Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-31 / 35. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 Tekintve a fővárosban, mindinkább elharapódzó lakásnyomoruságot, és a lakóknak mint sanyarúbb helyzetét, a melyben szinte védtelenül ki vannak szolgáltatva a háziurak és a házmesterek önkényének, felette kívánatos, hogy a legsürgősebben életbe lépjen az uj szabályrendelet, mert legalább némiképpen biztosítani fogja a lakók helyzetét. És jogi eszközökkel nyújt némi segítséget a fővárosi lakosságnak akkor, a mikor a lakásviszonyok gyökeres átalakítása hirtelen keresztül nem vihető. Ezt az egyet gyorsan meg lehet csinálni, uj bérházakat építeni, ellenben márói-holnápra nem lehet. Hát legalább csináljuk meg közösen ezt a kisebb segítséget. A dolog természeténél fogva amúgy is el fog húzódni a lakbérszabályrendelet élet- beléptetése, mert hiszen számos retortán kell még keresztül mennie. Nemcsak a közgyűlésnek kell a tervezetet elfogadnia és a belügyminiszternek jóváhagyási járadékkal ellátni, hanem mint magánjogi jogszabályokat tartalmazó jogforrás az igazságügyminisz- terium részéről is tudomásulvételre szorul, és éppenséggel nincs kizárva, hogy a kormányhatóságtól a szabályrendelet bizonyos hódítások végett ismét lekerül a fővároshoz. Ez a proczedura, még ha leggyorsabban megy is minden, legalább félesztendöt vesz igénybe, pedig a dolog már igazán sürget. Éppen ezért a főváros a maga hatáskörében egy perczig se késlekedjék, hanem tűzze ki a tervezet tárgyalását a legközelebbi közgyűlés napirendjére. Az ügy kellőképpen elő van készítve, de különben is a törvényhatósági bizottság jogásztagjai, a kik szakismereteiknél fogva első sorban vannak hivatva e szabályrendelet megalkotására, annyit foglalkoztak már a gyakorlatban a lakberszabályok- kal. hogy hosszadalmas tanulmányozás és a tárgyalás újabb előkészítése az ügy mai stádiumában teljesen felesleges. További halogatásnak ebben a dologban helye nincs. Függetlenségi pártélet Budapesten. A II. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör rendes összejöveteleit hetenkinl kétszer — szerdán és szombaton — tartja. A szerdai összejöveteleket a nyári idény alatt a Bruckbauer Mátyás vendéglőjében (II., Pasaréti-ut 25.), a szombati összejöveteleket saját körhelyiségében (II., Gorvin-tér 2. I.). Októbertől - májusig mindkét napon az utóbb említett helyen. Az F. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és 48-as kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor és pedig rendszerint saját helyiségeiben: a jelen nyári hónapokban azonban kivételesen a Wam- petics-féle vendéglőben tartja. A VII. kerületi függetlenségi- és 48-as pártkör a nyári hónapok alatt rendes szerdai társasvacsoráját régi nyári helyiségében : a Lengyel-féle vendéglőbe (Aréna-u. 58. sz.) tar t ja. Felkérjük a budapesti függetlenségi párti szervezeteket közöljék e lap szerkesztőségével, hogy . rendes heti. vagy havi összejöveteleiket hol és mikor tartják. A hétről. Jön a király! Hetek óta zengjük a hozsannát és áldjuk érte a magyarok istenét, hogy ma-holnap körünkbe érkezik — a király. Jövel magyarok királya, hódolattal, szeretettel fogad hü magyar néped, s annak virága, szép székvárosod lelkes lakossága ! Sima parketteket takaró perzsa szőnyegek, sok méteres gobelinek, lomtárban heverő trikolórok kerülnek elő utczai szellőzésre kifejezéseid egyben a magyar király érkezése fölött érzett nagy örömnek. S a nagy öröm külső megnyilatkozásához tartozik az is, hogy azok az útvonalak, melyeken a király itt időzése folyamán áthaladni fog, egyszerre tiszták és rendezetlek lesznek. Eltűnnek a felszakgatott aszfaltok, tükörsimává gyúrják a munkáskezek százai, bevégződnek addigra ezeken az utakon a csatornázási, világítási munkák és oly szép és rendezett képet nyerünk igy hirtej- lenében fővárosunkról, hogy örül rajta a szivünk-lelkünk. S a végeredmény? Sok-sok ezer korona a székesfőváros pénztárának terhére, mert mi a király látogatást mindig drágán fizetjük meg. Bécset nagygyá, gazdaggá és hatalmassá tette, az, hogy uralkodója és az udvar ott tartózkodnak állandóan, nekünk nyomorult de rettenetesen lojális budapestieknek pedig egy-egy királyi látogatás nehéz ezrekbe kerül. De mi azért nem zúgolódunk. Örülünk, hogy itt lesz a király, örülünk, hogy szép lesz Budapestünk, hacsak pár hétre, vagy napra is I Szaporodnak az analfabéták. Vége a nyárnak, a hosszú vakácziónak. Megelevenedik ismét a főváros s rövidesen benne leszünk megint a rendes kerékvágásban, akczióba lépnek a pihent erők s a lázas munkásság átveszi a maga birodalmát: egész Budapesten. Első hírnökei ennek a budapesti iskolák, ezek közül is kiválnak a községi népiskolák, a hol szeptember elseje és a rákövetkező néhány nap valóságos mekkája