságnak csak egy kis töredéke van szervezve. Feltéve hát, hogy mind a másfél százezer munkás tényleg sztrájkba lépne, még ez nem jelentené az ipari munka és a forgalom megszűnését, legfeljebb csak némi részleges megzavarását. De, a dolog úgy áll, hogy még ezt a 150.000 szervezett munkást sem képes a párt ma sztrájkba állítani. Első sorban azért nem, mert a politikai harcz kedvéért, tapasztalat szerint, a legfe- gvelmezetlebb szoczialista munkás sem veszélyezteti a gazdasági érdekét, de másodszor és főkép azért nem, mert köztudomás szerint a szakszervezetek egy nagy része nem helyesli, a pártvezetőség éles és minden egyéb tekintetet háttérbe szorító küzdelmét az általános választójogért. Akárhány nagy szervezet van, a mely szívesen elmegy ugyan gyűlésre, vagy tüntető sétára az általános választójog érdekében, de a amelynek áldozat- és harczkészsége nem terjed odáig, hogy tagjainak gazdasági érdekeit politikai ideálokért csorbítsa. így például egyik legnagyobb szervezet: a Vas- és fémmunkások országos szövetsége semmiesetre sem megy bele egy politikai tömegsztrájkba, mert a szervezet a tagok gazdasági helyzete érdekében igen sok előnyt tudott kivívni, a melyeket semmiesetre sem hajlandó koczkára tenni. Ugyancsak nézeteltérés áll fenn a politikai sztrájk, helyessége tekintetében a pártvezetőség és a nyomdászok szervezetei között, a mely nézeteltérés már a pártsajtóban is igen heves polémiákra szolgáltatott okot. És még egy csomó szervezet van, a mely perhorreszkálja a politikai tömegsztrájk halva született eszméjét. Ha tehát a pártvezetőség minden józan belátás ellenéie is forszírozza a sztrájkot, legfeljebb annyit érhetne el, hogy Budapesten 40—50.000, a vidék nagyobb városaiban pedig nehány 100 ipari munkás egykét napra elvesztené munkabérét. Vájjon ez a jelentéktelen megszavarása az ipari termelésnek elégséges lesz-e arra, hogy kicsikarja a szocziáldemokrata pártvezetőségnek tetsző választójogot, az legalább is kétséges. Egy politikai tömegsztrájk félelmetes fegyver, de csak ha feltétlenül elsül. A mikor azonban bizonyos, hogy csütörtököt mond, már pedig ez — az általános tapasztalatok, a sztrájkok történetének tanulsága szerint és specziális viszonyaink mai állása mellett — feltétlenül bizonyos, valóban nagy lelketlenség kell a saját pártjuk érdekeivel szemben ahhoz, hogy a pártvezetőség e fegyvert — a melylyel a munkások csak saját magukat sebezhetik meg — alkalmazásba vegye. Függetlenségi pártélet Budapesten. Október 6. Kegyeletteljesen, á nagy vértanukhoz méltó módon emlékeztek meg a főváros függetlenségi párti szervezetei október 6-ról. Nagyszabású ünnepséget rendeztek e napon a II. kerületi, VI. kerületi, VII. kerületi, zuglói, IX. kerületi és a kőbányai függetlenségi pártkörök. Legtöbbje társasvacsora keretében hódolt a nagyok emlékének. A Zugló és környéke függetlenségi és 48-as pártkör estéjén Hamar István elnök tartotta az ünnepi beszédet, de szóltak Köpesdy Sándor, Bükkerty G. és Halász Hubert is. A kőbányai függetlenségi és 48-as kör estéjén Minké Béla és Sajó János mondtak em- | lékbeszédet, majd Kertész József szavaira gyűjtést inditottak az aradi vesztőhelyre küldendő koszorúra, j N y i 1 t t é r A hétről. Felekezeti béke. Bármennyit hangoztassák is a politikai helyzettel elégedetlenek, hogy a mai kormányzat klerikális irányban halad, és ezáltal kulturharcz és a felekezeti egyenetlenség veszélyét idézi fel, a közéletben ennek a harcznak és egyenetlenségnek semmi nyoma nincsen. Csak a régi bukott rend visszasira- tóinak fantáziájában jelenik meg a felekezeti türelmetlenség, mint jámbor óhaj, amely azonban — hála Istennek — nem megy teljesedésbe. Tudjuk, hogy a főváros képviselőtestületében is még nem oly régen érvényesült olyanféle törekvés, a mely felekezeti jelszavakat hangoztatva, a felekezeti türelmetlenség kiaknázásával próbált hangulatot teremteni a mai rend ellen. Láttuk, hogy ez a törekvés miként vallott kudarczot, és felekezeti szempontok hősei miként hallgattak el lassanként. Bölcs belátás és egymás megbecsülése nem engedte, hogy a közgyűlés különböző felekezetek harczának színterévé sülyedjen. Mi, kik igazán nem rajongunk nagyon a mai közgyűlésért, és vele szemben mindenkor a megérdemelt jogos bírálat álláspontjára helyezkedünk, ezúttal szívesen zengjük dicséretét ennek a testületnek, a mely a feleke- kezeti türelmességnek legutóbb szép példáját mutatta. Csak nem régen láttuk, hogy a zsidó szentegyletnek kérését ingyen temetőterület átengedése érdekében, a közgyűlés felekezeti különbség nélkül teljesítette, úgy, a miként általában és mindig teljesíteni szokta aká melyik felekezet czéljaira szolgáló kívánságokat. A legutóbbi szerdai közgyűlésen pedig a piarista- rendház ügye került szőnyegre és a bizottság számos izraelita vallásu