Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-06 / 1. szám

np III. évt'olvám. 1. SZÍ >zam Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... . ... ... ... ... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők: VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—53. Előfizetési felhívás. A »Független Budapest« 1908. évi január hó 1-én harmadik évfolyamába lépett. Tisztes múltra tekinthetünk immár vissza, és ez a mull lelkesít bennünket a jövő reánk váró nagy küz­delmeire. Kitartó hűséggel követtük azt a czélt, a melyet programmunkban hirdettünk és ennek a czélnak elérésére — hogy Budapest székes- főváros nagygyá, gazdaggá, magyarrá legyen — nem tértünk le soha kijelölt irányunktól. Ennek köszönhetjük, hogy a »Független Budapest« ma megerősödve, lelkes előfizetői táborra támasz­kodva, folytatja harczát azok ellen, a kik a haza­fias politikát a városházáról kiküszöbölni igyek­szenek, a kik még ma is feláldozzák a közérde­ket saját önző érdekeiknek és a kik másfél éves gazdálkodásukkal belekergették a fővárost az anyagi csődbe, melyből a fővárost csak állam­segéllyel és a polgárság zsebére irányuló fel­emelt községi adóval tudnák kiragadni. Ez a körülmény egymagában igazolja a »Független Budapest« létjogosultságát, melyet az előfizetők és olvasók nagy száma is szankczionál. De mentül nagyobb lesz előfizetőink iábora, annál hatalmasabban fog szavunknak visszhangja kelni, és annál könnyebben és sikeresebben ér­hetjük el kitűzött czélunkat. Fizessünk hát elő a »Független Budapest«-re, kávéházakban, vendéglőkben kérjük, követeljük a »Független Budapest«-et. Előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Az előfizetési pénzek a kiadó- hivatal czimére küldendők: Budepest, VII., Rottenbill er- u. 5/A. A küzdő ellenzék. A főváros mostani közállapotairól a késői krónikás bizonyára ezzel a czimmel fog megemlékezni: demo­kratavilág Budapesten. Ennek , a kor­szaknak a festése sokban •.fog; hason­lítani ama jellemzéshez, 'a melyet/ a törökvilágról olvashatóink. A budai pasa helyén egy pesti pasa, a lenyű­gözött, mozgásukban, gátolt • magyarok helyén a leterrorizált ellenfelek, sőt még abban is megyál} a hasonlatos­ság, hogy a valuta' yngyanyzjh ’mint akkoriban volt: a baksis.’•’ ’’ Ily viszonyok között valósággal hősiesség kell ahhoz, hogy a főváros közéletében valaki ellenzéki szerepre merészkedjék. Soha parlamentáris tes­tület a többségi zsarnokság oly pato­logikus mérvét fel nem mutathatta, mint a fővárosi közgyűlés „demo­krata“ többsége. Türelmetlenség, az ellenzéki vélemény iebecsmérlése, izzó gyűlölet az ellenféllel szemben a ter­rorizmus nem választékos fegyverét nyomja ennek a többségnek a kezébe. Szinte életveszedelem ily többséggel szemben az ellenzéki kritika gyakorlása. Es ha elmegyünk a közgyűlési te­rembe egv ily viharos napon, szem­tanúi lehetünk annak, ho<>Y van egy csomó férfi, a ki nem félve a körü­lötte ordítozó nagy sokaságtól, nem rettenve vissza a feléje zuditott invek- tiváktól, becsületesen teljesiti ellenzéki hivatását. Ez a hivatás annál nehe­zebb, mert a közgyűlés a demokrata uralom mai fénykorában nem érvek és komoly megfontolások után indul, s a többség a maga álláspontját nem indokokkal támogatja, hanem ököllel és dörömböléssel, ordítással és pisz- kolódással. A mi intellektuális fegyver még megmaradt e hadakozásban, az leg­feljebb a kisebbség személyes sérte­getése a demokraták csipkedő, ironi­záló módszerében, mely a legnagyobb igazságot is feláldozza egy jo vagy jónak vélt, de többnyire Ízléstelen öt­letnek. Erős férfiak kellenek hát ahhoz, hogy a kellemetlenségek e rá­juk zuduló árjában hidegvérrel meg­állják a helyüket s minden pillanatnyi kellet lenséget feledve, higgadtan és becsületesen az egyedüli íőczélt ‘tart­sák a szemük előtt: a főváros és la­kossága érdekét. Szerencséjére fővárosunknak ezek a férfiak még nem vesztek ki teljesen Krónika. Demokraták újéve. Az évforduló alkalmával fontos politikai nyilatkozatok szoktak esni a különböző pártok vezérei részéről. Üdvözlésekre adott válasz for­májában közük ilyenkor a pártvezérek jövendő terveiket. Az üdvözlésből persze kijutott a de­mokraták vezérének is. Minthogy azonban