Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-03 / 22. szám

II. évfolyam. Ií)07. Junius 3. 22. szám. (AZ ERZSÉBETVÁROS) Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ... ... ... ... ... IQ korona. Fél évre ................. ... ................- 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Almássy-tér 17. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők; VII., Almássy-tér 17. Telefon SS—98. Meszes politika, (S.) A haszon és a tisztesség nem min­dig járnak együtt. Eltérnek egymástól utaik a kereskede­lem, de még inkább a politika terén. Sőt szigorúan mérlegelve az esélyeket, szinte kizárják egymást. Ennek daczára a közéleti szereplésnek tisztességesnek és hasznosnak is kell lennie. És e kettős szükség nagyon könnyen megoldható, ha a cselekvések a közszolgálat és nem az egyéni érdekek jegyében uralkodnak. Mihelyt háttérbe szorul a közérdek, a közszolgálat nobilis vonása; legyen bárki az, a ki erről megfeledkezik: vagy az egyik vagy a másik tilalomfába ütközik, s a fátum az, hogy az elhibázott cselekedet következmé­nyeit nem a hibás, hanem az ártatlan töme­gek, maga a köz szenvedi meg. A községi demokrata párt már alakulá­sakor beleütközött a tisztesség tilalomfájába. Nem azt nézte, hogy mi a közérdek, mit kíván a közvélemény, mit követel az ál­taluk vallott, hirdetett elvek becsülete, hanem az egyetemes érdeket körülhatárolták a pártérdekkel; a pártkeretbe szorították bele a közszükségletet, — s az eredmény termé­szetes, hogy csakis a tisztesség rovására áll­hatott elő. Eelszivtak mindenkit, kit élősdinek, pió- czának, a közélet szennyéből táplálkozóknak, a város hóhérainak, a közszabadságok sik­kasztóinak stb. stb. kereszteltek el ők maguk, csak azért, hogy a maguk hatalmát megerő­sítsék, a maguk táborát megsokasitsák. Tevékenységük ily módon letévedt a közérdek szempontjából szükséges tettek me­zejéről, s bele tévedt abba az ingoványba, melyben nem a tisztesség fáklyája, hanem a korhadás, rothadás lidércztüze világit. Elogy azonban hasznos-e tevékenységük» ha már nem tisztességes ? Az egyéni érdekkörök bírálatunkon kí­vül esnek, de hogy a város, tehát a köz szempontjából mit eredményezett: mutatja háztartási állapotunk, mely nem hiában ural­kodnak jogászi kapaczitások a közgyűlésen — az ősjogász háztartásának a képét mutatja, hogy t. i. a téli kabát helyett, csak a zálog- czédulákat lehet porolni: a fővárosi alapok és különböző gyümölcsöző beruházásokra szánt kölcsöntőkék helyén csak a központi pénztár és a számvevőség elismervényei van­nak, de pénz —jjaz nincsen. De nem szabad elfogultaknak és igaz­ságtalanoknak lennünk. Van a főváros életében szerepet játszó még egy csoport. Van több is, de a szemetszuró ellentét és gyarlóság leginkább e csoportnál tűnik fel. A területileg legkisebb, de — szerintük — aránylag legtöbb érdeket képviselő ke­rületnek a képviselői. Az országos politikában — jelenleg az intranzigens függetlenségi elvet képviseli, nem a kerület képviselő-testülete, csak maga a kerület képviselője. Csak azért, hogy — mint ők mondották legalább egy nehány ellenzéki ember maradjon bent,ja városi közgyűlésen kialkud­ták városi bizottsági tagságukat a másik párt­tól a helyett, hogy azt kiküzdötték volna. Mivel alkudozásuk a saját személyükre vonatkozott, természetes, hogy tevékenvségük beleütközött a tisztesség tilalomfájába, s lehet, hogy egyénileg hasznos volt, de hogy a köz­életre káros kihatása volt, hogy megbénították a többi kerületekben az azonos politikai el­vekért küzdők tevékenységét; hogy megmű­velték az elbizakodottságát az 6 legnagyobb ellenfelüknek; hogy megtépázták saját nim- busukat, ez el nem tagadható igazság, azt be­látják ők maguk is, de sajnos nem akarnak okulni