tagja sietett az alkalmat megragadni, hogy a kegyes tanitórend hazafias érdemeit elismerve, hozzájáruljanak a rend méltó székházának és iskolájának a létesítéséhez. Szinte versengés tört ki egyes bizottsági tagok közölt a piaristák méltatásában és semmiféle felekezeti szempont nem homályo- sitotta el a városatyák méltányosságát és igazságérzetét. Valóban, nem kell tartanunk a felekezeti béke megzavarásától egy oly országban, a hol az egyik felekezet hívői annyira átérzik és méltányolják a másik felekezet jogos érdekeit. Kulturharczról pedig ne beszéljenek nekünk a hatalomról lecsúszott politikai múmiák ! A házmester mint tanügyi hatóság. A pesti házmester tudvalevőleg nagy barátja a gyermekeknek. Oly nagy barátja, hogy lehetőleg be sem ereszt a házba gyermekkel megáldott partájt. Ezenfelül még az is jellemzi a házmestert, hogy roppant előzékeny, jó modorú, udvarias a lakókkal szemben, a kivel igen kíméletesen szokta éreztetni a hatalmát. Alighanem a házmesterek e közismert kiméletessége és udvariassága inspirálta azt a tervet, a mely az iskolakerülő gyermekek felett való felügyelettel a házmestert akarja megbízni. Ez a luminózus idea a hetedik kerület harmadik számú iskolaszékében merült fel, nem tudjuk, kinek a kezdeményezésére. Ez az iskolaszék kötelességszerüen és dicséretes módon foglalkozott az iskolakerülők számának nagy gyarapodásával és e bajra orvosságot is keresett. Erre nézve indítványozták, hogy a házmesterekre bizassék az iskolaköteles gyermekek összeírása és megfelelő osztályba sorozása. Az iskolaszék el is fogadta állítólag ez indítványt és a tanácstól oly nyomtatványok elkészíttetését fogja kérni, a melyek segítségével a házmesterek elvégezhessék az iskolaköteles gyermekek összeírását. Reméljük, hogy a tanács e nyomtatványok elkészítését meg fogja tagadni. Még csak az hiányoznék, hogy a házmester urakat felruházzák tanfelügyelői és egyéb pedagógiai jogkörrel! A lakók gyermekeit most is elég gyakran megverik, hát ha még tanügyi ható- ságg al tüntetnék ki őket. Ez volna csak az igazi tanbetyárság. Nem, a házmester maradjon csak meg főnöke a viczének. Közoktatásügyi faktorrá avatni e szeretetreméltó jóakaróját a pesti lakónak igazán semmi okunk sincsen. 2. Köztudomású, hogy a Brázay-féle sósbor- szesz a legjobb. Kapható mindenütt. Közgazdaság. Első Leánykiházasitó Egylet mint szövetkezet. Gyermek- és életbiztosító intézet. Budapesten, VII., Teréz körút 40—42. Alapittatott 1863-ban Folyó év szeptember havában 1,586.300 korona értékű biz- tositási ajánlat nyujtatott be és 1,368 900 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 121.398 korona 89 fillér fizettetett ki. 1908 január 1-től szeptember 30-áig bezárólag 15,127.900 korona értékű biztosítási ajánlat uyujtatott be és 13,031.400 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a folyó évben 1,116.253 korona 81 fillér és az intézet fennállása óta 13,514.139 korona 72 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. A Gazdasági Bank R.-T. tőkeemelése. Gazdasági életünk fejlődésében a kisebb pénzintézeteknek igen jelentős szerepük van. Éppen ezért, a mennyire sajnálatos jelenség az, hogy kis bankjaink egyre-másra számolnak föl, annyira örvendetes, ha valamelyik kisebb bank az egészséges fejlődés utján halad. Ezen az utón van most a Gazdasági Bank R.-T., mely 1905-ben alakult 1 millió korona alaptőkével. Most örömmel halljuk a hirt, hogy rendkívüli közgyűlést hiv egybe alaptőkéjének 5 millió koronára való felemelése végett. Uj jegyzések által 1 és fél millió van biztosítva, úgy, hogjr a fenmaradó 2 és fél millió beszerzése későbbre marad. A bank egyes mezőgazdasági g'óczpontokon fiókot létesít és a mezőgazdaságot érintő üzletágakat intenziven fogja kultiválni, mely czélból az alapszabályok megfelelően módosíttatnak. Az intézet uj ezége : »Országos Gazdasági Bank Részvénytársaság« lesz. A közgyűlésen az igazgatóság kibővittetik és értesülésünk szerint az elnöki, két alelnöki és igazgatósági állások a következőkkel fognak betöltetni: Széli Ignácz v. b. t. U, Lestyánszky Sándor nyug. földmivelésügyi államtitkár, báró Fejérváry Imre, dr. Kostka Antal jogügyi igazgató, kántorjánosi Mándy Samu, Tó h Zsigmond. Budapest, VII., Damjauich-u. 33. különlegességek butorpaszományokban. Villamos felszerelési vállalkozó HALÁSZ HUBERT vállalkozó Gyár és iroda: Budapest, VII., Angol-u. 23. Telefon 55—55. Beton-épitó, hídépítő, csaíornaépitö. A m. kir. államvasutak, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye, valamint Budapest székesfőváros szerződéses vállalkozója, mindennemű hid-, csatorna- és burkolati munkára. Elvállal minden e szakmába vágó munkát. Költségvetésekkel szívesen szolgál. FEST,TISZTIT! Gyár és foüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon őS 45.