a szegény családfőknek. Ide fordítsd figyelmedet és tekintetedet óh bölcs tanács és lásd meg azt, a mi fölött a polgárság régtől fogva kesereg. A mit mindenki lát, mindenki tud, csak a tanács nem akar tudomást venni róla. Százával állják el az iskolák kapuit türelmes és jámbor szülők, a kik élet-halál harezot vívnak azért, hogy gyermekeik az elemi iskolába felvétessenek. Mi tűrés-tagadás, zúgolódás nélkül áldozza fel egy-egy napszámos családapa,avagy özvegy családanya egész délelőttjét és boldogan távozik, a mikor keresztül esvén a beiratási pro- czesszus tengernyi torturáián, beírathatta már az iskolába gyermekét. De azt is lásd meg óh bölcs tanács, hány ilyen szegény, nyomorult apa vagy anya egész napja vész kárba és eltávozik az iskolából, a nélkül, hogy fiái avagy lányál az iskola kötelékébe felvették volna. A visszautasítás oka egyszeri! és indokolt: nincs több hely. Nos hát ez rettenetes szégyene és gyalázata egy kulturvárosnak. Nincsen elegendő elemi iskolája, nem képes sok száz iskolaköteles gyermeket elemi okla- lásban részesíteni. Szeretnék látni a statisztikáját a visszautasitottaknak, szeretnék látni a megdöbbenést, mely ennek nyomán a város intézőinek arczára kiülne, a mikor kitűnne, hogy százakra rúg évenkint azoknak az iskolaköteleseknek a száma, a kiket az iskolák elégtelensége mialt beíratni nem lehet. Mi egyébb ez, mint az analfabéták mesterséges szaporítása, a mire Budapestnek és ennek a szegény, nyomorult országnak igazán nincsen szüksége. Ha malicziózusak akarnánk lenni, azt mondanék, ez azért van. hogv az analfabéták — Isten ments’ — ki ne vesszenek Budapestről egyhamar. L)e ezzel az elszomorító ténymel szemben nincs kedvünk gúnyolódni. Ezen segíteni kell radikálisan és gyorsan. Ha törvény szabályozza a köteles népoktatást, adassék meg a mód, hogy ez keresztül is vitessék. Ne akadjon széles e fővárosban egyetlen árva lény, aki előtt bezáródnak az elemi oktatás kapui. Kormánynak és fővárosnak ez együttes feladata, Fogjanak össze és vessenek véget e rettenetes állapotnak. A lármás Budapest. New-yorki lapok írják, hogy az ottani uj rendőrfőnök Bingham tábornok szigorú rendelelet adott ki a különféle fölösleges lármás és zajos utczai jeladások megszüntetésére. Betiltotta többek között: kerékpárok, sofförök, közúti kocsik tülkölését, csengetését, sípolását vagy harangozását! És New-York városa néhány hét óta olyan csendes, hogy a benszülöttek maguk sem ismernek rá. Ezeket olvasván önkéntelenül keressük az összehasonlítást Budapesttel és fájdalmasan konstatáljuk, hogy itt minden a feje tetejére van állítva, mi- nálunk minden külföldi okos intézkedésnek éppen az ellenkezője vétetik foganatba, mintha csak azt akarnák vele demonstrálni, hogy nem majmolják a külföldet, hanem a saját eszük után indulnak. Ezt a fentebbi, látszólag jelentéktelen rendeletet nálunk most az teszi aktuálissá, hogy az utczai lárma Budapesten néhány nap óta megszaporodott egy rettenetes vészjeliel, melynek hallatára minden gyengébb idegzetű ember a szivéhez kap, hogy össze ne essen. A város legforgalmasabb útvonalain hallhatók e vészjelek — a tűzoltók automobiljain — és a kávéházak vendégei meg az üzleti helyiségek látogatói ijedve rohannak ki az utczára, mert a vészjel úgy hangzik, mintha egy nagy embertömeg jajveszékelve reszkettetné meg a levegőt. A mi betegen ideges lakosságunknak effélére nincs szüksége. El sem tudjuk képzelni, mi tette indokolttá e rémes vészkürt alkalmazását. A tűzoltóság mindig a nagy- közönség rokonszenvével találkozott, és soha sem fordult elő, hogy a tűzoltóságot nehéz és fáradságos munkája folyamán a közönség megzavarta volna, A vészkürtöt tehát rögtön dobják ki. Tegyék meg önszántukból, mielőtt a felzaklatott idegzetű lakosság a budapesti Bringham tábornok közbelépését követelné. Mert ennek tálán mégis lenne foganatja ? Első Leánykiházasitó Egylet mint szövetkezet. Gyermek és életbiztosító intézet, Budapesten, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863-ban. Folyó év augusztus havában 1 765.700 K. értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,539.200 K értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 96,336 K 01 f fizettetett ki. 1908 január 1 tői augusztus 31-éig bezárólag 13,541 600 K értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 11,662,500 K értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a folyó évben 994.854 K 92 f és az intézet fennállása óta 13,392.740 K 83 f fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és ,legelőnyösebb feltételek mellett, v f KOVÁID FEST,TISZTIT ___'1----PA'.'__ J_Lr V Gv űjtőlelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és fóiizlejt: Buddoest, VII.. Szüvetség-utcza 3Í. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
