Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-18 / 37. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. mondatott — holnap feltétlenül kimondatik, nem lehet tehát az uj ajánlatot — ha beérke­zett — a polgármester asztalának fiókjában hevertetni, hanem nyomban elő kell vele hozakodni a nyilvánosság elé. Ha talán a gázgyár taktikai okokból szükségesnek is látja a titkolózást, a főváros érdeke ezt a titko­lózást meg nem tűri, és Bárczy István pol­gármester igen nagy felelőséget vesz magára már azzal is, hogy hivatalosan meg nem czá- folja az nj ajánlat beérkezésének hírét; de ; egyenesen a gázgyárral való összejátszás gyanújának tenné ki magát akkor, ha ez az ajánlat tényleg előtte fekszik, de érthetetlen okokból titokban tartja. Kérünk tehát tiszta bort a pohárba! Késlekedés. Wekerle Sándor miniszterelnök a hiva­talos hosszadalmasság elkerülésével megsze­rezte a munkásházak építéséhez szükséges területeket, biztosilotta az építéshez szükséges téglákat, elkészítette és magyaráztatta a tör­vényhozással a munkásházak építésére vonat­kozó törvényjavaslatot, és gőzerővel mindent elkövetett, hogy a főváros munkásságára oly nagy horderejű munkás-háztelep mentői előbb rendeltetésének átadható legyen. A kormány tehát a maga részéről dicséretes gyorsasággal járt el. Azt hinné ezek után mindenki, hogy az egész munkásház-épitési akcziónak az a része, a mely a fővárosi hatóságoknál folyik le, szintén hamar és akadálytalanul végre fog menni. Hiszen szigorúan véve, legelső­sorban a főváros érdeke, hogy a tervezett 6000 munkásház mentül előbb elkészüljön. | Mert a lakásnyomor kiküszöbölése elsősor­ban a fővárosnak volna feladata. És most jön a kormány, állami pénzen módot nyújt arra, hogy vagy 6000 munkáscsalád a főváros bel­területéről egészséges lakásokba költözköd- hessék és ezáltal ugyanannyi lakás szaba­duljon fel a fővárosban, a mi kétségtelenül a lakásínség enyhítésére szolgálna. Minden más város hatósága örömmel üdvözölne ezt a kedvező alkalmat, és két kézzel sietne a maga részéről is előmozdítani a munkásházak gyors felépítését. Nem igy Budapest székes- főváros hatósága, a mely tudvalevőleg leg­kifejlettebb példája a római Fabius Cunctarok- nak és a magyar Pa tó Pólóknak. Ebben a légkörben minden megfeneklik, a buza-vona e talajában a gyorsvonat is kávédaráló lassú­sággal haladna. Egészen stilszerü tehát, hogy a munkásházak felette sürgős ügye is meg­rekedt a bürókban. A városra háruló feladatok a munkás­házak tekintetében éppen ol}ran sürgősek, vagy talán még sürgősebbek, mint a házak felépítése, mert hiszen a szabályozásnak, j vízvezetéknek- és csatornázásnak a terme- I szét rendje szerint magát az építést is meg kellene előznie. Wekerle hiába küldte le a ! boszorkányos gyorsasággal elkészült terveket a fővárosnak, ez a füle botját sem mozgatja és mint a rossz lovat, nógatni kell folyton, hogy a helyéből megmozduljon. Nem tudjuk, & nógatásnak meg voll-e, avagy a közel jövőben meg lesz-e a foganatja, csak azt tudjuk, hogy a kormány e nemes és üdvös akcziójának a késleltetése éppen a főváros részéről a melynek előnyére szolgál — megbocsájthatatlan vétek. Ha nézzük, hogy a sokat ócsárolt szomszéd császárvárosban a gondolatot mily gyorsan követi az elhatározás, és az elhatározást a tett, igazán kétségbe kell esnünk