en­nek pártja az országos politikában némileg csekély, a fővárosi községi demokrata párt üd­vözölte a vezért. Értesülésünk szerint az alve­zérek, adjutánsok és egyéb demokrata nagysá­gok is fogadták híveik üdvözlő küldöttségét. Hosszú volna e küldöttségjárás teljes lajstromát felsorolni. Ezért helyszűke okából csak a leg­nagyobb korifeusoknál lefolyt újévi üdvözlő deputácziózásról emlékezünk meg. Üdvözlő küldöttségek jelentek meg: Vá­zsong i Vilmosnál: a háztulajdonosok stájgeroló szövetsége részéről, megköszönendő a házbér- krajczár felemelését, mely újabb ürügy további 30%-os lakbérstájgerolásra ; ugyanannál a fővárosi tisztviselők újonnan alakult szakegyesülete, háláját kifejezni a drága­sági pótlékért, melyei Vázsonyi nekik kiküzdött; ugyanannál az irgalmasrend magyaror­szági főnöke, a ki például állítja oda a demo­krata vezért a kiméletesség, irgalom és fele­baráti szeretet keresztyéni erényeiben, melyek állandóan visszatartják attól, hogy másokat megbántson; ugyanannál a gégefő-speczialisták és torok- képzők szövetsége, mely megköszönte, bogy a hangszálat a politika mezején jogaiba vissza­léptette és a közéleti szereplés főkellékül az egészséges torkot tette meg; ugyanannál a bőrgyógyászok köre, mely hálafeliratot nyújtott át a demokralavezérnek, a miért pártjának korifeusait csakis a vastag és egészséges bőrűek sorából választotta ki; ugyanannál a szeméremsértők magyaror­szági egyesülése, a becsületgázolók magyaror­szági szakszervezete, a Dividenda és Tantiém páholyok küldöttsége, a sóprügyárosok kartellje »A nagy söprüfogyasztónak« felírása díszokle­véllel, a »K. K. Sz. J.« (»Kees, Kellem, Szim­pátia és Jóakarat«) szimbolikus nagypáholy magyarországi nagymestere és mesterei, a »Csakaveséjét« asztaltársaság, a »Kuss vagy fizess« szépirodalmi kör, a rombach-ntczai test- vakarók sportegylete, tizenöt abbáziai törzs­asztal, a »Vásárpénztári igazgatójelöltek alko­nya« czimii szakszervezet stb. stb. Ehrlich G. Gusztávnál tisztelegtek: a kis­emberek erzsébetvárosi szövetkezetei, az Alap tökeemelők köre, a Nagykamatláb asztaltársa­ság, az Eszkoinptfiuk sportköre, a Vas-, agyag-, pléh- és gázkályhások kutyaszövetsége, a Dob- utczai sugárút légvárának tervezői, a jókívánsá­got hozók szövetsége, az újévet kívánók nagy sokasága (ez utóbbiakat az üdvözölt a tejkirály- hoz utasította), a sajt-, vaj-, tej-, hús-, liszt-, rizs- és krumplihamisitók egyesülete, mely disztag- sági oklevelet nyújtott át e felírással: »nagy védőnknek és elöljárósági felmentőnknek«, a »Csak azért se szavazunk másra« rituális asztaltársaság, a »Nincs már húsos és tejeskés« revizionista liga, a gutáütöttek tábora, kiknek az év folyamán bekivánta a gutaütést, a boxmeste- rek egyesülete Heteés Antal dr. vezetése alatt stb. Pető Sándornál: a táncz- és illemtanárok országos szövetsége, a kurjongatók és dühön­gök köre. a »Fogja be a száját!« irodalmi kör az »Üljön le« balesetbiztosítási szövetkezet, a »Békéscsabai reverzálislobogtatók egylete«, a Zenebona-akadémia tanári kara stb. Ráicz Dezsőnél majdnem ugyanazok és még a'Férfiszépség-imádó nők feminista páholya, a »Has, alkoss, gyarapiís« nagymező-utczai kortesszövetkezet, az Andő-alsós múzsája, a bírósági végrehajtók segély- és nyugdíj egyesülete, a Nagyhanguak és'Nagyképűek ligája, a »Disz- kréczió hülyeség!« asztaltársaság és még sok más művészi társaság és egylet; Schubert Sándornál: a marhavásártéri hajtők hálából az igazgatóság kutbaeséséért; a hütőgépgyárosok országos egyesülete; a »Le­mondás« asztaltársaság tisztikara; Heltai Ferencznél: a panamairtók szövet­sége, az Oszlop-utczai nebántsvirágok, a gáz- gyujtók szövetsége, a financzkapaczitások köre, a kávéházi regélők Kisfaludy-társasága, Balázs Elemér királyi ügyész, Komlós xÁgost, Eötvös Károly és^ Lengyel Zoltán, utóbbi az »Igaz­mondás« nagy páholy képviseletében; Jetiinek Henriknél: a sorsukkal megelége­dett közúti alkalmazottak; Hütll Tivadarnál a Földrengés-ellenzők egyesülete, »Jaj, leesik a porczellán!« jeligéjű oklevéllel. És igy tovább. Az üdvözlések valamennyien igen bensőségesen folytak le. Az üdvözlők nagy része azonban gyomorbetegséget kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents