Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-30 / 26. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. 3 munkaidő és ezzel szemben a hatalmi kér­dések teljes kiküszöbölése. A munkások kü­lönösen a bizalmi férfiak rendszeréhez ra­gaszkodnak és a harcz még nem ült el vég­képpen. Érdemben nem akarunk beleszólni az igazgatóság és a munkások között támadt e differencziákba. A mi e helyütt] bennünket érdekel, az az a körülmény, hogy némelyek e munkásmozgalmat arra használják fel, hogy a gázmüvek kommunalizálása ellen han­gulatot csináljanak. A házi kezelés ellenségei azzal érvelnek, hogy ime mennyi baja van a társaságnak a munkásaival, és hogy tehát a gvárak jövedelmezőségét veszélyeztetik a sztrájkokkal kicsikart munkabéremelések és muiikaidőleszállitások. A munkásmozgalom­ból tehát érvet akarnak kovácsolni a meg­váltás ellen. Ámde a kik ezt teszik, elfelej­tik. hogy a közvilágítás biztonsága, állandó­sága és zavartalansága a munkások sztrájkja esetén semmivel sincs jobban veszélyeztetve a magánvállalkozási, mint a házi üzem mel lett. Ellenben egész bizonyos, hogy a házi kezelés mellett a sztrájk sokkal ritkább lesz annál fogva, mert a munkaadót — a fővá­rost — sohasem fogja a dividenda szem­pontja olv ridegen irányítani, mint a rész­vénytársaságot. Merjük állítani éppen ezért, hogv a főváros kezelésében a gázgyári mun­kások szocziális és anyagi helyzete sokkal jobb lesz a mainál, már csak azért is, mert a főváros munkásainak a jólétéről sok egyéb módon is fog gondoskodni, a minthogy eddig is minden esetben nagyobb érzéket tanúsí­tott a munkásainak helyzete iránt, mint a magánvállalatok. Példa és bizonyság reá a köztisztasági munkások bérmozgalma, mely rövid néhány óra alatt a munkások jogos igényeinek a kielégítésével véget ért. Es ez csak természetes is. A mikor a főváros mint vállalkozó áll szemben a munkásaival, nem felejtheti el egy perezre sem, hogy a mun­kássereg nemcsak alkalmazott, hanem egy­úttal része, a fővárosi lakosságnak, melynek jólétét emelni egyúttal a főváros egyetemes érdeke. És ezért ne féltsék a fővárost a saját munkásaitól, még a gázmunkásaitól sem, ha a megváltás bekövetkezik A hely­zet akkor úgy fog alaku’ni, hogy a sztrájk ritkább lesz és az összeütközés sohasem lesz olv éles, mint most, a mikor egy magán- vallalaté az üzem, melynek legfőbb üzleti érdeke, hogy a termelési költségeket, tehát a munkabéreket is mentői lejebb szorítsa. Kontroverzia az adókivető-bizottság- ban. Egy hir került bele a lapokba az elmúlt héten, mely arról szólt, hogy a VII. kerületi 4-ik számú adókivetési bizottság elnöke dr. Somogyi Lajos és az egyik kiküldött bizalmi- férfiú Benedek Dezső között olyan incidens merült fel, mely alkalmas lenne az elnöki tekintély lerombolására — ha a hír igaz volna. Ámde a hir abban a formában, a hogyan az a lapokba került, valótlanság és daczára ennek, nem vállalkozott senki a bizottság tagjai közül arra, hogy a hirt a valóságnak megfelelően rektifikálja. Elmulasztotta ezt maga Benedek ur is, a ki a kérdéses közle­ménytől valószínűleg nem állott távol. Amit tehát Benedek ur és a bizottság akkor jelen­levő tagjai elmulasztottak azt jóváteszszük mi. Az inczidens ekként folyt le: Somogyi Lajos dr. egy hozzá intézett kérdésre, hogy mi a különbség a bizottságban működő rendes tagok, póttagok és bizalmiférfiak között, megadta az egyedül helyes, igaz­ságos, a törvénynek megfelelő választ, melvből kitűnt, hogy a bizalmiférfiu csupán informativ közeg, ki a féllel nem tárgyalhat, azt nem vallathatja, szavazati joggal nem hir, csupán arra terjed ki a jogköre, hogy a bizottságot az egyes adózó felek anyagi viszonyai tekintetében informálja. A hatáskör e minimális mértékét tartotta Benedek ur sérelmesnek és kijelentette, hogy ő daczára ennek az elnöki magyarázatnak kérdezési, vallatási és véleménynyilvánítási jogot fog gyakorolni. Ennyi "történt és semmi egyéb. A legérdekesebb azonban a dologban, hogy dr. Somogyi Lajos a gyakorlatban egészen más eljárást követ, mint a minőt intheoria hirdetett. Mert éppen Benedek ur folytonos — néha a bizottságot is untató — kérdezős- ködéseit soha meg nem akadályozta és akárhányszor mosolylyal tűrte, hogy az adózó fél Benedek-et vélje az elnöknek és ne őt. Benedek ur vakbuzgó szereplését igen helye­sen jellemezte az elnök, a mikor Don-Quijolte- szerü viselkedésnek minősítette. Vellai. Az ismeretlenség homályából Wekerle Sándor miniszterelnök emelte ki ezt a nevet, mely az önzetlenségnek hazánk­ban ritka mintaképét fogja jelenteni. Vellai szerény fővárosi tisztviselő, a ki a kormány figyelmét felhívta a Kőbányán vásárolható olcsó telkekre. És a mikor Wekerle a mun­kásházak építését elhatározta és útnak indult olcsó telkek keresésére, ez a Vellai nekife­küdt és hónapokig tartó fáradságos utánjárá­sok és tárgyalások révén megszerezte csaknem 100 szétszórt telektulajdonostól a magyar állam számára az elővételi jogot. Hogy mily rengeteg lótás-futással, tárgyalással, alkudo­zással leheteti összekötve ez a munka, a mig valamennyi érdekelttel végezett, azt csak az tudja megérteni, a kinek valaha telek- vagy házvásárlással volt dolga. És a mikor Vellai elkészült a rengeteg munkával, szerényen elvonult és visszautasított minden jutalma­zást nagy és érdemes munkálkodásáért. Sőt annyira ment önzetlenségében, hogy még készkiadásainak a felszámítására sem tudta reávenni a hálás pénzügyminiszter. Nem tudjuk, szegény vagy gazdag ember ez a fér­fiú, de annyi bizonyos, hogy a miniszterel­nök bizonyítványa szerint az önzetlenségnek és a polgárerényeknek olyan typusa, a minőt a régi Kóma és az ókori Spárta története tud csak felmutalni. A mai érdekhajhászó, önző világban jól esik ily férfiút látni, a ki a közérdekért dolgozik minden jutalomra való vágyódás nélkül. Vellai neve szolgáljon czáfolatául azoknak a pesszimistáknak, a kik azt hirdetik, hogy nincs hazafiság és nincs polgárerény. Thierry A. gyógyszerész balzsama és centi- folium-kenőcse. Különösen a nyári kánikulában, uta­zások és túrák alkalmával, minden esetben kiváló szolgálatot tesznek eme közismert megbízható sze­rek. Legbiztosabb segítségünk az oly gyakori kime­rülés és bágyadtság, ájulás esetében, különösen a gyümölcs- és uborkaévad idején oly sűrűn előfor­duló kólika, görcsök, emésztési zavarok, meghűlések, rossz ivóvíz általi fertőzések stb. eseteiben. A kenőcs pótolhatatlan szer horzsolások, daganatok, zuzódá- sok, sebek stb. ellen és mindkét szert fölös mennyi­ségben mindig vigyünk magunkkal. Ne fogadjunk el más értéktelen fluidot és minden írást és megren­delést küldjünk e ezimre: Thierry A. gyógyszerész, Pregrada, Rohitsch mellett. Társas utazások Londonba és Párisba. A londoni kiállítás és az olympiai versenyek alkal­mából társas utazás indul julius hó 8-án Páris—Lon­donba, mely érdekes útvonalra az ország minden részéből élénk érdeklődés nyilatkozott meg. Erre tekintettel jelentkezéseket f. hó 30-ig fogad el és programmai készséggel szolgál a Magyar Utazási Vállalat r. t. VII., Erzsébet-körut 12. N y i 1 t t é r Dr. med. Bluni Róbert fogorvos, lakik: VI. Andrássy-ut 9. I. em. Rendel 9—5-ig. Magyar kir. államvasutak üzletvezetősége Miskolcz 19495/908. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A magyar királyi államvasutak miskolezi üzlet- vezetősége a Zólyombrczó állomásnak újonnan épí­tése folytán szükséges föld- és szikla-munkákra nyilvános versenytárgyalást hirdet. Az ajánlati egységárjegyzék, pályázati feltételek, az ajánlati minta tervezete a magyar királyi állam­vasutak miskolezi üzlet vezetőségének építési és pálya- fentartási osztályában (Szemere-utcza 29. sz. I. em.) díjtalanul megszerezhetők, valamint a zólyomi osz- tálymérnőkség irodájában, hol a vonatkozó kereszt- szelvények és helyszinrajz is megtekinthető s a munkára vonatkozó bővebb felvilágosítás nyerhető. Csak a szabályszerűen kiállított pecséttel lezárt és sértetlen borítékban elhelyezett és közvetlenül vagy posta utján beadott ajánlatok fognak tárgyalás alá vétetni. A jogérvényesen kiállított ajánlatok legkésőbb 1908. évi julius hó 4-én déli 12 óráig alulírott üzlet­vezetőség titkárságánál (Szemere-utcza 29. sz. I. em.) nyújtandók be, a hol és a mikor a versenytárgyalás meg fog tartatni, illetve az ajánlatok fel fognak bontatni. A versenytárgyaláson az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Az ajánlatok egy koronás, az ajánlat mellékle­teit ivenként 30 filléres bélyeggel ellátva, összefűzve, lepecsételve és a borítékon következő felirattal kell benyújtani: Ajánlat Zólyombrezó állomás építése folytán szükséges föld- és sziklamunkákra. Csakis az egységárjegyzékben foglalt összes mun­kákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon vagyis 1908. évi julius hó 3-án déli 12 óráig 2000 korona azaz: kétezer korona bánatpénzt kell a magyar királyi államvasutak miskolezi üzletvezetőségének gyüjtőpénztáránál, a hirdetés számára való hivatko­zással akár készpénzben, akár állami letétekre alkal­mas értékpapírokban letenni. Az értékpapírok a budapesti tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnál nem régibb árfolyam szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Készpénz után kamat nem fizettelik ; a készpénz azonban megfelelő értékű biztositékképes értékpapírokkal bármikor kicserél­hető. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le. Posta utján beküldendő ajánlatok és bánat­pénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Úgy az ajánlatban, mint az egységárjegyzékbe» előforduló összegek számmal és betűvel írandók ki. Az ajánlat és mellékleteinek aláírása két tanú előttemezése mellett történjék. Szóban forgó munkára csakis magyar állam­polgárok pályázhatnak. Az ajánlatok között a szabad választási jogot a magyar királyi államvasutak miskolezi üzletveze­tősége magának tartja fenn. Ajánlattevők a pályázat eredményéről, illetve ajánlatuk el-, vagy el nem fogadásáról a pályázat határidejének lejárta után két hét alatt értesittetni és letett bánatpénzeik kiszolgáltatni fognak. Miskolcz, 1908. évi junius hó 19-én. (Utánnyomás nem dijaztatik.) ÄZ Üzletvezetőség. Vonatösszeköttetése ki Budapest és a nevezetesebb hazai fürdők és gyógyhelyek között. Magyarázatok: Az indulási és érkezési idők a középeurópai idő szerint vannak kitüntetve. Az éjjeli időt esti 600 órától reggeli 5™ perczig a perczek számjegyének aláhúzása jelzi. A gyorsvonatok vastagon nyomtatott óraszá­mokkal vannak jelölve. Az expressvonat vastagon nyomtatott óra- és perczszámmal van jelölve. x) Csak junius 30-tól bezárólag szeptember 14-ig közlekedik. 2) Május hóban csak Tövisig, junius hó 1-tól pedig Brassóig közlekedik. 3) Csak bezárólag szeptember 16-ig közeledik. 4) Csak julius4-tőlbezárólag augusztus 29-ig min­den vasár- és ünnepnap előtti köznapon közlekedik. 5) Csak junius 1-től közlekedik. 6) Csak junius 15-től szeptember 15-ig közlekedik. 7) Csak julius 1-től szeptember 15-ig közlekedik. 8) Minden szerdáról csütörtökre és minden szombatról vasárnapra hajló éjjelen közlekedő keleti, illetve ostendei expressvonat. 9) Május 1-től junius 14-ig minden vasár- és ünnepnap, junius 15-től szeptember 15-ig pedig na­ponta közlekedik. KOVALD FEST,TISZTIT! Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Thumbnails
Contents