a mi fővárosi hatóságaink csiga­lassúsága fölött. Nem elég, hogy minden, a mit a város jót és hasznosat alkotni akar, a kétszer kettő = négy bizonyosságával tengeri kígyóvá növi ki magát, még olyan dolgokban is késleltető és akadályozó tényezővé válik a főváros, a melyet más fórum akar meg­valósítani a város érdekében. Minden napi késedelem, a mely a mun­kásházak ügyében beáll kétszeres sulylyal nehezedik a főváros tanácsának a lelki isme­retére és éppen ezért a polgármesternek sürgős kötelessége a további halogatásnak véget vetni. Mert itt is áll az a szabály: »Bis dat, qui citi dat.« Városi tejkezelés. A székesfőváros tanácsa múlt év őszén tanulmányútra küldte Szabó Ferencz vásár- csarnoki irodavezetőt, feladatává téve, hogy a nagyobb német városok közélelmezési vi­szonyait tanulmány tárgyává tegye. Szabó megbízatásának eleget tett és tanulmányut- jának eredményéről részletes jelentésben szá­mol be. A tanács mostanában tette közzé azt a jelentést, a mely a városi tejforgalom hatósági kezelésbe való átvételéről szól, mi­nekutána a töltelék-húsok gyártásáról szóló jelentést már régebben napvilágot látott. Mindazoknak, a kik tudatában vannak a tej- fogyasztás igen nagy hvgienikus és szocziális jelentőségével, Szabó Ferencz jelentése tanul­ságos olvasmány lesz. Ez a munkálat rész­letesen ismerteti, Berlin, Charlottenburg, Han­nover, Köln, Aachen és München tej-ellátá­sának körülményeit és ez ismertetésből elég­tétellel láthatjuk, hogy e sok tekintetben pél­dás szocziális berendezésű német városok sem igen tudtak eddigelé jobb eredményt elérni a lej ellenőrzése és a tej hamisítás meggátlása terén, mint a mi fővárosunk, a mely többek között a tejuzsorásoknak is Eldorádója. A tejforgalomnak hatósági kezelésbe való átvétele még egy városban sincs telje­sen keresztülvive, Aachenben ugyan a város felállított tehenészetet, de ezt a városi gaz­dasági majort azután bérbeadta és a bérlőt kötelezte, hogy a tehenek egészségi állapota, fejése és a lej kezelése és beszállítása felett állandó hatósági felügyeletet tűrjön. A város a tehenészet tényleges felállításánál vissza­riadt az élő állatok tartásával járó nagy kocz- kázattol. Szocziális szempontból igen érdé- ! kés megfigyelése a jelentésttevőnek, hogy Németországban a tejfogyasztás elterjedését az alkoholizmus ellensúlyozása érdekében propagálják és ehhez képest Düsseldorfban és a Rajnamenti nagy ipartelepeken számos tej házikót építettek, a hol bárki megpihen­het és pohárszámra hideg vagy meleg tejet kaphat. Ez az intézmény úgy az alkohol el­leni küzdelemben, valamint a gyermektáp­lálkozás egészségesebbé tételében szépen be is vált. Jelentésének eredményekében Szabó szá­mos indokot foglal össze, a melyek a ható­sági tej kezelést javasolják, és ez okok részint egészségügyiek, részint gazdaságiak, részint szocziális jellegűek. És a hatósági kezelést véleménye szerint nem pótolhatják sem a fogyasztási, sem a tejtermelő szövetkezetek, sem egyébb emberbaráti intézmények. És ha mégis a hatósági tejkezelés megvalósítása eddig késik, úgy ezt annak tulajdonítja, hogy az átmeneti nehézségek leküzdésével eddig nem foglalkoztak. A városok eddig húzódoz­tak attól, hogy a tejüzletbe maguk vállalko­zókként beleavatkozzanak. A megoldást ak­ként javasolja Szabó, hogy a székesfőváros létesítsen hatósági tejcsarnokot a mely a már létező nagy tejvállaíatokkal együtt mű­ködnek. E czélból egy szabályrendeletet vél megalkotandónak, a melynek alapelvei ezek volnának : 1. Budapestre tejet és tejlermékeket bárki hozhat, vagy küldhet, azonban csakis a ha­tósági tejcsarnokba, vagy a hatóság által en­gedélyezett tejnagykereskedésekbe. 2. Budapesten tejjel és tejtermékekkel kereskedni csakis hatósági engedélyivel sza­bad. Ily engedély csakis meghatározott időre, például 10 évre, adható s az engedélyben kikötendő, hogy a magánvállalat köteles a hatóság állandó egészségrendőri ellenőrzését megtűrni. 3. Tejet s tejterméket csakis oly alak­ban, minőségben s edényben szabad forga­lomba hozni, a milyent a hatóság időnkint előír és a hatósági tejcsarnoknál maga is alkalmaz. Szabó javaslata mindeneseire megfonto­lást érdemel, mert a tej mizéria kiküszöbö­lése közélelmezésünk gyökeres megjavítását jelentené. Függetlenségi partéiét Budapesten. A II. kerületi függetlenségi és IS-as pártkör ren­des összejöveteleit hetenkint kétszer — szerdán és szombaton — tartja. A szerdai összejöveteleket a nyári idény alatt a Bruckbauer Mátyás vendéglő­jében (II., Pasaréti-ut 25.), a szombati összejövete­leket saját körhelyiségében (II., Corvin-tér 2. I.). Októbertől —májusig mindkét napon az utóbb emlí­tett helyen. Az Y. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és IS-as kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor és pedig rendszerint saját helyiségeiben: a jelen nyári hónapokban azonban kivételesen a Wam- petics-féle vendéglőben tartja. A VII. kerületi függetlenségi- és I8-as pártkor a nyári hónapok alatt rendes szerdai társasvacso­ráját régi nyári helyiségében: a Lengyel-féle ven­déglőbe (Aréna-u. 58. sz.) tartja. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör választmánya 1908. szeptember 16-án, szerdán este 7 órakor, a kör helyiségében (VII., Almássy-tér 17 sz. I. em.) rendes havi ülést tart. A választmányi ülést a nyári szünet utáni első rendes heti társasvacsora követi a pártkörben. A „Kőbányai függ. I8-as kör“ hetenként egy­szer, csütörtökön tartja összejöveteleit saját helyi­ségében. (Kőbánya, Martinovits-tér 2. szám, ifj. Roith György vendéglőjében. Felkérjük a budapesti függetlenségi párti szer­vezeteket, közöljék e lap szerkesztőségével, hogy rendes heti. vagy havi összejöveteleiket hol és mi­kor tartják. A hétről. Méregkeverők paradicsoma. Nem tud­juk hányadszor, mindenesetre sokszor, de úgy látszik, mégsem elégszer tettük szóvá azt a hallatlan indolencziát és az erélynek teljes hiányát, melytyel a székesfőváros hatóságán az élelmiszerhamisitókkal szemben viseltet­nek. Egy az élelmiszerek állandó meghami­sításából évek során át megvagyonosodott spiszburgert, a mikor egyszer véletlenül tetten érik, olyan minimális pénzbírsággal sújtják, a mely alig ér föl azzal a haszonnal, a meny­nyit egy napi hamisítása révén szerzett magá­nak. És ha ismételten kapják rajta gyalá­zatos cselekedetén, megint csak pénzbírsággal büntetik, a mit ugyancsak a lájblija zsebéből fizet ki. A hatóságok türelmességének legyen immár vége! Az élelmiszerhamisilók égbe­kiáltó gonoszságait példásan kell büntetni. Ebben legyünk kíméletlenek. A főváros lakos­sága egyetemének veszélyeztetett egészsége

Next

/
Thumbnails
Contents