rajta. Vezérüknek a jelszava, hogy »többet észszel, mint mészszel«. S ezt a jelszót maga a tábor úgy értel­mezi, hogy aki meszes, az egyúttal eszes is. A hiúságban előljárnak. Hogy bizalmat gerjeszszenek, nem az azonos elv: alapon állók élére állanak, hanem folyton alkusznak az ellentétes elvek szerint összeverődött tá­borral. Mikora függetlenségi elemeknek főváros- szerte való egységes szervezéséről van szó, nélkülözzük az ő tapasztalataikat; mikor azon­ban saját kerületi érdekeikről van szó, ott látjuk az előszobák ajtainál, s a kéz kezet Krónika, Revízió. Több mint bizonyos most már, hogy a jó öreg fővárosi törvény napjai meg vannak szám­lálva. Igaz, hogy e napok hónapok, sőt ne- talán-tán évek is lesznek, de maga a halálos ítélet immár visszavonhatatlanul alá van írva. A legfőbb biró: a belügyminiszter mondotta ki a szentencziát. Napirenden van tehát a revízió és a fő­város berkeiben megmozdulnak majd a fürge kodifikátorok, hogy jó tanácsosai, véleménynyel szolgáljanak a miniszternek a törvénytervezet elkészítéséhez. Mint mindig, ezúttal is a szerény, csendes visszavonultságban dolgozó demokrata­párt az, mely a munkálatokban vezet. Bár a demokraták tervezete nagy titokban, teljes diszkréczió mellett készül: éppen e közismert diszkrét titoktartásnál fogva módunkban volt a tervezet főbb határozmányait megismerni. Egy zárkózott demokrata-fiskális — a tervezők egyike — kiáltotta ki az Abbázia kávéházban ezeket a titkos részleteket, melyek elég érdeke­sek ahhoz, bog}r őket már most is közöljük a kiváncsi érdeklődőkkel. A demokrata reformtervezet az általános, titkos, kerületenkénti, közvetlen választójogon épül fel. Szavazati joggal bir minden 13 éven felüli fiúgyermek, a ki a demokratapárti jelöltre szavaz. Utóbbi kellék fenforgása esetén a sike­tek, némák, bénák, púposok, gondnokság és csőd alatt állók, fél és egész halottak is sza­vazati joggal birnak. A mennyiben a demokrata jelöltre szavaznak, nem zárhatók ki a választói jog gyakorlásából a Lipótmező, Angyalföld és a Frimm-féle intézet ápoltjai, valamint a Vá- czott, Illaván és Lipótváron üdülők sem. Mint látjuk ezekből, a választójog a legszélesebb alapokra van fektetve. Lényeges ujilása a demokrata tervezetnek az uj kerületi beosztás. E szerint a Terézváros 24 választókerületre oszlik, ellenben a Ferencz- város, Krisztinaváros, Tabán, Kőbánya és Bel­város egy kerületté vonatik egybe, mely kerü­let együttvéve a városatyák számának legfel­jebb egy tizedrészét választja. A választási küldöttségeket az összes kerületekbe egy jóléti bizottmány delegálja, mely bizottmány a teréz­városi és erzsébetvárosi bizottsági tagok közül Vázsonyi Vilmos vagy utóda által neveztetik ki. A szavazás titkos és zárt szavazólapokkal történik. De a ki nem a zöld demokrata lapot dobja az urnába, választói jogától 10 évre megfosztatik. A választás tisztasága felett a Központi Demokrata Kör választmánya őrködik. A választás színhelyén mindennemű kor­teskedés tiltva van. E szabály alul csak egy kivétel engedtetik. Demokratapárti kortes az agitáczió szabadságában nem korlátozható; el­végre is modern törvény nem korlátozhatja az ember politikai szabadságát. A megválasztott bizottsági tagok mandá­tumát a fővárosi házbéruzsorások, kartellovagok és panama vezérek sorából választott igazoló választmány bírálja felül. Semmis az oly man­dátum, melyet a megválasztott nem demokrata programul alapján nyert el. Még sok más liberális, sót radikális ren­delkezés van a demokraták tervezetében, de a többit nagyon titkolják, mert mégis jó lábon illik állani a virilistákkal. Különben még csak annyit, hogy a tervezet a virilizmus demokra­tikus intézményét továbbra is fentartja.

Next

/
Thumbnails
Contents