Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-20 / 3. szám
FÜGGFTLEN BUDAPES'I'. 3 Ändrassy. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ő exczellencziajával, a koaliczió egyik miniszterével, a koaliczió alkotmány pártjának vezérével foglalkozó mai czikkünk nagyon rövid lehet. Egyszerűen leszögezzük a tényt, hogy a III. kerületben, a legutóbbi választáskor függetlenségi kerületben Andrássy Gyula gróf a függetlenségipárt ellenében alkotmány-párti jelöltet szeretett volna felállítani dédelgetett községi demokratái által. Ez a terv meghiúsult. Az Andrássy demokratái végre felléptették — Komjáthy Bélát. Gondolt-e arra Andrássy, hogy ez lesz a játék vége! Nem látja-e végre be, bogy az And- rássyak egyenes ó'szinte jellemével se férhet össze az a kétlelkű politika, hogy a községi politikában barátkozik azokkal, a kik az országos politikában ellenségeink. Annyira összeférhetlen ez, hogy erősödik az a hitünk, hogy az Andrássy nevével nagy visszaélés történik. Az ó-budai választás majd le fogja erről rántani a leplet, mert azt a látszatot végre Andrássy se fogja némán tűrhetni, hog}r ő juttatta az ó budai mandátumot — koaliczióellenes kézbe! Andrássy lapja, a Magyar Hírlap azt irta, hogy Komjáthy Béla az ó-budai alkotmány- pártnak is a jelöltje. * Azt hittük, hogy ezzel bezártuk e hétre ezt a rovatunkat. Nem lehet, nem tehetjük Megdöbbentő dologról értesülünk: Belügyminiszteri előkelő tisztviselők Ó-Budán Komjáthy Béla mellett korteskednek. Meg is neveztek egyet előttünk: Ez Lévay Lajos báró, kivándorlási főfelügyelő. A főváros bevételei és az uj adóreform. A székesfőváros pénzügyi osztálya részletesen kidolgozott munkálatban vizsgálja az adóreformjavaslat hatását a főváros adóbevételei szempontjából. Az adóreform az adókulcsok leszállítása folytán a községi adóbevételeket tényleg csökkenteni alkalmas és nem tagadható, hogy egynémely7 adónemnél a községi pótadó kisebb lesz. Főként a házbéradónál fog lényegesebb kisebb bevétel előállani a fővárosra nézve, a miből azt a követelést vezeti le az ügyosztály, hogy a hozadéki adók egynémelyükét az állam engedje át a községeknek. Poroszországban a házadó bevétele tényleg a községeket illeti, csakhogy ezt a magyar államkincstár meg nem teheti, hacsak az egész vonalon nem akar nagymérvű adóemelést életbeléptéim a községeknek átengedett házadó pótlása végett. Az adóreform elkészítésénél az állam általában nem tekinthette főszempontnak a községek pénzügyi állapotát, mert hisz ezeknek módjukban áll autonóm hatáskörükben pénzügyeik rendbehozásáról és rendbentar- tásáról gondoskodni. A városok és különösen a főváros bevételei szaporítását leghelyesebben úgy érhetik el. hogy megvalósítják lehetőleg nagy mértékben az adózás szocziális szempontból való legigazságosabb követelményét: a progresszivitást. Éppen a nagyvárosok felső és legfelsőbb körei vannak aránylag legkevésbbé adóval sújtva, mert e köröknek a jövedelme szaporodik leginkább a városok evolucziója folytán. A nagykereskedelem, nagyipar, nagyvállalkozás, az előkelő, rengeteg jövedelmű ügyvédek, orvosok, mérnökök és építészek fizetik aránylag a legkisebb adót, mert ezeknek ellenőrizhetetlen jövedelme bújik ki legkönnyebben az adó alul. Hisz köztudomású, hogy 100,000 koronás jövedelmű emberek vannak itt a fővárosban, a kik 15—20,000 korona jövedelem után vannak megadózva. Az adóalap helyes kinyomozása révén, a melyet az uj adóreform meg fog valósítani. ezek a jövedelmek sokkalta nagyobb részben fognak megadózás alá kerülni és a községi adópénztár javára is sokkal nagyobb részt juttatni. Egy erősen progresszív községi adó behozatala alkalmas volna arra, hogy a főváros pénzügyi helyzetét javítsa, a mellett, hogy a népesség alsóbb osztályaira újabb terhet ne rakjon. Az állami adóreform tehát bármilyen legyen is, a városok pénzügyi helyzetétől függetlenül csinálható meg, a nélkül, hogy ez a városok adóbevételeit érzékenyen befolyásolhatná. Általában véve az az ideál, hogv a városok jövedelmét lehetőleg függetlenítsék az állami pénzügyektől és azért mind kisebb térre kell szorítani a városok pótlékszerü jövedelmeit, hogy helyükbe önálló, a városi léttel összefüggő és a város szolgáltatásaival arányba hozható községi szolgáltatásoknak nyissunk teret. A szocziális szempontot sokkal könnyebb megvalósítani a községi szolgáltatások terén, a hol a létminimum és a progresszió az anyagi igazságnak megfelelőbben szabályozható. Véleményünk szerint a főváros játszva pótolhatja az adóreform révén esetleg beállott hiányokat, ha községi adópolitikáját az adóprogresszió következetes keresztülvitelére alapítja. Rovás. A koaliczió minden ellensége ott jár Ó-Budán Komjáthy mellett. Természetesen ott jár Lengyel Zoltán is. Ugyanaz a Lengyel Zoltán, a ki a Fényes László által irt, de általa sugalmazott czikkben politikai örömlegénynek nevezte Komjáthyt. * A ki szelet vet, vihart arat. Ez a régi igazság beteljesedik a néppárt »csintalansá- gán«. Az Alkotmány tréfa alakjában durva támadást intézett a betegágyban fekvő Kossuth ellen, olyanokat hazudozva, hogy Kossuth Ferenczet selyemtrikós lakájok és titkárok pálmalevelekkel legyezgetik. A függetlenségi párt néplapja, a Népzászlója válaszul azt kérdi, hogy miért nem választotta az Alkotmány tréfája tárgyául apátjának czobolyprémes hölgyét, avagy a főpapi udvarok birtokot vásárló apáczáit ? * Lévay Lajos báró az Andrássy kortese Ó-Budán. Ha olyan jól intézi el ezt a megbízatását is, mint a kivándorlás korlátozását, nyugodtak lehetnek az ó-budai függetlenségiek. * Alig vettük rovásra a rágalomkirályt, a Neues Politisches Volksblattban folytatta a függetlenségi párt ellen való őrjöngő kitöréseit. Erre már a napi sajtó is megmozdult s megmosdotta a Vázsonyi fejét. Csak a fejét bántották, »hogy meg ne santuljon*. Pedig nem kell félteni Vázsonvit a sántulástól. Sántább ő a sánta kutyánál is, mert a közmondásnak megfelelően őt előbb érik utói a sánta kulvánál is. * Egész karaván van együtt Ó-Budán. Szabadelvűek, Bánfvslák, demokraták, Lengyel Zoltánok, nemzetközi szoczialisták, alkotmánypártiak. És hogy micsoda alakokat vet felszínre ez a küzdelem, az megítélhető abból, hogy ott szerepel egyik főkortesül Schlesinger Szalag Oszkár. Van-e ki e nevet nem ismeri? Úgy látszik, az ó-budaiak nem ismerik. Az ország a függetlenségi eszme mellett. Kisújszállásról Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter a következő táviratot kapta : Kisújszállás. A kisújszállási függetlenségi és 48-as polgárok, képviselőjük, Ábrahám Dezső jelenlétében tartott összejövetelük alkalmából azon reményben üdvözlik nagyméltóságodat, hogy balhatatlan atyjának elveit meg fogják valósítani. Molnár Lajos, elnök Függetlenségi pártélet Budapesten Holló Lajos üdvözlése. A VII. kerületi fiupiel- lensépi és 4-8-as párt a pénzügyi bizottságban elmondott beszéde alkalmából Holló Lajost, a székésfővá- rosi tüggetlenségi párt elnökét a következő átiratban üdvözölte : A hetedik kerületi függetlenségi és 48-as párt kötelességének tartja, hogy Holló Lajost üdvözölje azon következetes és bátor fellépéséért, melyet a fővárosi ügyek kezelésénél a pénzügyi bizottságban tanúsított. Jóleső érzéssel látja, hogy az országos függetlenségi párt önzetlen és kipróbált harczosa szembe mer szállani a 67-es politikával még akkor is, ha a belügyminiszter veszi pártfogásába a főváros bizottságának hitchagyott és a fővárost a tönk szélére juttató uralkodó pártját. Ha minden függetlenségi kapviselő igy teljesiti kötelességét, még a belügyminiszter sem tudja megmenteni a főváros tönkretevőit. A hetedik kerületi függetlenségi és 48-as párt reméli is, hogy Holló Lajos képviselő urnák a fővárost purifikáló és a nemzeti függetlenség munkájába bekapcsolni igyekvő törekvését az országos függetlenségi és 48-as párt pártkérdéssé es pártkötelességgé fogja tenni. A január havi kerületközi pártvacsora, közös megállapodás szerint január 16-án a Lipótvárosban lelt volna megtartandó. Különféle okok miatt a pártvacsora január 16-áról elmaradt s később fog megtartatni. Nyiittér. A hétről. Az iparkamara darabont szolgálatban. A múlt napokban Bécsben egy magyar ember felolvasást tartott az osztrák gazdáknak a magyar földmives munkások viszonyairól s piszkolta Magyarországot akárcsak — egy darabont. Arról beszélt, hogy a múlt évben háromezer földmives került börtönbe s a mezőgazdasági cselédekről szőlő törvény nem lesz végrehajtható, mert különben uj börtönöket kell építeni. És e fráter arról a törvényről hazudja ezt külföldön, a melynek az a czélzata, hogy a magyar gazdasági cselédeket megtartsa a magyarságnak, a melyet minden sorában a magyar fajfentartás gondolata vezérel. Ezt a magyar embert, a ki Magyarországot Bécsben rágalmazta, dr. Krejcsi Rezsőnek hívják s foglalkozására nézve a budapesti kereskedelmi és iparkamara titkára. A Budapesti Hírlap és a Magyarország azzal gyanúsítják meg Ivrejcsit, hogy — darabont. A gyanú itt nincs helyén, Ivrejcsit nem is bántja az ilyen gyanúsítás, mert Ivrejcsit nem gyanú szerint, hanem valósággal darabont. Ivristóffy vitéze volt. Az általános választói jog hírhedt nemzetellenes ligájának népgyülési elnöke és szónoka volt s KOVALD FEST,TISZTIT! Gyűjtőtelepek a Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3í. székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban Telefon 58—45.
